segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...

More documents

Recommendations

Info

Közigazgatás-elmélet segédanyag DE-ÁJK Szerkesztés alatt álló munkaanyag Közigazgatási jogi Tanszék Az eddigiekben tárgyalt közigazgatás szervezési elvek érvényesülése mindenképpen a közigazgatás működésének térszerkezetét érintik. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy minden egyes közigazgatási szerv valamilyen földrajzilag beazonosítható területen működik és az általa meghozott döntés csak egy konkrétan meghatározott földrajzi területre vonatkozhat. Az ezzel kapcsolatos fogalom az illetékesség, mely területi munkamegosztást jelent a különböző közigazgatási szervek között. A központi közigazgatási szervek feladat– és hatásköre arra a területre tejed ki, melyen az adott ország joghatósága él. A helyi közigazgatási szervek illetékessége több azonos feladat-és hatáskörű közigazgatási szerv működési területét határolja be földrajzilag az adott ország területi-közigazgatási beosztása szerinti dimenziókban. A központi és települési szint közötti szintet értjük területi közigazgatás alatt. A területi szint az országosnál kisebb, de a településnél nagyobb földrajzi egységeket fog át, melyek a közigazgatás működésének kereteit adja. Van közigazgatási alrendszer, mely alapvetően települési szinten szerveződik és legfeljebb területi szintig ér, de központi szinten értelmezhetetlen. Az államigazgatás, mint aláfölérendeltségre épülő szervezet központi szinttől lefelé szervezett, de települési szinten önálló szervezettel csak kivételesen van jelen, és még ezekben az esetekben is e szervek illetékessége a székhely településen kívül más, az illetékességi területébe sorolt településre is kiterjed. Az egyes országok területi-közigazgatási beosztását általában az alkotmányok tartalmazzák, hogy egységes területi kereteket szabjanak a közigazgatási feladatellátásnak. Az egyes közigazgatási szervek illetékességét ezen belül, ehhez képest határozzák meg a jogszabályok. 6. A jogállami közigazgatás A közigazgatás működésének egyik legfontosabb elve a közigazgatás törvény alá rendelése, a jogállami közigazgatás érvényesülése. Ahogy erről a közigazgatási jogról szóló témakörnél szó volt, a modern demokratikus jogállam közigazgatásának egyik legfontosabb jellemzője a közigazgatás jognak való alárendeltsége és a törvényesség elvének érvényesülése. 38 Ezek a jellemzők a polgári forradalmak által intézményesített hatalommegosztáshoz, a végrehajtó hatalmi ági funkciók kialakulásához és a törvények általános népakaratot kifejező tartalmához köthetően alakultak ki. Napjainkra a közigazgatás jognak való alárendeltsége általánosan elismertté vált, de abban az angolszász és kontinentális jogrendszerek közt különbözőség volt a XIX. század végéig, hogy a közigazgatás cselekvésére, a mindenkire érvényes közös jog, vagy elkülönült közjogi szabályozás vonatkozzon-e? A XX. századra az elkülönült jogi szabályozás vált általánossá, minek következményeként differenciálódott és megerősödött a közigazgatási jog, mint a közjog egy sajátos ága. A XX. század utolsó évtizedeiben érvényesülő neoliberális állam és közigazgatási irányvonala az NPM azonban nem csak az államot gyengítette el, hanem a közigazgatási jog érvényesülését is, kétségbe vonva a jogrendszer közjogra és magánjogra 38 CHEVALLIER, Jacques, L’Etat de droit. R.D.P. 1988, 313. 34
Közigazgatás-elmélet segédanyag DE-ÁJK Szerkesztés alatt álló munkaanyag Közigazgatási jogi Tanszék való osztódását, sőt magának a jogállamnak az értelmét is. Napjainkban ismét átalakulóban van az állam és közigazgatás szerepe, melyben a közhatalmi eszközök, így a közigazgatási jog is felértékelődőben van. Mindezekre tekintettel a közigazgatás-elmélet tárgykörében részletesen foglalkoznunk kell a jogállami közigazgatás alapvető jellemzőivel. Ebben központi helyet foglal el a közigazgatási jog helye és szerepe, ami alatt „azon jogi szabályozás összességét értjük, mely elkülönül a magánjogtól és a közjogi személyiséggel bíró szervek tevékenységét szabályozzák.” 39 A közigazgatás jognak való alárendeltsége és a törvényesség elvének érvényesülése a polgári államfejlődés eredményeként alakult ki. Az azt megelőző társadalmi-gazdasági formációkban, így a polgári átalakulást megelőző abszolutizmusban is szabályok alapján működött a közigazgatás, de ezek jelentős részét belső szabályok alkották, míg a különböző elnevezésű jogszabályok (törvények, királyi rendeletek stb.) bár léteztek, de nem a népakaratot, közakaratot fejezték ki. A törvények tartalma a polgári forradalmak által változott „a közakarat kifejezőjévé”. A törvényhozó hatalmi ág által hozott jogszabály primátusa a parlament választott jellegéből ered, mely a népszuverenitás közvetett kifejezése. A törvények hatálybalépését követően a végrehajtó hatalmi ág és a többi állami szerv fő feladata azok realizálása a valóságban. A közigazgatás meghatározóan a végrehajtó hatalmi ági funkciókat valósítja meg, mely feladata ellátásának jogalapja és egyben korlátja is a törvény. Ez nem jelenti azt, hogy a közigazgatás a törvények végrehajtásában ne alkothatna maga is általánosan kötelező magatartási szabályokat tartalmazó jogszabályokat, de csak a törvény keretein belül. A közigazgatási jog forrásai így a törvényen kívül minden más, jellemzően a végrehajtó hatalmi ágba tartozó közigazgatási szervek által megalkotott jogforrás, valamint a nemzetközi jog és a bíró alkotta jog. A közigazgatás törvényessége, illetve törvény alá rendeltsége így inkább a közigazgatás jog alá rendelését jelenti tartalmilag. Ugyanakkor a jogszerűség feltételezi a jogforrási hierarchia érvényesülését, mely megint csak törvényre, sőt általában az alaptörvényre (alkotmányra) vezethető vissza. A közigazgatás jogszerűségét széles értelemben kell alkalmazni 40 a következők szerint. Egyrészt a jogszabályok betartásában beletartoznak a jogszabályokon kívül a jogszerűen kiadott irányítási belső normák is. Ez a széles értelemben vett törvényesség, tehát jogszerűség elve, mely korlátozza a közigazgatás működését, a közigazgatás normatív és egyedi aktusai nem lehetnek jogellenesek, ami a normatív aktusoknál azzal egészül ki, hogy nem lehetnek magasabb szintű jogforrással sem ellentétesek. A törvényesség a közigazgatás működésének alapja, ami azt jelenti, hogy a közigazgatás – főszabályként- csak akkor cselekedhet, ha arra jogszabály feljogosítja, azaz hatásköre van. Ugyanakkor ennek a másik oldala azt jelenti, hogy a közigazgatás kötelessége a törvényesség 39 RIVERO, Droit administratif, 24. 40 AUBY, Jean-Marie, Generalités - Le principe de légalité. In: Droit Public. Ed. ECONOMICA, Paris, 1985, 190-205. 35
Page 1 and 2: DEBRECENI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTU
Page 3 and 4: Közigazgatás-elmélet segédanyag
Page 33: Közigazgatás-elmélet segédanyag
Page 81 and 82: föderatív berendezkedés esetén
Page 83 and 84: A fentiek is rámutatnak arra, hogy
Page 85 and 86:
szerv feladat- és hatáskörébe,
Page 87 and 88:
a hierarchiában ezek alatt, de mé
Page 89 and 90:
(19 db.), végül a Vízügyi Igazg
Page 91 and 92:
közigazgatási szervek köre két
Page 93 and 94:
ájuk] vonatkozó szabályokat sark
Page 95 and 96:
és semmiképpen nem a helyi válas
Page 97 and 98:
3.5. A közigazgatási feladatot el
Page 99 and 100:
ugyanakkor több szerv is ekként m
show all

segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?