TÉNY/SOROS.II.

VII. Független programirodák
Business Basics (BB) Vállalkozásfejlesztő Alapítvány
10 000 000 Ft
NonprofitInformációsésOktatóKözpontAlapítvány, Soros-
11 699 325 Ft
NlOK Iroda
Független Ökológiai központ
7 954 000 Ft
Összesen:
29 653 325 Ft
Mindösszesen: 1 307 310 594 Ft 161 259 $
A 2000. évi hivatalos középárfolyamon számolva mindez 4 915 115 dollárt tesz ki.
Az Alapítvány új munkatársa: CséffánGáborkisegítőmunkatárs. Távozó munkatársak: Bakonyi Éva
igazgató, Bognár Ágnes igazgatói asszisz tens, Debreczeni Júlia programigazgató (Felsőoktatási
programok, külföldi ösztöndíjak), Dominikné Nagy Szilvia program-asszisztens (Közoktatási mega
program), Gazsi Judit programvezető (Felsőoktatási programok - doktorandusz ösztöndíjak), Karádi
Ágnes program-asszisztens (Kultúra és művészetek), Koplá nyi Emil programvezető (Közoktatási
megaprogram - informatikai programok), Lafferthon Judit programvezető (Közoktatási megaprogram),
Szekeres Andrea (SCCA, C3), Szilárd Gabriella programigazgató (Kultúra és művészetek).
M = 1:1
SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZEREPVÁLLALÁS
II.
SZOCIÁLIS ÉS FOGLAKOZTATÁSI PROGRAMOK
Nyolc éven át - 1994-től 2002-ig - voltam az Alapítvány munkatársa, a szociális és foglalkoztatási
programok vezetője. Egykori munkám gondjai, örömei szorosan kötődtek néhány ez időre jellemző
Soros-kezdeményezéshez; ezeket kívánom felidézni, nagyobb részt saját emlékeimre hagyatkozva.
Amikor az Alapítványhoz kerültem, már futó program volt az ún. Help to Help (Segítség a segítőknek).
1992 előtt nem volt ilyen meghirdetett program és létre jötte nem tudatos törekvés eredménye volt,
hanem az „élet hozta”. Egyre-másra ér keztek a Soros Alapítványhoz a legkülönfélébb
szakterületekről a legkülönfélébb támogatási kérelmek, és összesítve őket ezt a nevet kapták. A
legtöbb Help-es pá lyázó hátrányos helyzetűekkel foglalkozó vagy azok érdekeit képviselő szervezet
volt az egészségügy, a szociális ellátás, az oktatás területéről. Erre az időre esett a civil szféra
kialakulása: egyik évről a másikra tömegesen alakultak önsegélyező, ér dekvédő szervezetek
(betegszervezetek, fogyatékosok érdekszervezetei, nyugdíjas szervezetek, munkanélküliek
szervezetei, kulturális-hagyományőrző szervezetek). De egyre több állami, önkormányzati fenntartású
szervezet maga is létrehozott saját alapítványt, hogy hozzájuthasson pályázati forrásokhoz.
A kezdetekkor sok értékes szakmai kezdeményezés kaphatott hathatós Soros támogatást, amelynek
révén tekintélyes civil szervezetek tudtak létrejönni. A 90-es évek közepére, amikor átvettem ezt a
programot, már Budapesttől távolabbi, hát rányos helyzetű kis településekre is eljutott a Soros
Alapítvány híre, és valósággal özönlöttek a pályázati kérelmek. A Help-es pályázatokban a
korábbiaknál is mar kánsabban megjelent a szegénység miatti kétségbeesett, de még reményekkel
teli pályázói aktivitás, s egyre több segítségkérő pályázat, jobban mondva kérvény érkezett a
családsegítőktől, kisebbségi önkormányzatoktól is.
A támogatási pénzek igencsak elaprózódtak. A Soroshoz sikerrel pályázhattak a szegény, igazi kis
civil szervezetek is, különösebb pályázatírói-adminisztrációs isme retek nélkül. Az akkori kuratórium
(Ferge Zsuzsával mint elnökkel és Göncz Kingá val, Iványi Gáborral mint kurátorokkal) a pályázatok
hitelességét, tisztességességét, jó céljait tartották szem előtt a döntéskor, ugyanakkor próbálták
elkerülni a pályázó szervezetek, egyesülések öncélú fenntartás-támogatásának, illetve a puszta
segélyfolyósításnak a csapdáját is, hiszen ilyen funkciót nem vállalhatott föl az Alapítvány. Elkezdődött
hát a program áttekintése olyan szempontból, hogy miféle jobban körülhatárolt támogatási célokat
kellene követni, meghirdetni pályázati kiírásainkban. Mivel a pályázatokból jól érzékelhető volt a
szociális problémák növekvő súlya, s a kurátorok is tudatában voltak a segítő szakmára, a szociális
munkásokra háruló többletterheknek, Göncz Kinga javaslatára elindult egy olyan pályázati program,
amely a szociális munkások szupervíziójának szükségességét kívánta tudatosítani a szociális