TÉNY/SOROS.II.

- a települések „névre szóló”, írásos meghívást kaptak a pályázatban való részvételre,
- az érdeklődő települések képviselői felkészítő tréningeken vehettek részt,
- sokszorosított Módszertani útmutató segítette őket a munkában,
- telefonos konzultációra volt lehetőség a pályázat megírását megelőző időszakban, és a
megvalósítás során is,
- a pályázók részletes, írásos értékelést kaptak benyújtott pályázatukról,
- hírlevél tájékoztatta őket a program eredményeiről, melyben egymás munkáját is megismerhették,
- országos és kistérségi konferenciákon közösségfejlesztő szakemberek segítsé gével értékelhették a
települések, a közösségek életében bekövetkező változásokat, határozhatták meg a továbblépés
irányait,
- a települések segítséget kaptak hálózatok kiépítéséhez, melynek eredményeként a program - a
korábban egymástól elszigetelten működő települések köréből - kistérségi színtereket is felölelő
hálózatokká szélesedett és „önjáróvá” vált.
„Fogjuk meg és vigyük”
A pályázat a településektől merőben újszerű gondolkodást és cselekvést várt. A prog ramoknak
elsősorban az érintett közösség - általa meghatározott - problémáira kel lett reális, azaz helyi szinten,
helyi kompetenciával megvalósítható megoldásokat kí nálnia. Ez pedig másként nem volt lehetséges,
csak ha mind a tervezés, mind a meg valósítás a helyi társadalom széles összefogására épült. A
gyakorlatban ez annyit tett, hogy
- a cselekvési program megtervezése helyi szakemberek által készített, a közösség tagjai által is
ismert komplex elemzésen alapult,
- a cselekvési program elemeinek meghatározása a közösség tagjainak bevonásával történt, s a
köztük e tekintetben kialakult konszenzuson alapult,
- megvalósítása a közösség tagjainak aktív részvételére támaszkodott,
- a megvalósított programok eredményességét folyamatosan figyelemmel kísérték,
- a program nem csupán egyszeri alkalomra szólt, hanem folyamatot indított el és fenntarthatóvá vált.
A továbbiakban a Települési egészségterv programról a Fact Alapítvány 2001 őszén megjelent
hatástanulmánya alapján számolunk be*. Ez két nagyobb részből áll: a dokumentumelemzésből (a
benyújtott pályázatok alapján) s a kérdőíves vizs-
* A teljes dokumentum megtekinthető a www.soros.hu és a www.kkapcsolat.hu oldalakon.
gálatból (a nyertes települések körében). Az eredmények értékeléséhez figyelembe kell venni, hogy a
pályázati program a hatástanulmány készítésekor még nem zárult le, azt még további pályázati
forduló követte.
I.
A „TELEPÜLÉSI EGÉSZSÉGTERV” PROGRAM ÉRTÉKELÉSE A BENYÚJTOTT PÁLYÁZATOK
DOKUMENTUMELEMZÉSE ALAPJÁN
A pályázó településekről
Az öt pályázati forduló során összesen 445 település nyújtotta be pályázatát a Te lepülési
egészségterv program keretében a Soros Alapítványhoz. Közülük 355 te lepülés 1, 73 település 2, 14
település 3, míg 3 település 4 fordulóban is pályázott. Ebből következik, hogy a pályázó 445 település
összesen 555 pályázatot nyújtott be. Az elemzésben azonban csak a települések első pályázatával
foglalkozunk, nem pedig az összes benyújtott pályázattal.
A pályázó települések országos megoszlása
Ha megnézzük a pályázatot benyújtó települések országos megoszlását, megálla píthatjuk, hogy a
Soros Alapítvány e célkitűzése megvalósult: azaz az ország min den részéből pályáztak települések a
programba. Megfigyelhetőemellettazország egyes területeiről pályázó „településbokrok” kialakulása is.
Ezeken a településeken feltehetőleg jól működnek azok az informális (szomszédsági) kapcsolatok,