06.06.2015 Views

TÉNY/SOROS.II.

TÉNY/SOROS.II.

TÉNY/SOROS.II.

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

Így az első meghirdetett felhívásban azokat a civil szervezeteket szólítottuk meg, akik az OFA-hoz<br />

kívántak pályázni, és a sikeres pályázáshoz szakértői segítségre volt szükségük, mivel azt maguktól<br />

nem tudták megfizetni. Az első forduló tanulsága az volt, hogy a szakértők nem voltak kellően<br />

érdekeltek a civilek OFA-pályázatainak si kerében, emiatt módosítani kellett a feltételeken úgy, hogy a<br />

szakértők is vállalja nak némi anyagi kockázatot. A következő forduló meghirdetéskor már nemcsak az<br />

OFA-nál pályázni kívánó civil szervezetek, hanem a nonprofit szféra foglalkoztatá si pályázatainak<br />

szakértésére vállalkozók is külön pályáztak. A cél az volt, hogy or szágos szinten kialakuljon e sajátos<br />

terület szakértői műhelyeinek hálózata. Mind két pályázati kör elbírálása nyomán többé-kevésbé<br />

régiónként sikerült összepárosí tanunk a foglalkoztatásra vállalkozó civil szervezeteket és a szakértői<br />

műhelyeket, amelyek ezúttal maguk is szerződtek egymással. Ez a program közelebb járt a sikeres<br />

gyakorlati megoldáshoz, ám szakmai elemzésére már sajnos nem került sor, mivel az Alapítvány<br />

támogatási profilváltása miatt más prioritások kerültek előtérbe.<br />

Szurkos Mária<br />

HAJLÉKTALANOK TBC-SZŰRÉSE<br />

(Egy modellkísérlet eredményei)*<br />

1989-1990-ben a hajléktalan emberek tömeges megjelenésével nyilvánvalóvá vált, hogy a hajléktalan<br />

létforma melegágya számos súlyos betegségnek, így a tbc-nek is. A neves alkohológus-tüdőgyógyász<br />

professzor, Levendel László - aki haláláig elhi vatott orvosa volt a legelesettebbeknek - egyszerre<br />

hívta fel az orvostársadalom, a szociális szakma és az átlagpolgár<br />

figyelmétahajléktalanságéletveszélyesvoltára. „Megviseltségük életútjukból, személyiségfejlődésük<br />

traumatizáltságából, egészsé gi állapotuk többszörös károsodásából, a társadalmi lejtőn a mélypontra<br />

csúszásá ból egyaránt kiviláglik. A hajléktalan ember életveszélyes, krízisállapotban van. Bár a<br />

probléma társadalmi, szociális eredetű, a helyzet elsősorban egészségügyi, orvo si intervenciót<br />

sürget.”** Levendel László szoros összefüggést látott a hajléktalan ság, az alkoholbetegségek és a tbc<br />

között. Míg az alkoholbetegek körében legalább tízszeresre tette a tbc előfordulását, a hajléktalan<br />

emberek esetében akár a százszo ros arányt is elképzelhetőnek tartotta. A későbbi vizsgálatok, ha<br />

ilyen magasat nem is, de az átlag lakossághoz képest sokszoros tbc-s megbetegedési arányokat<br />

mutattak ki.<br />

Írásunkban a hajléktalanság és a tbc összefüggéseivel foglalkozunk, részben a korábbi - e témakört is<br />

érintő - vizsgálatok tükrében és nagyobb részben annak a programnak a tapasztalatai kapcsán, amely<br />

a fővárosban élő hajléktalan embe rek tüdőszűrését tűzte ki célul. Bemutatjuk a program<br />

megtervezésének és lebo nyolításának fázisait, a felmerült dilemmákat és megoldási kísérleteket,<br />

valamint a program továbbfejlesztésének, illetve elterjesztésének lehetőségeit. A szűrési prog ram<br />

során készült „szűrési interjúk” alapján elemezzük, amit az érintett hajlékta lan emberekről<br />

megtudtunk, és adatainkat összevetjük korábbi kutatások tapasz- talataival is.<br />

* Részletek Dávid Bea, Oross Jolán és Vecsei Miklós A hajléktalanság és a TBC címmel 1998-ban a<br />

Soros Alapítvány támogatásával megjelent könyvéből.<br />

** Levendel László: A hajléktalan ember. Budapest, 1993, OAI, 116. o.<br />

A TBC ÚJRAÉLEDÉSE MAGYARORSZÁGON<br />

Hazánkban a tbc-s járványügyi helyzet századunk első felében rendkívül kedve zőtlen volt. 1910-ben<br />

a tbc még az első helyen állt a halálokok között, 1930-ban a harmadik, 1960-ra a hatodik helyre került.<br />

A század elején százezer lakosból négyszázan, a második világháború utáni években mintegy százan<br />

haltak meg tbc-ben, 1995-ben ez az arányszám 6,1 volt.<br />

Az 1950-es évek elején 30-35 ezer új tbc-s beteget regisztráltak, s közülük több mint 5000 gyermek<br />

volt. A tbc-s helyzet javulása az 1960-1980-as évekre esik. A 90-es évektől viszont a tbc-s betegek<br />

száma újra lassan emelkedik, és elsősorban az aktív korban lévők között. A következő két táblázat a<br />

Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a nyilvántartott és az új tbc-s betegek számának alakulását<br />

mutatja.<br />

A nyilvántartott tbc-s betegek számának alakulása<br />

1980 1990 1993 1994 1995

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!