You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Ando them nyamcura kidenas kethane le ro -<br />
men thaj le bibolden. Amende jekh detehara<br />
avile. Me somas bisht thaj dujengi, muro phral<br />
deshinjengo, anda amari familija amen dujen in -<br />
gerde. Kattyi phende, ketanange ingren amen<br />
po Dabasi. Pala jekhekavreste tordyinde amen,<br />
duj shingale avile amenca. O vagono nas tele<br />
phandado, atunchi na gindyisardem ke shaj<br />
nashadyilamas: kothar. Gindyisardam numa vi<br />
chaches ketana avasa. Kon zhanglas? Le shingale<br />
von zhangle kaj ingren amen. Ta sar te na<br />
zhangle.<br />
Ingerde amen avri kaj le Dabashicko stancija,<br />
koteh zhutyarde amenca le shingale, o zi -<br />
bano, so ingrel amen majdur. So si Rudi phennas<br />
mange, pe muro anav ke pinzharnas man.<br />
Phendom avav me khere zhutyaren man, na<br />
butaig avav.<br />
Kothar ingerde amen ande Újhartyán. Sas<br />
kothe jekh bari shkola, thaj sas kerdine pe phuv<br />
patura. Ande jekh bari kekava, kiravnas fusuj po<br />
xaben opre avlas le kerme. Kon boxalo sas chi<br />
dikhas kothe so xal. Chi xumer nas ando xaben,<br />
numa fusuj thaj kolompiri. Dine shov roja,<br />
shovzhene te beshen tele te xan. Atunchi kodol<br />
xale kattyi sode zhangle. Kodolen tradetar te<br />
den kothe kaver shovenge. Shov oxtho roma sas<br />
kothe, andar sako gav. Sas kothe sako feliko rom.<br />
Savo rom zhanglas te bashavel, thaj sas les<br />
papiroshi, kodolen mukhle, kas nas kodol kothe<br />
ashile.<br />
(…)<br />
Andre krujisarde e shkola, pushkenca lenas sa ma<br />
pe amende le ungrika ketana. Vi jekh amal sas<br />
mashkar amende andar o Szentmiklósi. Phe nel<br />
104<br />
Az országban németök szödték össze a<br />
cigányt meg a zsidót. Hozzánk egy hajnalban<br />
jöttek. Én huszonkét éves voltam, az öcsém<br />
tizenkilenc, a családból kettônket vittek el.<br />
Annyit mondtak, sorozásra, katonának me -<br />
gyünk Dabasra. Sorba állítottak négyesével, úgy<br />
vittek, két csendôr gyütt velünk. A vagon nem<br />
volt lezárva, de hát nem gondoltuk mink, hogy<br />
mög kéne szökni. Gondoltuk, csak tényleg<br />
besoroznak, oszt katona löszök. Ki tudta? Hát<br />
azér a csendôrök tudták, hogy hova visznek.<br />
Tudták, hogyne tud ták volna.<br />
Elvittek Dabasra, ki az állomásra. Ott várták<br />
a csendôrök velünk a vonatot, ami visz tovább.<br />
Mi van Rudi, szóltak a nevemre, mert ismer tek.<br />
Mondom gyüvök én haza várjatok, gyü vök<br />
nemsokára haza.<br />
Onnan elszállítottak minket Újhartyánba.<br />
Volt egy nagy iskola, meg voltak csinálva a földre<br />
az ágyak. Szójababot fôztek egy nagy üstben,<br />
a tetejére följött a kukac. De hát szegények,<br />
aki éhes volt, válogatta. Persze, tészta se volt<br />
ben ne, csak bab meg krumpli. Adtak hat<br />
kanalat, hatan üljenek le enni. Akkor azok ettek<br />
amennyit tudtak. Akkor azokat elküldték, adják<br />
oda másik hatnak. Hat-nyolcszáz cigány volt<br />
ott mindenhonnan, az egész járásból végig<br />
össze szedték a cigányokat. A tetves cigányokat<br />
kü lön, a zenész cigányokat megint külön, a ve -<br />
gye seket megint. Aki zenész cigánynak volt<br />
mûködési engedélye, azt is elengedték. Akinek<br />
nem, az ott maradt. De azokkal is másképp<br />
bántak, úgy mondom, a tisztább cigányokkal,<br />
külön vótak az oláh cigánytól.<br />
(…)<br />
break of day. I was twenty-two, my brother was<br />
nineteen. They only took away the two of us<br />
from the family. They said they would take us to<br />
the recruiting centre, and we would enlist in<br />
Dabas. We were lined up in four, and were taken<br />
away that way accompanied by two gendarmes.<br />
The wagon had not been closed, but we<br />
did not think we should run away. We thought<br />
they would only enlist us and I would be a soldier.<br />
Who knew? The gendarmes knew where<br />
they were taking us. They knew, they knew for<br />
sure.<br />
We had been taken to Dabas, to the station.<br />
The gendarmes were waiting for the train with<br />
us, that would take us further. ‘What’s up Rudi?’<br />
they would ask. They called me by my name<br />
because they knew me. I said, I would come<br />
home, I would come home soon.<br />
From there they transported us to Újhartyán.<br />
There was a large school, beds put on the<br />
floor. They cooked soybean in a huge cauldron<br />
and the maggots were floating on top of it. But<br />
those poor ones who were hungry sifted them<br />
out. Naturally, there was no pasta in it, only<br />
beans and potatoes. They gave us six spoons so<br />
six of us could sit down. They ate as much as<br />
they could. Then they were sent away and gave<br />
their spoons to six others. There were at least six<br />
or eight hundred Roma from everywhere, they<br />
had collected the Roma from the district. The<br />
lousy Gypsies separately, the musician Gypsies<br />
separately, and the mixed in the third group.<br />
Those musicians who had licence were released.<br />
Those who did not have permits, remained<br />
there. But even they were treated differently. I
Change language