TÉNY/SOROS.II.

A program csak 1996-ban önállósult, sokáig a HESP részeként működött. Már akkor kialakult egy
belső köre a szakkollégiumoknak, azoké, amelyek működé se kiforrott mintaként szolgálhatott a
felzárkózni szándékozóknak (Rajk, Bibó, Széchenyi, Bolyai Szakkollégium, Társadalomelméleti
Kollégium, Németh Lász ló Szakkollégium). Önálló programként mindjárt 5 alprogrammal indult,
melyek közül három a meghívotti kört szolgálta (intézményi azaz általános működési tá mogatás,
infrastrukturális fejlesztések, valamint szociális ösztöndíjkeret a rászoru ló kollégistáknak, melyet saját
hatáskörében a diákbizottság ítélt oda). A másik két alprogram a „szakkollégiumiság” felé haladó
kollégiumok fejlesztését szolgálta két fokozatban.
1996-tól a 2002/2003-as tanévvel bezárólag együttvéve 214 millió Ft-ot fordított az Alapítvány
összesen 147 tanévnyi szakkollégiumi programra.
A vezető szakkollégiumok diákképviselőivel együtt az Alapítvány utóbb kidolgozta az ún.
Szakkollégiumi Kritériumrendszert, mely azóta is alapul szolgál mind a szakkollégiumok, mind az
egyéb támogatási programok számára. Az 1998-2002 évi Fidesz-kormányzat alatt a MEH Civil
Kapcsolatok Főosztálya indított pályá zatot szakkollégiumok számára, melyben felhasználta - igaz,
megkérdezésünk nélkül - a Soros-féle többlépcsős pályázati konstrukciót és a kritériumrendszert.
Az utolsó támogatási kör 2002-ben a „Szakkollégiumok a nyitott társadalo mért” címet viselte. Ennek
keretében rendezvényeket, előadássorozatokat szerve zett a nyertes 18 szakkollégium. Így született
meg például a TEK Társadalomel méleti Kollégium „Perspektívák egy tágra zárt társadalomban” című
kitűnő kon ferencia kiadványa, mely a másság kérdéskörével foglalkozó előadásokat, kerekasztalbeszélgetéseket
gyűjtötte kötetbe.
KÜLFÖLDI FELSŐOKTATÁSI INFORMÁCIÓS KÖZPONTOK,
DIÁKTANÁCSADÓ KÖZPONTOK
Az amerikai felsőoktatás iránt megnyilvánuló érdeklődés, a rendszerváltást követően megnyíló utazási
lehetőségek és elérhetővé vált (tegyük hozzá, akkoriban aránylag nagy számban is kínált) amerikai
ösztöndíjak vezették a New York-i Soros-irodát arra a gondolatra, hogy tájékoztató irodahálózatot
létesítsen Magyarországon a Soros Alapítvánnyal és az akkor még Magyarországon aktív US
Information Service-szel együttműködésben. A kezdeti néhány iroda száma hamarosan nyolcra
szaporodott, Budapesten kettő, a vidéki nagy felsőoktatási központokban hat működött. Egyetemi
könyvtárakban, hallgatói információs központokban nyújtott információt egy-egy arra kiképzett
munkatárs a külföldön tanulni vágyóknak. A program a ’90-es évek közepén élte fénykorát. Megfelelő
pénzkeret volt arra, hogy nemzetközi szakmai szervezetekben tagi státuszt szerezzenek az
információs munkatársak, rendszeresen utazott a csoport külföldi szakmai konferenciákra, a USIS
által szervezett továbbképzésekre. Az Alapítvány 2002-ig tudta a pénzkeretet biztosítani erre a
programra. A hálózat a Fulbright Tanácsadó Központ szakmai támogatásával ma is működik, az
irodákat nagyrészt átvették azok az intézmények, melyek eddig is helyet adtak nekik (így például a
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, vagy a
miskolci, debreceni, szegedi, pécsi, veszprémi egyetem ill. a szombathelyi főiskola).
A nyolc tanácsadó központ 1990-től évente kapott alapítványi támogatási kere tet egészen 2002-ig,
összesen 45 millió Ft-ot és természetbeni adományt közel 100 ezer dollár értékben.
A megszerzett tapasztalatok azt is nyilvánvalóvá tették, hogy Magyarországon hiányzik a belföldi
felsőoktatásból egy olyan, a diákokkal foglalkozó tanácsadó iroda mint intézmény (és egyáltalán a
„student advising” mint műfaj), amelynek létrehozásában, fejlesztésében szerepe lehet az
Alapítványnak.
Az Alapítvány többhónapos tervezés után, 1998 őszén hirdette meg pályáza tát Diáktanácsadó
Központok támogatására felsőoktatási intézmények számára. A kiírás szerint mind új irodák
létrehozásának, mind a már meglévők fejlesztésé nek támogatására lehetett pályázni, három tanéven
át tartó támogatásra. A pályázat célkitűzései közül a legfontosabbak a következők voltak:
- Alakuljon ki a szolgáltató szemléletű, sokféle információt és segítséget nyújtó, kellően fölszerelt,
motivált munkatársakkal működő diáktanácsadók országos hálózata; - a diáktanácsadók kialakulása
segítse az intézményeken belüli és az intézmé nyek közötti információcserét, az együttműködést, az
integrációs folyamatokat;
- az irodák épüljenek be az intézmények adminisztratív apparátusába, az in tézményvezetés vállalja a
tevékenységet, és a működtetésről gondoskodjon a hároméves program lezárulta után is.
Az első, 1999/2000-es tanévre számos felsőoktatási intézménytől, kisebb főisko láktól a nagy
tudományegyetemekig, összesen 28 pályázat érkezett. Ezek közül 20 részesült közel 48 millió forint