segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...
segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...
segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Közigazgatás-<strong>elmélet</strong> <strong>segédanyag</strong> DE-ÁJK<br />
Szerkesztés alatt álló munkaanyag Közigazgatási jogi Tanszék<br />
differenciálásához is vezet. Ezen belül a közhatalmi és így a jogi eszközök érvényesülési köre<br />
sem kizárólagos a más, főként szervezési és együttműködési eszközök mellett.<br />
A jogállami <strong>közigazgatás</strong> érvényesülése azonban feltételezi azt, hogy a nem közhatalmi, sőt a<br />
<strong>közigazgatás</strong>on kívüli eszközök alkalmazása se kerüljön ki a <strong>közigazgatás</strong> ellenőrzési<br />
mechanizmusa alól. Ellenkező esetben nem csupán a <strong>közigazgatás</strong> törvényessége és<br />
hatékonysága, szakszerűsége sérül, de erősödnek a korrupciós jelenségek is, mint ahogy ez<br />
történt az üzleti módszerek <strong>közigazgatás</strong>i alkalmazásának erőltetett kiterjesztése nyomán a<br />
világ számos országában. 7<br />
Mindez nem jelenti azt, hogy mechanikusan vissza lehetne és kellene térni a klasszikus<br />
jogállami <strong>közigazgatás</strong> érték és eszközrendszeréhez, helyette a <strong>közigazgatás</strong> megváltozott<br />
külső környezetéhez és feltételrendszeréhez kell igazítani azokat. A „regulatory governance” 8<br />
irányzat új célkitűzései jól mutatják e törekvések fontosságát a <strong>közigazgatás</strong> számára is.<br />
2.7. A <strong>közigazgatás</strong> személyi állománya, mint vizsgálati tárgy<br />
A <strong>közigazgatás</strong> személyzete a <strong>közigazgatás</strong> intézményrendszerének egyik meghatározó<br />
eleme, mely, mint „az emberi tényező „fontosságában növekvő, ezért a <strong>közigazgatás</strong><br />
személyzeti rendszere a közszolgálat a <strong>közigazgatás</strong>-<strong>elmélet</strong>nek szintén a tárgya.<br />
A közszolgálati rendszerek későbbiekben történő tárgyalásának alapja a rendszerek<br />
kategorizálása, mely a közszolgálat változásai nyomán maga is átalakult. A XX. század első<br />
felére az volt a jellemző, hogy az alkalmazott jogi szabályozás mikéntje szerint asszimilációs<br />
és differenciált rendszereket különböztettek meg. Az asszimilációs rendszerekben a<br />
közszektorban alkalmazottakra is a munkajogi általános szabályokat kellett alkalmazni.<br />
A differenciált rendszerekben az állami közhatalom gyakorlásában résztvevőkre sajátos<br />
közjogi szabályozást vezettek be, mintegy megkülönböztetve a munka világának más<br />
szereplőitől. A szabályozás tartalma szerinti további megkülönböztetés lehet az, hogy a köz<br />
szolgálatában milyen feltételekkel (politikai, vagy szakmai) lehetett bekerülni. Ezt alapul véve<br />
nyitott, illetve zárt rendszereket különböztethetünk meg. A nyitott rendszert sokáig<br />
azonosították az Egyesült Államokban alkalmazott „zsákmányrendszerrel”, míg a zárt<br />
rendszert a francia típusú szakmai alapok működő „karrierrendszerrel”<br />
A XX. század közepére a fejlett polgári demokráciákban, közszolgálati szabályozásban<br />
általánossá vált a differenciált, közjogias szabályozás, melyben a közszolgálat szakmai tudás<br />
birtokában végzett tevékenységgé vált, azaz (szakmai) érdemrendszerű megoldások alakultak<br />
ki. Ezt követően az egyes rendszerek közti megkülönböztetés alapja már nem a<br />
közszolgálatba való belépés „politikai zsákmány” és „szakmai érdem” alapú<br />
megkülönböztetése lett. A közszolgálati kategorizálás alapja a közszolgálati tevékenység<br />
élethivatásszerűen és teljes szakmai pályafutás idejére garantált módon történő végzése és<br />
más megoldások közti lett. Az előbbiből alakult ki a” zárt karrierrendszerű” megoldások<br />
7 Government at a glance. OECD, Paris, 2011.<br />
8 Lásd, mint előző jegyzet.<br />
10