segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...

Közigazgatás-elmélet segédanyag DE-ÁJK
Szerkesztés alatt álló munkaanyag Közigazgatási jogi Tanszék
tevékenységről van szó, az első lépés a célmeghatározás. Minden, ami ezután következik, a
cél megvalósításához kötődik. Ehhez szükség van pontos adatokra, amelyek alapján terveket
lehet készíteni, majd a tervek alapján lehetővé válik a felmerülő kérdésekben megalapozott
döntéseket hozni. Csak miután ezek megtörténtek, azután léphetünk át az ún. kivitelező
szakaszba, ahol sor kerül a döntés megvalósítására, a munkálatok összehangolására, valamint
a szükséges ellenőrzések elvégzésére.
Az igazgatás általános tartalmi modellje napjainkra így a következő elemekből áll össze:
célkitűzés, információgyűjtés és feldolgozás, tervezés, döntés, végrehajtás, koordináció,
végezetül ellenőrzés. A láncolat a cél szempontjából lehet egyszeri lefutású, valamint
ismétlődő, azaz ciklikus. Előbbinél az igazgatási folyamat az utolsó mozzanattal lezárul (pl.
az ellenőrzésnél mindent rendben találtak), míg utóbbi esetben az ellenőrzés eredményeként
egy új igazgatási folyamat veheti kezdetét (pl. szabálytalanságok észlelése miatt, azok
korrekciója érdekében).
A tartalmi elemek felkatalogizálásánál láttuk, hogy mind Fayol, mind pedig Gulick és Urwick
említést tett a szervezésről, ami akár szinonimája is lehetne az igazgatásnak. Az igazgatás
tartalmának vizsgálatánál nem kerülhetjük meg, hogy röviden ki ne térjünk a szervezéssel
való viszonyának tisztázására. Habár a szakirodalomban minden lehetséges relációra találunk
példát (vannak, akik szerint a szervezés szűkebb, mások szerint tágabb, megint más szakírók
szerint pedig szinonim fogalom az igazgatással), 71 magunk részéről úgy véljük, hogy mivel
lényegét tekintve mindkettő a szervezet működésére vonatkozik, tág értelemben a szervezés
azonos az igazgatással. Szűk értelemben ugyanakkor a szervezés az igazgatás egyik
munkamódszerének tekinthető, annak részét képezi.
Amennyiben a fenti elemeket összekapcsoljuk, akkor az igazgatást (legyen az
magánigazgatás, közigazgatás, vagy más hatalmi ágba tartozó szerv által végzett
adminisztráció) úgy definiálhatjuk, mint olyan, az emberi együttműködéshez kapcsolódó
tevékenységet, amely biztosítja a közös cél eléréséhez szükséges személyi, tárgyi feltételek és
a munka összhangját. 72
Az igazgatástudomány számára tehát a közigazgatás is igazgatás, így a többi igazgatási
típussal egyetemben alkalmazható rá a fenti definíció, osztozik annak elemein. A
közigazgatásnak azonban, amikor kifelé, tehát környezete irányába fejti ki tevékenységét (pl.
engedélyt bocsát ki, ellenőrzést végez), van három olyan típusjegye, amelyek markánsan
megkülönböztetik a civil, valamint magánigazgatástól.
Az első az elkülönült szervezet. Közigazgatási feladatokat ugyanis főszabályként kifejezetten
erre a célra létrehozott közigazgatási (lényegében államigazgatási, helyi önkormányzati és
rendészeti) szervek látnak el, amelyek egy rendkívül tagolt és differenciált szervezeti
rendszert alkotnak, jelentősen felülmúlva a többi hatalmi ág szerveinek számát. A képet
tovább árnyalja, hogy ezen felül lehetséges más, nem állami (azaz paraetatikus) szerveknek
(pl. közintézeteknek, közvállalatoknak) illetve magánszemélyeknek a közfeladatok ellátásába
71
Elsővel kapcsolatban lásd KILÉNYI, i.m. 18, a másodikkal összefüggésben FAZEKAS – FICZERE, i.m. 20, míg a
harmadikra FÁBIÁN i.m. 23.
72
Az igazgatás előbbi fogalmát lásd: FAZEKAS – FICZERE, i.m. 20.
55