ROMA-Holocaust

prahosardam thaj kattyi gata. E phuv pizdasas
pelende kade sas. Devlale bezex le manushenge
te vorbij! Rovav-rovav.
(…)
Andar o vesh phirasas avri po sastruno drom, te
keras palpale so le anglika taj amerikanura tele
bombasisarde. Dabe kerdam variso, sarte chi na
kerdamas khanchi: pale tele bombasisarde. Ko -
the mukhlam o sastruno drom, ingerde amen
ando Schauvhazeno ande jekh gav. Kothe sas
inke o Hamburg thaj o Berlin. Amen ingerde,
kaver manushen ande pe amaro than. Vi amen
pe jekh kaver than ingerde.
So tele bombazisarde, kodo trubulas amen ge
palpale te keras, le droma, le vulyici, slobodisardam
opre, te shaj phiren pe lende le nipura. Duj
bersh somas avri ando 1944-o ingerde man thaj
1946 majushi sas kana palpale avilom ando
Pécs. 1945 o Nyamco aba slobodo sas amenca
inke butyi keravtatinde. O mu da riko le anglikanura,
thaj le amerikanura tele ashade, ke o
Hitleri xuterdas jekh lil. Ke sar xuterdas chi
zhanav, numa xutyeldas o lil, o mu daripo si te
ashavel tele ke te na atunchi chi jekh nyamco
chi zhuvel majdur. O Del te muntuj kothar sode
mule sas kothe. Kothe na dikhnas sosko manush
si. Kaj o rusura geletar kothe nas ashipo. Kothe
phuro, terno, shavoro, shej sakon zhalas. Inke e
Amerika thaj e Anglia kadalen inke lashi sas!
Kadal inke Devleske manusha sas le, kaj le kozakura
sas le! Ando shero pushkinde le nyamcura.
Kothe na sas khe lyipo. Le romen na azbanas,
sako zhanglas le romen, le bibolden po
mudaripo si le avri shutime, kade kamlas O
Hitler thaj o Szálasi. Xutyeldam o lil, amen
100
stócokba pakoltuk a téglákat. Közben eltelt két
év: negyvennégyben vittek ki, és negyvenhat
május tizenhatodikán érkeztem Pécsre. Negy -
venötben felszabadult Németország, de minket
még mindig dolgoztattak.
(…)
A kivégzést az angol, és az amerikai leállította,
mert Hitler kapott egy üzenetet. Azt nem tu -
dom, hogyan kapta meg az üzenetet, de meg -
kapta, hogy a kivégzést hagyja abba, mert ha
nem, egy német nem marad meg. Isten ment -
sen attól, ami ott volt, hogy mennyi halott volt
ott. Ott nem válogattak. Ahol a ruszki elment,
ott nem volt megállás. Ott öreg, fiatal, gyerek,
lányok, mindenki mentek. Még az Amerika
meg az Anglia ezek még hagyján! Ezek még
isteni emberek voltak, de ahol a kozákok megjelentek!
Agyonlôtték a németeket. Mind sorba
lövöldözték ôket. Hogyne, ott nem volt játék. A
cigányokat nem bántották, mindenki tudta azt,
hogy a cigányt, a zsidót kivégzés alá ítélte a
Hitler meg a Szálasi. Megkaptuk a levelet, hogy
minket senki sem bánthat, mármint a ruszkik.
(…)
Berlinben voltunk éppen a háború végén. Én az
amerikaiakhoz kerültem, amerikai kísérettel
kerültem haza. A személyvonat után volt két
vagy három vagon, abba hoztak bennünket.
Komáromban egy zsidó asszony lekért bennünket
az amerikai katonáktól, hogy hipiseljen.
Ékszert meg pénzt keresett nálunk, de nem ta -
lált semmit, mert a németek elvették. Le köp -
tük, mondtam neki: te mocskos, nem örülsz,
hogy élsz. A rosseb a pofádat mondom, még te
akarsz hipiselni bennünket?
many was liberated, but they kept us working.
(…)
The English and the Americans made them
stop the executions, because Hitler had re ceived
a letter. I don’t know how, but he received a
message to stop the executions; if he had not
stopped them, none of the Germans would have
survived. God forbid what was happening! So
many dead people. They did not select. Where
the Russians passed by, there was no stop. The
old, the young, the children – they got everyone.
The Americans and the English were not so
bad! These people were quite O.K., but where
the Russians appeared! They shot the Germans
dead. All of them one after the other. Of course,
it was not a game. They did not hurt the Roma,
everybody knew that the Jews and the Roma
were ordered to be executed by Hitler and
Szálasi. We received a letter that nobody could
hurt us, meaning the Russians.
(…)
We were in Berlin at the end of the war. I was
taken to the Americans, and I got home escorted
by Americans. There were two or three wagons
attached to the slow train, they brought us
in that. At Komárom a Jewish woman requested
from the American soldiers to search us. She
was looking for jewellery and money, but she
could not find anything be cause the Germans
had taken everything. We spat on her and told
her: ‘Aren’t you happy to be alive? How dare
you search us?’
(…)
I went home to Megyefa. We lived outside the
village. Roma in the village? How can you