segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...

2. A közigazgatás szűkebb intézményrendszerét alakító tényezők
Korábban már szót ejtettünk azokról a társadalmi-gazdasági, valamint tudományos-technikai
tényezőkről, amelyek az intézményrendszer, mint egész formálásában szereppel bírnak. Ezek
azonban javarészt a közigazgatáson kívüli körülmények voltak (lásd például: demokratizmus),
amelyek a tág értelemben vett intézményrendszerben eredményezhetik új intézmények
létrejöttét/átalakulását, avagy létezők megszűnését.
2.1. A szervezetrendszerre ható törvényszerűségek és további tényezők
A szűk értelemben vett intézményrendszerben (azaz a közigazgatási szervek rendszerében)
további objektív és szubjektív tényezők fedezhetők fel. Ide soroljuk, és részletesen
foglalkozunk majd a munkamegosztással, a horizontális és vertikális tagozódással, a
centralizáció és decentralizácó kérdésével, valamint néhány egyéb tényezővel. 115
A közigazgatásra nehezedő feladatok száma az idő múlásával egyre csak nő, jellegüket
tekintve pedig egyre összetettebbé, bonyolultabbá válnak. Ebben számos tényező
közrejátszik, például a gazdasági viszonyok, 116 vagy az aktuális bel- és külpolitikai
viszonyok, 117 melyek számos esetben krízis formájában jelennek meg. Ezek együttesen a
közigazgatásban bizonyos mértékű munkamegosztást tesznek szükségessé, ami nem más,
mint az ellátandó teendők racionális szempontok szerinti szétosztása. Ennek két fajtája
ismeretes. Egyik a minőségi, másik a mennyiségi.
A közigazgatásban a minőség szerinti tagozódás feladat szerinti tagozódást jelent. Többször
utaltunk már arra, hogy a közigazgatás feladatrendszere fokozatos bővülést mutat. Az
abszolút monarchiák idejére már végbemegy egy minőségi tagozódás, kialakulnak a stabilnak
tekintett ágazatok, úgymint külügy, belügy, honvédelem, pénzügy, valamint
igazságszolgáltatás. 118 A további differenciálódásra a XIX. század társadalmi-gazdasági
folyamatai teremtenek alapot, ezt követően számos új ágazat jelenik meg, így a kereskedelem,
oktatás, közlekedés, ipar. A folyamat azóta is zajlik. A minőségi munkamegosztás tehát a
közigazgatásban ágazatok kialakulását, szervezeti értelemben nagyon leegyszerűsítve
elkülönült minisztériumok és nekik alárendelt dekoncentrált szervek láncolatának létrejöttét
eredményezte.
Egészen más strukturális kihatásokkal bír a mennyiségi munkamegosztás. Ez a
közigazgatásban területi alapon több szint kialakulásához vezet. A közigazgatásban
általánosan bevett három szint a központi (avagy országos), a területi (másképp középszint),
valamint a helyi (települési) szint. A nagyon kis kiterjedésű országok kivételével a fenti
három szint valamennyi államban fellelhető. A központi szervek (pl. Kormány,
minisztériumok) unikálisak, egy található mindegyikből az adott államban (legfeljebb
115 A vizsgálati szempontok köre másképp is meghatározható. Lásd erre vonatkozóan JÓZSA Zoltán, Változó
közigazgatás, JATEPress, Szeged, 2011.
116 LŐRINCZ, i.m. 65-66.
117 Vö. FAZEKAS – FICZERE, i.m. 131.
118 FAZEKAS – FICZERE, i.m. 130.
- 80 -