TÉNY/SOROS.II.

hogy a rendszeres havi támogatás szerintük egyáltalán nem jelentett segítséget sem az iskolai
előremenetelükben, sem pedig az anyagi helyzetük javulásában.
Összefoglalóan hogyan ítéled meg, a kapott támogatás mennyire segített téged…?
(a "nagyon nagy mértékben" és az "egyáltalán nem" válaszok százalékos megoszlása,
valamint az 5-fokú skálából képzett átlagértékek)
nagyon nagy egyáltalán átlag*
mértékben nem
tanulmányi előmeneteledben 48 3 4,26
anyagi körülményeid, családod anyagi helyzetének javításában 45 2 4,14
* ahol 1 = egyáltalán nem, 5 = nagyon nagy mértékben
Mindkét területen az átlagosnál kedvezőbb hatást érzékelnek a lányok, a nem fővárosiak, s azok, akik
többször részesültek ilyen támogatásban.
ROMA KÖZÖSSÉGI HÁZ VEZETŐK KÉPZÉSE
A képzést szervezte: Közösségfejlesztők Egyesülete (1011 Budapest, Corvin tér 8.) Résztvevők: 33
település roma szervezetének képviselői és önkéntesei A beiskolázottak létszáma: 96 fő, a képzést
elvégezte: 66 fő Időpont: 1999. október 1. - 2000. április 16.
Helyszín: Civil Kollégium Közösségi Háza - Kunbábony Szakmai vezetők: Varga A. Tamás, Vercseg
Ilona Tanárok: Farkas Éva, Huszerl József, Kas Éva, Kováts Andrea, Kovács Edit, Kovácsné Füredi
Enikő, Mészáros Zsuzsa, PéterfiFerenc,PósfayPéter,B.Szolnoki Ildikó, Varga Matild
Programasszisztens: Purtczl Andrea
AZ ELŐZMÉNYEK, A FELADAT
A Soros Alapítvány programjának célja a roma lakosság társadalmi hátrányainak mérséklése, jelen
esetben a közösségi házak hálózatának segítségével. A Soros Alapítvány, a roma közösségi házakkal
ugyancsak foglalkozó Magyarországi Cigányokért Közalapítvánnyal és az Autonómia Alapítvánnyal
egyetértenek abban, hogy a roma közösségi házak nem a szegregáció, hanem az autonómia, az
önszerveződés, a roma és nem roma lakosság együttműködésének színterei.
Ez az elképzelés találkozott a Közösségfejlesztők Egyesületének felfogásával is, amely a közösségi
házak vezetőinek és önkénteseinek képzésére vonatkozó pályázatában egy, a settlement-házakéval
rokon közösségi ház funkciót vázolt fel. Eszerint a közösségi házak idővel a települések társadalmikulturális
intézményeivé válhatnak. Olyan közösségi színtérré, ahol a lakosság szükségleteire
alapozott, javarészt önszervező tevékenység folyik.
Az egyeztetett elképzelések alapján a Soros Alapítvány a már működő és potenciális közösségi házak
vezetőinek, aktivistáinak képzésével a Közösségfejlesztők Egyesületét bízta meg.
A képzés legfőbb célja a "képessé tétel" volt, az, hogy a roma közösségi házak vezetői és aktivistái -
mindinkább - képesek legyenek saját közösségi életük demokratikus szemléletű, az önszerveződésre
és önkéntességre építő megszervezésére. Ehhez arra van szükség, hogy az érintettek gondolkodása
kiterjedjen saját szűkebb és tágabb társadalmi környezetük egészére, a településre, s mind tágabb
körökben és egyre több partnerrel kommunikáljanak, működjenek együtt, a probléma-felismerés és -
megoldás folyamatába bevonva mind a helyi lakosokat, mind a külső segítőket is.
Ez az elgondolás képezte alapját a bentlakásos, 3 hétvégére kiterjedő képzési programnak, amely
lényegében egy kívülről, a tanár-közösségfejlesztők által gerjesztett közösségfejlesztési folyamat volt.
A képzés ugyanis azért épült három, nagyjából havonként ismétlődő hétvégi munkára, hogy az egyes
hétvégék közötti időszakokban a hallgatók "házi feladat"-jellegű aktivizáló és kooperációs feladatokat
oldjanak meg saját településeiken.
A KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐK EGYESÜLETÉNEK MOTIVÁCIÓI
Ez a feladat a magyarországi közösségfejlesztés fejlődésének fontos állomása volt. Eddig ugyanis az
volt a gyakorlatunk, hogy "mindenkit" megszólítottunk egy adott településen vagy szomszédságban, s
a továbbiakban azokkal működtünk együtt, akik ezt igényelték. Tapasztalataink szerint ezek