TÉNY/SOROS.II.

Reflex Környezetvédelmi Egyesület
Nimfea Környezetvédelmi Egyesület
C3 Kulturális és Kommunikációs Központ Alapítvány
BB Vállalkozásfejlesztő Alapítvány
Motiváció Mozgássérülteket Segítő Alapítvány
Szószóló Alapítvány
Artus Táncszínházi Egyesület
Fekete Doboz Videófolyóirat Alapítvány
A 11 szervezet közül 10 nyújtott be szándéklevelet az Alapítványhoz, s a kuratóri um ezek alapján az
alábbi hatot hívta meg a második fordulóba, hogy nyújtsák be részletes pályaterveiket:
Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest
Motiváció Alapítvány, Budapest
Nimfea Természetvédelmi Egyesület, Túrkeve
Reflex Környezetvédő Egyesület, Győr
Szószóló Alapítvány, Budapest
Társaság a Szabdságjogokért, Budapest
A felkért hat szervezet mindegyike beadta részletes pályázatát az Alapítványhoz, végül a kuratórium
öt pályázat támogatása mellett döntött. A támogatott szervezetek, illetve a megítélt támogatások
összege a következő volt:
Szervezet neve
Reflex Környezetvédő Egyesület
Nimfea Természetvédő Egyesület
Motiváció Alapítvány
Társaság a Szabadságjogokért Alapítvány
Közösségfejlesztők Egyesülete
Összesen:
Megítélt támogatás
16 860 000 Ft
15 850 000 Ft
7 580 000 Ft
16 235 000 Ft
15 000 000 Ft
71 525 000 Ft
Mivel az Intézményi támogatások program újszerűsége éppen abban áll, hogy nem magát a
tevékenységet, hanem az azt végző szervezetet segíti annak érdeké ben, hogy maga a tevékenység
hosszú távon „ellátott” legyen, az értékelésnél nagy hangsúlyt kaptak a pályázók fenntarthatóságra
vonatkozó elképzelései, középtávú stratégiai és szakmai tervei, illetve az, hogy miként segítené a
támogatás a szervezet (s ennek révén a tevékenység) fenntarthatóságát.
A benyújtott pályázatokból leszűrhető általános tapasztalat, hogy a Soros Ala pítvány támogatásától
nagyban vagy kizárólagosan függő szervezetek pályázatai a jövőre vonatkozó stratégiai és
fenntarthatósági tervek megfogalmazását tekint ve gyengébbek, hiányosabbak és
megalapozatlanabbak voltak, mint a több forrás ból működő, nem egy támogatótól függő
szervezetekéi. Ezek a szervezetek jobbá ra csak a szükséglet felismeréséig jutottak, ám jövendő
tevékenységük hosszú távú fenntarthatóságát célzó elképzeléseik kiforratlanok voltak és nem épültek
környe zetelemzésekre. Jellemző továbbá e szervezetekre a tevékenységorientáltság (ami nek persze
megvan a pozitív oldala is) és, hogy az indokoltnál gyakran nagyobb mértékben építenek a Soros
Alapítvány támogatására, tekintik azt biztosnak.
A pályázatok jól demonstrálták a fenntarthatóság hazai dilemmáit. A hatéko nyan és stabilan működő,
szolgáltatásokat felvállaló szervezetek forrásainak dön tő részét állami, önkormányzati bevételek
teszik ki, ami működésüket ugyan biz tossá teszi, de „civil” voltukat, függetlenségüket veszélyezteti.
Az állammal szoros kapcsolatban (sok esetben szándékosan) nem álló szervezetek bevételeinek dön
tő hányada ezzel szemben külföldi és hazai magánalapítványoktól érkezik, amely biztosítja ugyan az
államtól való függetlenséget, de másfelől hasonlóan erős dependenciát és kiszolgáltatottságot okoz,
ráadásul jövőbeni finanszírozásuk is több mint kérdéses. A szervezetek (pályázók) közös vonása
ugyanakkor a hazai üzleti és magánadományozóktól (magánalapítványok, egyének) érkező források
úgyszól ván teljes hiánya, holott azok értelemszerűen mindkét fenti problémát jelentősen
enyhíthetnék. Minthogy e forrásokra (kivéve talán az 1%-os bevételeket) szinte senki sem kíván
építeni a jövőben, előtérbe kerülnek a projektfinanszírozású (fő leg EU-s és állami) pályázatok,
továbbá a saját (főként vállalkozási) bevételek nö velése. Feltehetően arról van szó, hogy a jelenlegi