segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...

More documents

Recommendations

Info

működnek, funkciójukban azonban valamennyi azonos, mivel javaslattevő, véleményező, döntés-előkészítő szereppel bírnak. 154 Többségük érdekegyeztető, és/vagy szakmai szerv, delegálással, illetve választással jönnek létre. Szerepük a központi döntéshozatalban domináns. Ilyen a 2011-ben felállított Nemzeti Gazdasági Társadalmi Tanács, vagy a Fogyasztóvédelmi Tanács. Ismeretes az államigazgatásban egy olyan szervcsoport is, amelyet kvázi autonóm testületeknek nevezünk. Az ide tartozó szervek autonómok (tehát önállóak) amiatt, mert döntéseiket saját jogon, külső befolyástól mentesen hozzák meg, és ezek a döntések a jogalanyokat kötelezik. Ugyanakkor mivel ez a fajta függetlenség csak meghatározott (alapvetően tudományos, oktatási, szakértői) területekre terjed ki, valamint a szervek többnyire delegálás útján jönnek létre és felettük törvényességi felügyelet érvényesül, kvázi jelzővel illetjük őket. 155 Ilyen szerv napjainkban pl. a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, valamint az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok Bizottsága. Az államigazgatási szervek egy része a klasszikusnak tekintett hatósági – szakmai - regisztratív feladatok mellett igazgatási szolgáltatásokat is nyújt, valamint szakértői feladatokat is ellát, amelyek azonban díjkötelesek. Igazgatási szolgáltatásként említhetjük meg a földhivatalok által nyújtott tulajdoni lap másolat kiadását, a területi kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szerveinek laboratóriumai által nyújtott szolgáltatásokat. Szakértői, minőségellenőrző, valamint tanúsító feladatokat látnak el a megyei (fővárosi) kormányhivatalok szakigazgatási szerveiként funkcionáló Növény és Talajvédelmi Igazgatóságok, amikor a szőlő, gyümölcs, dísznövény, valamint erdészeti szaporítóanyagokat vizsgálja, valamint a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, amikor például anyagvizsgálatot, avagy metrológiát végez. Végezetül önálló típust képeznek azok az államigazgatási szervezetek, amelyek az állam gazdálkodási, illetve vagyonkezelő feladataiban működnek közre. Napjainkban ide soroljuk a Magyar Államkincstárat, amely a közpénzek elköltésének résztvevője, egyben felügyelője. Ide soroljuk továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, amely az állam adóhatósági feladatokat ellátó szerve, államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat ellátó kormányhivatal. 156 A gazdálkodási feladatok számos szervezet között oszlanak meg, amelyek egy része gazdasági társaságként működik (pl. Államadósságkezelő Központ, Magyar Nemzeti Vagyonkezelő stb.), így ezek ismertetésére nem itt, hanem a közvállalatok pont alatt kerítünk sort. 3.2. Atipikus központi közigazgatási szervek A központi közigazgatási szervek igen változatos csoportja mellett találhatóak olyan szervek, amelyek a fenti típusok egyikében sem helyezhetők el, mivel tevékenységük az összes alapvető hatalmi ághoz kötődik. Igaz, hogy a Kszt. ezeket is a központi államigazgatási szervek körében helyezi el, azonban a felsorolásukon túl részletszabályaikról nem rendelkezik, csupán annyit rögzít, hogy a szerveket törvény hozza létre. Az atipikus központi 154 FAZEKAS – FICZERE, i.m. 96. 155 Vö. FAZEKAS – FICZERE, i.m. 98. 156 2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról. - 90 -
közigazgatási szervek köre két további variánsra bomlik. Az autonóm államigazgatási szervekre, valamint az ennek modifikációját jelentő önálló szabályozó szervekre: az autonóm államigazgatási szervek 157 a végrehajtó hatalmi ágtól relatíve független, politikailag semleges közigazgatási szervek, amelyek közigazgatási feladatot látnak el, de kapcsolódnak az összes hatalmi ághoz, vagyis teljes bizonyossággal egyik hatalmi ághoz sem sorolhatók be. Ezek a szervek a többi államigazgatási szervhez képest egyedülálló függetlenségük miatt kiemelést nyernek az államigazgatási hierarchiából, azaz tevékenységi körükben függetlenedhetnek a Kormánytól. Működésük során csak a törvényeknek, illetve az Országgyűlésnek vannak alávetve. Megjelenésük alapját a demokratikus szervezés elve képezi. Számos országban pénzügyi szabályozási és felügyeleti feladatokat látnak el, 158 néhol pedig szabadságjogok védelmét biztosítják. Vezetésüket, jogosítványaikat leginkább testületek gyakorolják. Az országok nagy részében, így hazánkban is hoztak létre ilyen szerveket. A magyar jogi szabályozás, anélkül, hogy a szervcsoport definícióját megadná, ide sorolja a Közbeszerzési Hatóságot, az Egyenlő Bánásmód Hatóságot, a Gazdasági Versenyhivatalt, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatalt, 159 lényegében az autonóm államigazgatási szervek mutációját jelenti az önálló szabályozó szervek megjelenése. A Kszt. rendelkezései értelmében jelenleg két szerv tartozik ebbe a kategóriába. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). Az autonóm államigazgatási szervektől eltérően az ide tartozó szervek alapvető szabályait azonban nem ez a jogforrás, hanem az Alaptörvény 23. cikke tartalmazza. Ez alapján rögzíthető, hogy az önálló szabályozó szervek is a végrehajtó hatalom körébe tartozó feladat- és hatásköröket látnak el. Létesítésükre csak az Országgyűlés jogosult, de ő is kizárólag sarkalatos törvényben. 160 A szerveknek beszámolási kötelezettsége van az Országgyűlés irányába. Az NMHH Elnökét 9 évre, 161 míg a PSZÁF Elnökét 6 évre nevezi ki a köztársasági elnök, 162 azaz kinevezési idejük tudatosan elválik a kormányciklustól. Az önálló szabályozó szervek az autonóm államigazgatási szervekhez képest jogalkotási jogkörrel is bírnak, feladatkörükben rendeletet adnak ki, amely sem törvénnyel, sem a kormány-, a miniszterelnök, valamint a miniszterek és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével sem lehet ellentétes. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy ezek a szervek a modern állam- és közigazgatásfejlődés produktumai, melyek mindig valamilyen nagyjelentőségű társadalmi érdek, érték védelmében jöttek létre (pl. gazdasági verseny egészséges fejlődése, egyenlő bánásmód érvényre juttatása), így intézményesítésük mindig törvényen alapul. Olyan központi szervek, amelyek nem állnak a Kormány irányítása alatt, de nem képeznek önálló hatalmi ágat sem, 157 Lásd még: HORVÁTH M. Tamás, A szabályozó hatóság típusú szervek szabályozási koncepciója, MKI, 2003. 158 BERÉNYI, i.m. 301. 159 Vö. Kszt. 1.§. (3) bek. 160 Alaptörvény. 23. cikk (1) bek. 161 Lásd a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvényt. 162 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi. CLVIII. törvény 13. § (1) bek. - 91 -
Page 1 and 2:
DEBRECENI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTU
Page 3 and 4:
Közigazgatás-elmélet segédanyag
Page 5 and 6:
Page 7 and 8:
Page 9 and 10:
Page 11 and 12:
Page 13 and 14:
Page 15 and 16:
Page 17 and 18:
Page 19 and 20:
Page 21 and 22:
Page 23 and 24:
Page 25 and 26:
Page 27 and 28:
Page 29 and 30:
Page 31 and 32:
Page 33 and 34:
Page 35 and 36:
Page 37 and 38:
Page 39 and 40: Közigazgatás-elmélet segédanyag
Page 81 and 82: föderatív berendezkedés esetén
Page 83 and 84: A fentiek is rámutatnak arra, hogy
Page 85 and 86: szerv feladat- és hatáskörébe,
Page 87 and 88: a hierarchiában ezek alatt, de mé
Page 89: (19 db.), végül a Vízügyi Igazg
Page 93 and 94: ájuk] vonatkozó szabályokat sark
Page 95 and 96: és semmiképpen nem a helyi válas
Page 97 and 98: 3.5. A közigazgatási feladatot el
Page 99 and 100: ugyanakkor több szerv is ekként m
show all

segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?