ROMA-Holocaust

„Sa zhuvale samas. Avri shutam le zhuven
pe jekh baro kasht, opre beshlam, thaj kade
nashavasas len, te na mishto zhanas
atunchi tele shudasas len, thaj pikk. Kade
khelasas amen.”
Holdosi József
Sas man shtar phrala, me kanak aba deshuinje
bershengi somas butyi kerdom kaj shinen le
kashta. Pala kode kaj le barvale manusha keros
butyi, sakofelicko somas ande Veszpréma.
Kode phennas, andar e Pesta aba ingerde le
romen. Le shingale pale, pe amari korr sas le.
Sa tradenas pala sakofelo. Le romen nashavnas,
te mishto kernas variso, te na. Chi na zhanav te
phenav tuke sostar si kadi, kade. Nashtig di -
khen amen. Kado inke vi akanak kade si.
Gra cosaren amendar. Sas kade, vi pe vulyica
marde le romen. Kathe romani bashavalicke
roma besh nas. Butivar kethane xanas pe ande
kirchima, ke phennas lenge khandine, thaj vi
lengi dej kushnas. Pala kode kethane marde
pen. An de Veszpréma aba chi phendom ke rom
som.
Pala kode avile pala mende le shingale. Vari -
kathar zhangle kaj som, ando Körmendi gettozisarde
amen, ande jekh gurunyengo kher.
Zibanosa gelam. Chi phandade man, ke
zhangle chi zhanav te nashadyuvav. Andom
man ca gada, po dopash drom, le dopash gada
shudomtar: so kerdomas lenca. Aba atunchi
zhanglom kaj ingren ma. Andar sakko than ki -
denas intrego romen, Csörötnek, Körmend,
Szombathely thaj vi andar e Zala. Sas kothe
108
„Megtetvesedtünk. Képzelje, kitettük
az izét a gerendára, ráültünk, oszt
versenyeztettük a tetûket. Ha nem jól
mentek, akkor lepöcköltük, pikk. Evvel
szórakoztunk.”
Holdosi József
Hat testvérem volt, de én tizenkilenc évesen má
külön dolgoztam a családomtól, a fûrész telepen.
Utána mint summásmunkás, meg egy
uradalomban voltam mindenes Veszprém me -
gyé ben.
Gyüttek a hírek, hogy Pest környékén már
elvitték a cigányokat. Aztán voltak azoknak
innend is onnand is testvérjei, aztán a hír ment.
A csendôrök meg mindig rajta voltak a nya -
kunkon. Mindig zavartak, mindenér. A cigányt
zavarták, ha jól, ha rosszul csinálta, akkor is.
Nem tudom megmondani magának mér van
ez. Ez egy fajgyûlölet. Ez még most is van.
Ki nem állottak minket. Volt, hogy az utcán
is megverték a cigányt. Itten cigányzenészek
voltak. Sokszor összevesztek a mulatozókkal,
mert mondták rájuk, hogy az anyád büdös mindenit,
sok meg nem tûrte el. Aztán össze -
verekedtek. Veszprém megyébe már nem
mond tam, hogy cigány vagyok.
De aztán jöttek értünk is a csendôrök. Vala -
ho gyan megtudták, hogy merre vagyok, oszt
Kör mendre gettóztak bennünket, egy nagy
istállóba. Rendes személyvonattal. Nem hogy
be kö töztek volna, hát tudták, hogy nem tudok
megszökni. Hoztam az összes cuccomat, de
félúton eldobtam: mit csináltam volna vele.
‘We had become lousy. Imagine, we put
that thing on a beam, at on it and made
the lice compete. If they were not doing
well, we would have flicked them.
We amused ourselves this way.’
József Holdosi
I had six brothers and sisters; but when I was
nineteen I worked at the sawmill away from my
family. Then I worked as a jobber, then as a utility-man
in a manor in Veszprém county.
The news spread that the Roma around Pest
had already been taken. People had
brothers and sisters here and there and the news
spread. And the gendarmes were watching our
backs. They bothered us about everything. They
troubled us when we did something right and
when we did something wrong. I cannot tell
you why it was like that. This is racial hatred. It
still exists.
They hated us. Sometimes they even beat
the Roma on the streets. Gypsy musicians were
here. Many times the musicians quarrelled with
revellers because those people told them that
their mothers were stinky and many of them
could not take it. Then they got into fights.
When I was in Veszprém county, I did not mention
that I was a Rom.
But the gendarmes came for us, too.
Somehow, they had found me and put us in a
ghetto at Körmend, in a large stable. On a
normal slow train. They did not tie me up, they
knew I could not escape. I had brought all my
stuff, but on the way there I threw them away;