TÉNY/SOROS.II.

- A pályázó szervezet szakmai tevékenysége (A pályázó szervezet nonprofit szek torban betöltött
szerepe, működésének eredményei; a szervezet stratégiája, szakmai téren megvalósítandó jövőbeni
tervei; a szervezet partnerei, támogatói; a szervezet forrásstruktúrája.)
- A pályázó szervezeti működése (A szervezet belső felépítése, működése; a pályázati programban
dolgozó munkatársak.)
- A fenntarthatósági terv (A pályázó szervezet jövőterve; a fenntarthatósági terv tevékenységeinek
működési, szakmai relevanciája; a fenntarthatósági terv tervezettsége, megvalósíthatósága; a
pályázati támogatás szükségessége, fel használásának hatékonysága; a pályázati program
megvalósításába bevonható külső források listája; a fenntarthatósági terv modellértéke.)
- Pénzügyi terv (Költségvetési tételek tartalma, indokoltsága; a költségvetés ter vezettsége;
költséghatékonyság.)
A beérkezett pályázatok színvonala lényegesen jobb volt, mint a korábbi szándék leveleké, a pályázók
többsége alaposan átgondolta jelenlegi helyzetét, jövőbeni le hetőségeit, részletesen megtervezte a
szervezet hosszú távú fenntarthatóságát biz tosító tervet, és általában igen komoly munkát fektetett a
pályázat kidolgozásába. A szervezetek többsége láthatóan már korábban lefektetett, alaposan
kimunkált stratégiai és szakmai tervek birtokában készítette el pályázatát.
A pályázatokból leszűrhető tapasztalatok igen érdekesek, és jó keresztmetszetét adják a
magyarországi nonprofit szektor/szervezetek nehézségeinek, illetve az őket körülvevő környezetből
adódó problémáknak. A fenntarthatóság értelmezésében jelentős különbségek nemigen adódtak, a
pályázók láthatóan tisztában voltak azzal, hogy szervezetük akkor fenntartható, ha szakmai szerepük
legitim (tehát tevékenységük reális igényekre válaszol), szervezeti működésük hatékony, pénzügyi
hátterük pedig biztos. Inkább csak az ehhez vezető út felvázolásában voltak elté rő megközelítési
módok; a szervezetek egy része eddigi tevékenysége emelt szin tű folytatásában, mások a
szolgáltatásaikat igénybevevők, illetve környezetük fej lesztésében, megerősítésében, míg egy
markáns csoport újszerű működésben, eset leg részleges vagy teljes profilváltásban, hatékonyabb
forrásszervezésben látta fenntarthatóságának jövőbeni zálogát.
A pályázó szervezetek különböző profillal, háttérrel rendelkeztek, így a progra mokból kiolvasható volt
a hazai nonprofit szektor fenntarthatóságával kapcsola tos problémahalmaz, illetve a megoldások
dilemmái is. A problémák közül a pá lyázatok alapján a legfontosabbak az anyagi függőség valamely
forrástól, illetve tá mogatótól, a saját tőke és infrastruktúra hiánya, illetve a hazai magán- vagy üzleti
források hiánya.
A fenntarthatósági tervek ugyancsak sokszínűek voltak, így nehéz róluk átfogó képet adni. Ráadásul a
pályázók adottságaikat és esélyeiket tekintve is erősen kü lönböztek egymástól. Mindezek után talán
furcsa, de azt mondhatni: a szervezetek egy része nincs komolyabb bajban, markánsan látszik
jövőbeni szerepe, partnerei és forrásai. Ezekre a szervezetekre és pályázataikra az volt a jellemző,
hogy prog ramjaik részfinanszírozásához, szervezeti kapacitásuk erősítéséhez, infrastruktú rájuk
fejlesztéséhez, saját tőkéjük növeléséhez kerestek forrásokat, melyek még in kább megerősíthetnék
őket a jövőben. E pályázókra az is jellemző, hogy nem ter veznek radikális változásokat sem
szakmailag, sem szervezetileg, inkább jelenlegi tevékenységüket akarják kiterjeszteni, megerősíteni.
Közéjük sorolhatók jellemző en az ernyőszervezetek, a különféle szakmai, illetve civil szervezetek
számára szolgáltató formációk és a környezetvédők többsége.
A pályázó szervezetek közül komoly bajban vannak viszont azok, amelyek tevé kenységi és szakmai
területe korábban szinte kizárólag külföldi forrásból szárma zott. Több pályázat is azt mutatta, a fenti
szervezetek léte, de minimum szakmai profilja súlyos veszélyben van, mivel egyszerűen elapadnak az
őket támogató ed digi források. Ezek a szervezetek jellemző módon a jogvédelem, a kultúra, a „de
mokráciafejlesztés” terén tevékenykednek, illetve jellegük szerint korábban főként adományosztó
funkciót láttak el maguk is.
A kuratórium tehát nem volt könnyű helyzetben, hiszen a végső döntéshez szá mos szempontot kellett
figyelembe vennie a fentiek közül. A 2004. május 24-i ülésen végül is az alábbi eredménylista
született:
Autonómia Alapítvány (Budapest) 15 000 000
C3 Kulturális és Kommunikációs Központ Alapítvány (Budapest) 20 000 000
Civil Kollégium Alapítvány (Budapest) 10 200 000
Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány (Budapest) 10 500 000
Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület (Budapest) 15 000 000
Független Újságírók Alapítványa (Budapest) 10 000 000