ROMA-Holocaust

khanchi. Atunchi chi na avilas amendar rat, maj
palal avilas, ke rakhadyile man shavora kathe
khere.
(…)
Avilas o fronto. Phendas e türjecki romnyi:
adyes te na ingrena amen kathar, tehara le la -
geresa kethane opre phabaren amen. Vorbi sarde
le nyamcura thaj voj hatyarlas lengi shib.
Tradenas amen andel punre po drom, kaj o
foro avral kamle te ingren amen, tala vesh o
sanco aba kerde amenge. Kasave lunges ashenas
le manusha, dikhasas thaj na diklam lengo agor.
Kade nashadyilam sar bombazinas le uralimas -
kura, le SS-ketana tele pasljine sa ando shanco.
Ame nashadyilam. Nashadyilam, ando lasho
chaso te phenav, kathar kede sa numa zhasas.
Andre gelam ande le nyamcenge khera, jekh
cini mol thaj kafeva pilam, thaj gelam majdur.
Kade reslam khere. Jekh shon gelem andel pun -
re kana ando Ungriko Them reslem.
(…)
Pala jek bersh primevarasa avilom khere muri
phenyasa. Chi somas khere nichi jek shon, tele
internalisarden man ando Veszpremo. Le ga -
veske manusha avri phende man le shingalenge
ke khere avilom, kodol pale ingerde man mure
kaver phralesa kethane.
But zhene samas kothe ande kasavo than, kaj
vi o but dyiv shuven. Na las sama pe amende
khonik. Angla fejastra sas jekh bari drakhengi
bar, sako ratyi andar fejastra tele zha nas thaj
annas opre le but drakha. Me kadale phralesa
kethane vorbisardom, phendom leske, shun
kathe vi amen mangas kadalen te mukhen vi
amen tele, te shaj anas opre drakha. Majsigo tu
54
(…)
Jött a front. Mondta a türjéni asszony: hogy ha
minket máma, vagy holnap innen el nem
visznek, gyermekeim, a lágerral fogunk együtt
felrobbanni. Beszélték a németek, ô meg ér tette.
Hajtottak minket gyalog az utakon, a városon
kívül akartak az erdô alatt vinni, a sánc már
meg vót készítve. Olyan hosszú vót a sor, akár -
hogy néztünk hátra, nem láttuk a végit. Úgy
menekültünk meg, hogy támadtak a repülôk, az
SS-katonák meg mind lefeküdtek a sáncba.
Mink meg elszöktünk. Megszöktünk, hogy jó
órába mondjam, és attól fogva csak mentünk.
Bementünk a német házakhoz, pici brot, kaffe,
alászolgálja, mentünk tovább. Így érkeztünk ha -
za. Egy hónapig gyalogoltam, mire Ma gyar -
országra értem.
(…)
Egy év után, tavaszon jöttem haza a nôvéremmel.
De nem vótam otthon talán egy hónapig
sem, Veszprémbe leinternáltak. A falusiak jelentettek
a csendôröknek, hogy hazajöttem, azok
meg elvittek egy másik unokatestvéremmel
együtt.
Nagyon sokan vótunk egy olyan helységben,
mint egy magtár. Nem vigyázott ránk
senki. Az ablak elôtt vót egy nagy szôlôs, minden
este az ablakbul lementek és hozták föl tás -
kaszám a szôlôt. Én evvel az unokatestvé rem -
mel össze beszéltem, mondom neki, te, mink is
megkérjük ezeket, hogy engedjenek le, osztán
hozunk fel szôlôt. Elôször te mész, utána meg
én. Összekötöztük a lepedôket, azon csúsztunk
le. Ôt leengedték, nekem meg azt mondták, en -
gem nem engednek, mert én megszökök.
did not hurt. Then I did not have my period, but
later I did, because I had children back at home.
(…)
The front was coming. The woman from Türje
said: ‘If they will not take away from here today
or tomorrow, then we ill explode with the
lager.’ The Germans were talking and she
understood them.
They drove us on foot on the roads, they
tried to take us away in the forest where they
had already built the mound. The line was so
long that, when we looked back, we could not
see its end. We escaped them when the planes
attacked and the SS-soldiers all lay down in the
mound. We ran away, thank and from there we
walked. We dropped by German houses, a little
‘brot, kaffe’, good-bye, and we went onward.
This was how we had arrived home. I had been
walking for a month before I arrived to
Hungary.
(…)
After a year, in the spring, I arrived home with
my older sister. But I was not home for a
month, when they interned me to Veszprém.
The villagers notified the gendarmes that I had
arrived, so they took me away with another
cousin of mine.
There were a lot of us in one room, like a
granary. Nobody guarded us. In front of the
window there was a huge vineyard and every
night they climbed out the window and
brought up bags of grapes. I told this cousin of
mine: ‘Let’s ask them to let us climb down and
bring grapes back! first you go and then me.’ We
tied some sheets together and slipped down.