TÉNY/SOROS.II.

falubelieknek segítettek a ház körüli, fizikai erőt igénylő munkák elvégzésében. Itt megint csak
viszonylag szerény Soros-hozzájá rulásokkal lehetett megmozdítani a Munkaügyi Központok pénzét,
hogy bértá mogatást nyújtsanak a foglalkoztató önkormányzatoknak. Idővel, kuratóriumi ja vaslatra, a
pályázatot eleve az ország leghátrányosabb helyzetű, munkanélküliség által leginkább sújtott,
természetszerűleg elöregedett lakosságú kistelepülések önkormányzatainak írtuk ki.
ROMA EGÉSZSÉGÜGYI ÉS
KÖRNYEZETREHABILITÁCIÓS PROGRAM
Ez a program is a közhasznú foglalkoztatást ösztönző programok közé tartozik, s szintén Ambrus
Péter volt a kidolgozója és szakértője. Pályázatokat kisebbségi és „többségi” önkormányzatok,
ÁNTSZ-ek, helyi szociális és érdekvédelmi szerve zetek nyújthattak be valamely gettószerű telep vagy
településrész égető higiéniai gondjainak megoldása érdekében. Támogatásért lehetett pályázni
személyi segítők kiképzéséhez és egy évig tartó közhasznú foglalkoztatására.
A beérkezett pályázatok - a szakértő alapos helyzetismeretének köszönhetően - meglehetősen
lefedték a felhívásban jelzett megoldási lehetőségeket. Így a támoga tott pályázói célkitűzések között
szerepeltek a következők: 1. gondozónők, védőnői asszisztensek vagy ún. egészségőrök kiképzése
arra, hogy az adott telepen vagy tele pülésrészen segíteni tudják azokat a roma családokat,
kisgyerekes anyákat, akik kü lönben a hivatalos intézmények segítségét nem kérték, sőt esetenként
akár vissza is utasították (oltások, tetűirtás, elemi szintű higiéniai és egészségügyi ellátás-tanács
adás); 2. helyi beruházások elvégzése, illetve sok esetben elvégzésének kieszközlé se, kijárása a
pályázó részéről a Soros-segítséggel megtámogatva. Ilyen beruházások voltak például a rendszerint
sáros, hepehupás (mentőautók számára is járhatatlan) földutak helyett makadám utak építése,
csatornázás, házak fertőtlenítő meszelése, szeméttelepek helyén játszótér, sporttelep kialakítása és
így tovább.
A beruházási célú pályázatok támogatásának alapfeltétele volt az együttműkö dési szerződések
bemutatása a résztvevő szervezetek (kisebbségi önkormányza tok, „többségi” önkormányzatok,
beruházást végző szervezet) között. A közhasz nú foglalkoztatás támogatásának alapja pedig - mint
mindig - itt is a munkaügyi központok határozata volt. Sok esetben nyilvánvaló volt, hogy a „többségi”
önkor mányzat eleve ott állt a kisebbségi önkormányzat pályázásának háttértámogatója ként, hiszen
ha a kisebbségi önkormányzat fordul a Munkaügyi Központhoz, a roma foglalkoztatottak bérének
90%-os támogatása remélhető.
A program kifejezetten modellszerű volt a tekintetben, hogy a helyi problémák helyi kezdeményezésű
megoldására ösztönzött. A pályázati cél megvalósulásához nemcsak az érintett szervezetek
együttműködésére, hanem az ott lakók - sok eset ben - tevőleges részvételére is szükség volt. A telep
játszóterének, sportpályájának kiépítéséhez, felszereléséhez, de még a házak csatornázásához is
szükség volt az ott lakók keze munkájára, vagy akár a gyerekek megfegyelmezésére a közös jó
megóvása érdekében.
A Soros-szintű odafigyelés, kicsinek számító anyagi támogatással minta lehet arra, hogyan lehetne
ezeket a ma embertelennek számító életkörülményeket-hely zeteket kimozdítani a holtpontról. No
persze ahhoz, hogy vissza ne essenek, tisztes fizetséggel járó munka is elkelne azoknak, akik
dolgozni szeretnének.
KÖZÖS PÁLYÁZATOK AZ ORSZÁGOS FOGLALKOZTATÁSI KÖZALAPÍTVÁNNYAL
A foglalkoztatási programok sorában a következő csoport az OFA-val való együttműködésben
született meg. Itt Szántó Tamás volt a programok kidolgozója és szakértője (aki az OFA
programvezetője ma is), de meg kell említsem, hogy a legtöbb kvázi foglalkoztatási programunkba
bevontuk szakértőként Bajka Gábort, a Fővárosi Munkaügyi Központ igazgatói tanácsadóját is. Azért
kellett az imént a „kvázi” megszorítással élnem, mert hiszen egy valamirevaló
foglalkoztatástámogatási program a Soros-pénzeknél nagyságrendekkel nagyobb ráfordítást igényel -
mint látni azt például az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány pályázati támogatásainál. A közös
Soros-OFA pályázatok kiírását viszont éppen az tette szükségessé, hogy korábban az OFA nem tudta
kiosztani támogatási keretét, minthogy a civil szervezetektől szakmailag megalapozatlan pályázatok
érkeztek be sorra a „munkanélküliség-csökkentés” varázsigéjével. Ebben a Soros-időszakban, mikor
az együttműködés létrejött, a különféle szociális jellegű programok zöld utat kaptak arra, hogy
mindinkább a foglalkoztatásösztönzés irányába mozduljanak, és különösen kiemelt céllá vált a civil
szervezetek támogatása.