ROMA-Holocaust

Kana kethane kide shtar-panzh mijje ma -
nushen, atunchi ingerde len. Angluno dyes ang -
la mande ingerde le, kade na ingerde vi man
kothe.
(…)
Jekh dyes apoj avri phuterde o baro vudar, thaj
phende: sakon shaj zhal. Shaj zhan khere. Kot he,
kaj zhanen. Andel punre gelam kaj dikh lam.
Gelam mishto dur, pasha jekh valya thaj kothe
tele beshlam. Sas kothe salchina tele ki dam le
duj trin manusha pale phandenas e koshnyici.
Bikindam le koshnyinci ando majori vash jekhduj
pengöva. Kade kidam kethane po drom jekh
cino xaben Kade reslam zhi kaj o Szombathelyi.
Chi rakhadyilam khanikasa kas pinzhardam.
Kodolen aba sa mudarde.
Pala kode varisar khere reslam. Muri dej
zhu tarlas amen khere. Mure phrales atunchi
dikh lom majsigo.
Le rusura te na aven pala jekh kurko, le su -
licishti le romen sa tele puskin. Aba avri sas dino
ando poronchi. Phennas le gazhe, vitumenge
numa jekh kurko avosas palpale, te na aven le
rusura.
(…)
Lasho nashtig phendam chi pala kodo luma, chi
pala kako. Inke jekh piko lasho sas kathar le
shovardeshengo bershendar zhi kaj le efta var -
des hengi bersha, ke atunchi sako rom xutyildas
butyi. Kattyi chi atunchi na xutyildas jekh rom,
sar jekh gazho. Sosko butyi na kernas le gazhe,
kodi keravennas le romenca. O rom nashtig
sitty olas, nashtyig xuterdas diploma.
Kathej muro shavo ande sakofelo voj sas o
majlasho, kade phirdas avri e bari shkola kamlas
rom ból tovább. Összegyûlt négy-ötezer ember,
akkor szállítottak. Elôtte való nap szállítottak,
hogy én odakerültem.
(…)
Egy nap aztán kinyitották a kaput, és mondták:
mindenki mehet. Mindenki elmehet haza. Oda,
ahova tud. Gyalog mentünk, amerre láttunk.
Mentünk egy darabig, oszt a patak mellett
leültünk. Volt ott ilyen fûzfavesszô, nekiálltunk
szedni, két három ember meg kötött. El adtuk a
majorba egy pengôért-kettôért, így si került
útravalóra meg ennivalóra valamit gyûjteni. Így
jutottunk el Szombathelyig. De nem találkoztunk
már senkivel az ottani is me rôsök közül.
Azokat már meg is ölték.
Aztán valahogy hazavergôdtünk. Anyám
várt otthon. Az öcsémet akkor láttam elôször.
Ha az oroszok egy hetet késnek, a nyilasok a
cigányokat minden faluba lelövöldözték volna.
Már ki volt adva parancsba. Mert sokan mond -
ták utána a parasztok, hogy nektek is csak egy
hét lett volna hátra, ha nem jönnek az oroszok.
(…)
Jót nem lehet mondani arról a rendszerrôl se,
meg errôl a rendszerrôl se. Még egy kicsit jobb
volt a hatvanas évektôl hetvenig, mert munkát
kapott minden roma. Hát annyit nem kapott
akkor sem, mint a gádzsó ember. Amit a paraszt
nem fogadott el, azt a cigánnyal megcsináltatták.
De nem lehetett, hogy a cigány tanuljon
vagy diplomát szerezzen.
Itt van a fiam, tiszta ötös volt mindenbôl,
úgy érettségizett, akart továbbtanulni. Be kellett
neki menni mindenhova, ide-oda
küldözgették. Hát ugye, nem voltunk párt-
our own rags. We were given food once a day.
Those who had children, smaller or bigger, were
selected. Those who did not have children were
taken away. They were transported on wagons
for cattle from Komárom. The trains departed,
when four or five thousand people had come
together. A load had been taken away the day
before I arrived.
Then one day they opened the gates and told
us: ‘everybody can leave’. Everybody could go
home. Wherever they could. We walked, we went
whereever we could. We walked for a while and
then sat down next to a stream. There were willow-twigs;
we collected them and two or three
others were weaving. We sold them in the
manor for one or two pengô. This was how we
managed to collect the money for food and
travel. This was how we arrived at Szombathely.
But we did not meet any of our acquaintances
there. They had been killed.
Then, somehow, we managed to get home.
My mother was waiting for me there. That was
the first time I saw my brother.
If the Russians had been a week late, all the
Roma in the village would have been
shot dead. The order had been given. Many peasants
said afterwards: ‘You had only a week left, if
the Russians had not come!’
There is nothing good to say about that
system, nor this system. The Sixties and the
Seventies were somewhat better, all the Roma
had jobs. But even then he did not earn as much
as the gadje. What the peasants did not want to
do was done by the Roma. But it was impossible
for the Roma to study or to take a diploma.
71