You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
továbbképzési programok támogatása révén. Az utolsó kiírásra már úgyszólván kezelhetetlen<br />
mennyiségű pályázat érkezett, ráadásul a kérések rendkívül szerteágazóak voltak: az iskolai<br />
étkeztetéstől a mentálhigiénés szol- gálat beindításáig, a lelkisegély szolgálat működtetésétől a helyes<br />
életvezetési modell elsajátításáig minden előfordult. Sajnos nem tudtunk minden indokolt kérést<br />
támogatni, hiszen e célra csupán korlátozott anyagi forrásaink voltak, s az elbírálás szempontjait is<br />
igen nehéz volt következetesen meghatározni. Ekkor úgy döntöttünk, hogy a következő kiírást<br />
megpróbáljuk konkrétabbá tenni némiképp szűkítve a pályázók körét. Így egyrészt a kórházi és<br />
járóbeteg-ellátásban közreműködő önkéntes segítőket s az önkéntes segítők hálózatainak<br />
kialakítását, másrészt a segítők képzését, szervezését és ellenőrzését támogattuk. 1997-ben a<br />
sokban en- nek folytatásaként indult Közösségi egészségmegőrzés programban a bármely okból<br />
(társadalmi, földrajzi, gazdasági, egészségi stb.) hátrányos helyzetben lévő csoportok<br />
életminőségének javítására, a testi-lelki egyensúly fenntartását, illetve helyreállítását elősegítő<br />
hasznos foglalkoztatásra, a közösségi részvétel megszervezésére és megvalósítására irányuló<br />
pályázatokat nyújthattak be. A pályázatok száma tovább nőtt, elbírálásuk azonban így már jóval<br />
egyszerűbb volt. 1998 első felében az előző évi kiírásra lehetett pályázni, az év második felében<br />
viszont már új programot hirdettünk meg: Községi egészségterv néven, melynek keretében e terv<br />
összeállítására, s ez alapján az életminőséget, egészséget javító programok megvalósítására<br />
kérhettek támogatást a pályázók. A program neve 1999-től Települési egészségtervre változott, s<br />
ekként még további négy évet ért meg országos mozgalommá válva. Kezdetben az Egészségügyi<br />
rendszerfejlesztési programhoz tartozott, mely később az Egészségügyi és szociális programcsoport<br />
elnevezést kapta, majd átkerült a Civil programcsoportba.(A programok struktúráját mindig az OSI-<br />
New York által kiadott struktúrához kellett igazítani. A magyar alapítvány ettől sok esetben eltért, nem<br />
vagy csak nagyon nehezen lehetett beszorítani ezekbe a keretekbe, hiszen főként nemzeti és nem<br />
network vagy matching programjaink voltak. A matching programokban a támogatások többnyire felét<br />
az OSI fedezi. ) (Ld. erről részletesen a Fact Alapítvány és a pályázók külön program-értékelését!) A<br />
Fogyatékossággal élő emberek életminőségének javítása program az első évben két pályázati<br />
alprogramot hirdetett meg: Fogyatékos gyermekek korai szűrése, habilitációja és Független<br />
életvitel néven. Egy év múltán, 1996-ban pedig már három alprogramra vált szét: az Önálló életvitel<br />
központok hálózatának kialakítása, a Kitagolás (fogyatékos személyek kiemelése<br />
tömegintézményekből kiscsoportos lakóotthonokba) és a Cochlea implantációt követő komplex<br />
rehabilitáció hallássérült gyermekeknél nevű programokra. E három mellé csatlakozott 1997-ben<br />
egy negyedik: a Felnőtt afáziás betegek logopédiai rehabilitációja program. Ebben az évben<br />
rendeztük meg az első „kitagolás” konferenciát is Velemben. Ide elsősorban a nagy létszámú<br />
önkormányzati és egyházi fenntartású, értelmi fogyatékossággal élő fiatalok és felnőttek számára<br />
bentlakást biztosító intézmények munkatársait és a fenntartó önkormányzatok munkatársait hívtuk<br />
meg. 1998-ban még mindig az előbbi négy program futott, és megrendeztük a második „kitagolás”<br />
konferenciát, ezúttal Má- lyiban. 1999-ben - ez már a megaprogram utáni időszámítás - a Cochlea<br />
programot már nem hirdettük meg, helyette viszont új alprogramként a Felnőtt fogyatékosok nappali<br />
foglalkoztatásának támogatását indítottuk be. Ez évben Dobogókőn rendeztük meg harmadik és<br />
egyben utolsó „kitagolás” konferenciánkat. 2000-ben az Önrendelkező élet mozgalmat támogattuk<br />
és folytattuk a Kitagolást is. Rendkívül hatékony és sikeres program volt ez, hiszen elsődleges célját,<br />
a szemléletváltást elértük. 2001-ben a Fogyatékossággal élő emberek életminőségének javítását<br />
segítő programok átkerültek a Jogi csoportba, ahol továbbra is az előző év két programját folytattuk.<br />
2002-ben immár ismét az Egészségmegőrzés program keretében zajlott a Kitagolás program,<br />
melyben kiscsoportos lakóotthonok beindítását támogattuk. Itt kíván említést a 2002-es tematikája<br />
szerint feltétlen idetartozó Gondnokság és érdekérvényesítés programunk is. Ezzel az Alapítvány<br />
azt szerette volna elérni, hogy a gondnokság intézménye eredeti rendeltetésének megfelelően, az<br />
érintett értelmi fogyatékosok érdekeit szolgálva, az ő tényleges igényeiket és jogaikat figyelembe véve<br />
működjék, és hogy a gondnokság alá helyezett személy és gondnoka között minél szorosabb<br />
személyes kapcsolat legyen. Mivel a program fő hangsúlya a jog- és érdekérvényesítés volt, ezért a<br />
Jogi csoportba került.<br />
Akadt azonban olyan program is, amely továbbra is az Egészségmegőrzők csoportjában maradt: a<br />
2001-2002-ben meghirdetett Felsőoktatásban tanuló érzék- szervi és mozgássérült fiatalok<br />
segítése. Ennek célja a felsőoktatásban tanuló, fogyatékkal élő fiatalok esélyegyenlőségének és<br />
integrálásának elősegítése volt. A pályázat a személyi segítők igénybevételéhez nyújtott támogatást<br />
felsőoktatási intézményben tanuló fiatalok (hallássérültek, látássérültek, mozgásban akadályozottak,<br />
olvasási, írási vagy beszédzavart mutatók) számára.
Change language