TÉNY/SOROS.II.

életmódklubok, a környezet tisztasága és védelme mellett síkra szálló egyesületek alakultak az egész
ségterv kidolgozására, melyek működésükkel remélhetőleg egyben a program szel- lemiségének
továbbvitelét is szolgálják majd a jövőben.
A tréningprogramokról
A Települési egészségterv program keretében, a majd két évet felölelő öt forduló so rán, a Fact
Alapítvány szervezésében a pályázni kívánó települések összesen 16 ún. tréningen vehettek részt
több helyütt az országban. A tréningek 9 helyszínen foly tak: Budapesten, Pécsett, Szombathelyen,
Szolnokon, Nyíregyházán, Kaposváron, Szegeden, Debrecenben és Székesfehérváron. A tréningekre
valamennyi megyéből érkeztek a településeket képviselő érdeklődők és potenciális pályázók.
A tréningen való részvétel nem volt feltétele a pályázat benyújtásának. Ezeket a rendezvényeket a
Soros Alapítvány azért támogatta, hogy a pályázatírásban ke vésbé jártas települések képviselőit
gyakorlati tanácsokkal segítse, amellett, hogy a program ideáját, megvalósításának újszerűségét is
megismertesse.
A tréningek eltérő módon inspirálták a résztvevőket a pályázat benyújtására. A tréningeken megjelent
617 településből 228 település (azaz 37%-uk) készítette el végül a pályázatát. A
dokumentumelemzésbe bevont 445 település közül ez az említett 228 település a vizsgált települések
51,2 százaléka.
A nyertes és nem nyertes települések tréningen való részvételének megoszlása
160
140
134
148
120
települések száma
100
80
60
40
94
69
nyertes
nem nyertes
20
0
tréningen részt vett
tréningen nem vett részt
A közösség szerepe a programok megvalósításában
A Települési egészségterv program kiemelt célja, hogy a közösség tagjainak aktív bevonásával javítsa
a közösség életminőségét, s ezen keresztül egészségi állapotát. Éppen ezért a pályázatok értékelése
során kiemelt szempont volt, hogy a közösség részvételével történik-e a programok megvalósítása,
vagy a közösség a programoknak csak passzív résztvevője, „megajándékozottja” lesz.
A nyertes települések 43,3 százaléka (88 település) a pályázat céljainak megfele lően olyan
programokat dolgozott ki, melyekben a település lakossága maga is ak tív résztvevőként van jelen,
annak kitalálója, megvalósítója és a programok hasznainak élvezője.
Ezzel ellentétben a támogatást nem nyert települések nagyobb részénél (65,3 százalékánál, mely 158
települést jelent) a lakók csupán a pályázati programok passzív résztvevői, megajándékozottjai, annak
tervezésébe beleszólásuk nincs, illetve nem is tesznek semmit azok megvalósulásáért.
A közösségi aktivitást azoknál a településeknél tapasztalhattuk leginkább, ahol a pályázók által
„kigondolt” cselekvési programok megtervezéséhez és megvaló sításához a településen élők
többsége csatlakozott. (A legjobb pályázatok termé szetesen azok voltak, ahol a programok
kidolgozását közösségi szükségletfelmérés előzte meg.*)