TÉNY/SOROS.II.

A program általános célja
A program kidolgozói abból a tényből indultak ki, hogy életminőségünk, egész ségi állapotunk döntő
mértékben meghatározza életkilátásainkat, jövőnket, egyé ni, családi és közösségi szinten egyaránt. A
program nem azt tűzte ki céljául, hogy megvédi az embereket a betegségektől vagy a haláltól, hanem
„csupán” azt, hogy e programok segítségével változásokat indít el az autonóm módon szerveződő,
korlátozott forrásokkal rendelkező közösségek életében.
A program konkrét céljai
- Javuljon egy adott településen, közösségben élő emberek életminősége/egészségi állapota.
- A programok tervezése és megvalósítása során olyan gyakorlat alakuljon ki, amely:
- a közösség tagjainak e folyamatba való bevonását, a beleszólás és az aktív a közreműködés
lehetőségét biztosítja,
- felszámolja a korábbi paternalista gyakorlat maradványait,
- erősíti az egyének, közösségek autonómiáját, önbizalmát, egyúttal felelős e ségérzetét is.
- A közösség szellemi és anyagi erőforrásainak bevonásával növelje a problémák belátható időn belül
történő megoldásának esélyeit.
- Az életminőség és az egészség mint „rendezőelv” segítségével építse a közösséget.
A program legfőbb célja
az volt, hogy feltételeket teremtsen azok számára, akik e feltételek birtokában képesek maguk
változtatni sorsukon.
ELŐZMÉNYEK
Hogyan kezdődött mindez?
1998 májusában a Soros Alapítvány pályázatot írt ki községi jogállású települések részére
egészségterv készítésére és megvalósítására. A pályázati kiírás idővel a kisvárosokra is kiterjedt, és a
program neve is Települési egészségtervre módosult.
A program kidolgozó és segítői
A Soros Alapítvány 1997 őszén kérte fel a Fact Alapítványt, hogy Pécs város egész ségtervének*
mintájára mint modellre támaszkodva dolgozzon ki egy olyan prog ramot, amely kistelepülésekre
(elsősorban falvakra) alkalmazható, a kistelepülése ken is megvalósítható. A Fact Alapítvány
szakértői, a támogató Soros Alapítvány, a NEVI Primér Prevenciós Munkacsoportja, valamint a
Közösségfejlesztők Egye sülete szakembereinek közreműködésével - s a későbbiekben már a
közreműködő települések sokaságával - alakították, formálták azt a programot, amely ma Települési
egészségterv program néven vált ismertté.
„Hálót adunk, s nem halat”
Új szemlélet és szokatlan gyakorlat a pályáztató részéről
A program vezetői arra törekedtek, hogy az ország bármely területén lévő település azonos eséllyel
pályázhasson támogatásra - s ehhez minden segítséget megkapjon.
* Pécs város egészségtervének kidolgozását egy WHO-modell adaptációjával 1995-ben kezdte meg a
Fact Alapítvány. E tevékenységet az OEP Kockázatkezelői Kuratóriumok Titkársága és a Népjóléti
Minisztérium támogatta. A pécsi modell alapján a Fact Alapítvány koordinálásával 1996-ban már 13
további magyarországi város, egy falu és egy megye kezdte el ugyanezt a tevékenységet. Bár a
program iránt sokan érdeklődtek, a tényleges esély annak széles körű elterjesztésére - kiváltképp a
hazai kistelepülések körében - csak a Soros Alapítvány belépésével teremtődött meg.
A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy