ROMA-Holocaust

More documents

Recommendations

Info

Pala kode ande Csobokapuszta gelem kaj jekh gazho te kerav butyi. Kothe avilem kethane la romnyasa. Atunchi aba vi amen sas bale, pujura, le majlahse grasta mange sas. Phiros ando foro. Pala kode butyi kerdom ande marhime fabrika, desh thaj trin bersh cirdom tele. Sas ma lil palaj butyi, kothej e romnyi, phenel tuke. Ande but butyako than kerdom aba butyi tale e phuv, thaj ando sako than. Kathar muri dej xutyildom le jilesko-le bukhesko nasvalyipo. Zhi kathar e 1984 aba na zhanav butyi te kerav. Na butaig ingrav aba. Jekhvar ashel ande man de e ajeri thaj naj majdur. Az édesanyámtól örököltem a szív és tüdô - asztmát, azért százalékoltak le még nyolcvannégyben. Már fulladtam nagyon. Ezt a be - tegséget nem sokáig viszem. Egyszer megáll a levegô és meghalok, nincs tovább. asthma from my mother, they pensioned me off because of that. I have fits of breathlessness. I will carry this illness for a long time. One day, there is no more air and I die. That is all. 102
„Me phendom – ungrika phenav – me chi som rom. Muro dad chi sas colaxardo mura dasa, muri dej pale gazhikanyi romnyi sas. (…) Thaj jekh detehara ginavnas opre amaro anav, Kecskés Pál, Oroszi Lajos, muro phral, thaj Oroszi Rudolf kadal gazhej slobodaj. Man majpalal mukhlas. Aba gindyindom man bisterdas.” Oroszi Rudolf Muri dej mulas ando bish taj injengo bersh, muro dad pale ando trandengo bersh, kathe mukhlas intrego familija. Shove bershengo so - mas, kana gelastar, muro majterno phral. Ando bish thaj injengo bersh mulas muri dej, voj pale ande bish thaj oxto bersh raxadyilas, aba ando trandutuno bersh nas amen dad, gelastar. Di - jardas jekha romnya, kodola sas trin shavora. Kade barardilam, me kaj le jekh pheny, kon aba romeste sas, le Lajoshes pale muri kaver pheny barardas. Oxto bershengo somas, pel pa pinya lomas sama. Deshuduje bershengo somas, atunchi kaj jekh barvalo gazho kerdom butyi, zhi kaj somas deshushove bershesko. (…) Sas kathe kasavo romano krajo, kaste butyi kernas le manusha. Nas voj krajo, butyi kerlas le nyamconge ando Nyamcengo Them, exporta - lisarlas kashki. Le shingale kothe phirnas kaj leski shej, jekh shingalo o Rigó sas lako piramno. Kado iskirilas kethane le shingalenge, kas te ingren, kon na kerel butyi leske. Kon leske kerlas butyi, kodoles chi jekhes na ingerde. „Én jelentettem, hogy – magyarul megmondom – nem vagyok cigány. Apám nem volt megesküdve anyámmal, az anyám meg magyar asszony volt. (…) Oszt egyik reggel olvasták föl, hogy Kecskés Pál, Oroszi Lajos, az öcsém, és Oroszi Rudolf származása magyar, szabadulnak. Engöm utoljára. Azt hittöm elfelejt. Oroszi Rudolf Édesanyám meghalt huszonkilencbe, édesapám meg harmincba itthagyta az egész családot. Hat éves voltam, amikor elment, a legfiatalabb test vérem pólyás baba. Huszonkilencbe halt meg anyám, ô huszonnyolcba született, már har mincba nincs apánk, elment, eltûnt. Elcsábított egy asszonyt, annak is volt három gyeröke. Úgy nevelkedtünk, hogy én az egyik test vé römnél is, aki már férjnél volt, a Lajost meg elvállalta a másik nôvérem. Így nevelködtünk. Már nyolc éves koromba libapásztor voltam. Tizenkét éves koromtól cseléd, tizenhat évig. (…) Volt itt egy olyan cigány király, akinél dolgoztak az emberek. Hát nem volt király, dolgozott a németeknek, Németországba exportált kosa - rat. A csendôrök odajártak a lányáho, egy Rigó nevû csendôr, az udvarolt a lányának. Az írta össze a csendôröknek, na ez nem biztos, de sejtjük, hogy az irkálta össze, kiket vigyenek el, ki nem dolgozik neki. Aki neki dolgozott, azt nem vittek egyet se. ‘I reported, that – I tell you frankly – that I was not a Gypsy. My father was not married to my mother, and my mother was a Hungarian woman. (…) Then, one morning they read out that Pál Kecskés, Lajos Oroszi, my younger brother, and Rudolf Oroszi, who were of Hungarian origin, would be set free. I was the last one. I thought he had forgotten about me.’ Rudolf Oroszi My mother died in 1929 and my father left the family in ’30. I was six when he left and my youngest brother was just a baby. My mother died in twenty-nine. My brother was born in twenty-eight. In 1930 my father left us, he was gone. He seduced a woman who had three children. I was brought up by my sister, who was married by then, and my other sister took care of Lajos. We were brought up like that. I was a gooseherd at the age of eight. From the age of twelve I worked as a servant for sixteen years. (…) A Gypsy king lived here who had employees. He was not a king, he worked for the Germans, exported baskets to Germany. The gendarmes visited his daughter; a gendarme named Rigó courted his daughter. He was the one – well, we were not sure of that, but this was what we thought – who compiled the list of those who should and who should not be taken. Those, who worked for him were not taken. In the country the Germans collected the Roma and the Jews. They came to us at the 103
Page 1 and 2:
e Roma seron, kon perdal zhuvinde R
Page 3 and 4:
e Roma seron, kon perdal zhuvinde R
Page 5 and 6:
Porrajmos e Roma seron, kon perdal
Page 7:
Tartalomjegyzék MICHAEL STEWART: S
Page 10 and 11:
Pala duj bersh pale palpale avile l
Page 12 and 13:
nas khanchi sar nashavnas len thaj
Page 15 and 16:
Sar shavoro Gyerekfejjel As a child
Page 17 and 18:
zhanglas. Tele ingerde ame kade sar
Page 19 and 20:
Detehara vurdonesa kide kethane le
Page 21 and 22:
nyamcura opre shude amen po vagono,
Page 23 and 24:
ver romes te pinzharav, de romeste
Page 25 and 26:
vardes thaj starto vaj panzsto bers
Page 27 and 28:
kher, palpale kamlas te del le love
Page 29 and 30:
„Kethane shudenas kon mulas, sar
Page 31 and 32:
slobodisardam kade kindas amenge xa
Page 33 and 34:
Me somas maj baro ande muro familij
Page 35 and 36:
vu dar, shaj zhasas pe stancija. Ge
Page 37 and 38:
now I am broken. 35
Page 39 and 40:
Pala duj dyes ingerde man ando Vár
Page 41 and 42:
ko Them, rakhlem jekh kasavo gornyi
Page 43 and 44:
(…) Phennas ame aba kathar na zha
Page 45 and 46:
„Ingerde mure dades. Haj so somas
Page 47 and 48:
„Thuvarlas o gunuj, ke delas o br
Page 49 and 50:
en, numa jekvar pe jekh dyes. Manro
Page 51 and 52:
thaj ame aba mule sam. Loshajlanas
Page 53 and 54: Jekh ungriko ketana le bari rojasa
Page 55 and 56: Duj-trin dyes avral torgyuvaszasz a
Page 57: zha, pala tute me. Kethane phanglam
Page 60 and 61: „Kothe feri zhulya samas, ba na r
Page 62 and 63: kodalen angla amende ingerde, kodol
Page 64 and 65: jekh vrama aba kattyi nasvale sas,
Page 66 and 67: atyi. Dikhasas, hoj si-e pinzhardo
Page 68 and 69: thaj o Nagyszebeni, zhav kaj le vla
Page 70 and 71: ingren numa o barvalo gazho na mukl
Page 72 and 73: i, ando lagari rakhadyilas lako sha
Page 74 and 75: majdur te sittyol. Vi katka vi kotk
Page 76 and 77: ikinnas le grasten. Pala kode, kana
Page 78 and 79: avlas, peklas o manro, thaj andre d
Page 80 and 81: amen le shingale. Kode phende kodol
Page 82 and 83: „Ando bish thaj dujengo barakko m
Page 84 and 85: 82 hettünk, kaptunk enni. De aztá
Page 86 and 87: kodo appel. Avri trubulas te ashas
Page 88 and 89: gazkamora. Atunchi pala mizmeri chi
Page 90 and 91: (…) Nasvalyi kerdyilom ando Hambu
Page 92 and 93: „Pala kode avri maladilas o ratva
Page 94 and 95: dyes jokhar. Manro jekh piko, andek
Page 96 and 97: sas o porrajmosi, mange aba zurales
Page 98 and 99: „Me numa le mulen dikhlom, tele s
Page 100 and 101: e shtar-panzh mijje. E suluma pherd
Page 102 and 103: prahosardam thaj kattyi gata. E phu
Page 106 and 107: Ando them nyamcura kidenas kethane
Page 108 and 109: Le Csepelesko autofabrika zurales t
Page 110 and 111: „Sa zhuvale samas. Avri shutam le
Page 112 and 113: neske trubulas butyi te kerel. Kon
Page 114 and 115: sakon kathar le rusura. Detehara tr
Page 116 and 117: „Bashavasas ando Viszáko, kathe
Page 118 and 119: nashilas ando baro vudar, kade andr
Page 120 and 121: 118 szen vedtek. Jaj, istenem, mond
Page 122 and 123: Deshoxto bershengo somas, kana romn
Page 125 and 126: Kodol romenge anava kon mule ando b
Page 127 and 128: 23502 Kolompár I. József 1039./I
Page 129 and 130: Tela phuv Föld alatt Under the sod
Page 131 and 132: te ashav. Pe ga ves ko agor sanas k
Page 133 and 134: panzhvar pushkinde, zhi kaj na mula
Page 135 and 136: „Oxtovar pushkinde man, muri kuj,
Page 137 and 138: Raffael Margit, Falat Kanak pushkin
Page 139 and 140: Kronologija Kronológia Chronology
Page 141 and 142: 1940. január 30. Heydrich svato ke
Page 143 and 144: lamenti kodi kamel, te na hamisardy
Page 145 and 146: ande Komaroma inkrel,kathe selectal
Page 147 and 148: le sulicishti, andar kadal shel tha
Page 149 and 150: 1938. oktober 1. Adolf Eichmann ing
show all

ROMA-Holocaust

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?