segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...

Közigazgatás-elmélet segédanyag DE-ÁJK
Szerkesztés alatt álló munkaanyag Közigazgatási jogi Tanszék
alrendszer közötti határok. A közigazgatás nem válik, és nem is válhat kizárólag gazdálkodó,
vagy kulturális szervezetté. Emiatt téves minden olyan elképzelés és törekvés, amely a
közigazgatást (akár erőltetetten is, de) a gazdálkodó, vállalkozó közigazgatás irányába kívánja
átalakítani. 83
A kétezres évek világgazdasági (pénzügyi-gazdasági válság), valamint kedvezőtlen
szociológiai folyamatai (fokozódó illegális migráció kezelése, belső és külső támadásokkal
szembeni hathatós védelem biztosítása, népességfogyás, társadalmi elöregedés) miatt a
jövőben új formában és tartalommal ugyan, de a közhatalmi eszközök ismételt felértékelődése
várható, amit az államok válságkezelő-képességének helyreállítása indokol. Újfent
hangsúlyozzuk azonban, hogy a közigazgatás nem minden cselekménye hordozza magában a
közhatalmi jelleget. A rendőrök gyakorlatoztatása, az ügyfél információkkal való kioktatása,
vagy a hivatali épületek karbantartási munkálatainak elvégeztetése mind a közhatalmi elemet
mellőző, ún. tényleges cselekmények közzé tartozik.
1.3. Kormányzás és közigazgatás
Ahogy azt már a hatalommegosztási elméletek kapcsán érintettük, különbséget kell tenni a
kormányzás, valamint a közigazgatás fogalma között. A kormányzás értelmezésére eleddig
számos meghatározás született. Van olyan definíció, ami a kormányzást a politikai
hatalomgyakorlás egyik megnyilvánulásaként értelmezi, illetve van olyan is, amely tárgyi
oldalról közelíti meg és a társadalomirányítás legátfogóbb területét látja benne.
A demokratikus kormányzati rendszerekben a kormányzás nem elszigetelt tevékenység,
hanem különböző társadalmi csoportok aktív közreműködését feltételezi az akaratképzésben.
A döntések nyilvánosak, társadalmi kontroll érvényesül. Ez a tevékenység tehát nem tartozik
hozzá a közigazgatás fogalmához, egy rendkívül összetett elkülönült állami tevékenységnek
tekintjük. 84
A két fogalom egymáshoz való viszonyának tisztázása végett feltétlenül utalunk arra, hogy a
kormányzás fogalmát (jelentős mértékben angolszász hatásra) sokszor kizárólagosan a
Kormányhoz szokták kötni. Ez az azonosítás azonban téves. Alanyi oldalról közelítve a
kormányzás, a kormányzati tevékenység kifejtése több állami szerv együttes feladata. A
Kormány mellett ennek alakításában részt vesznek még az állami főhatalom többi szervei,
azaz hazánkban az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság, valamint a Köztársasági Elnök. A
kormányzás ezen állami szervek együttműködésének az eredménye.
A fentieken túl vitatott volt, hogy vajon a miniszterek részesei-e a kormányzásnak. Miután a
miniszterek a Kormány tagjai, így a kormányzati tevékenység alakítói, másrészről viszont egy
adott szaktárca vezetéséért felelős személyek, ilyen minőségükben viszont nem lehetnének
részesei a kormányzati tevékenységnek. A válasz tehát az, hogy mivel a kormányzati
tevékenységet a Kormány testületként, vagyis a miniszterek közösségeként gyakorolja, a
83 LŐRINCZ – TAKÁCS, i.m. 161.
84 Lásd még: FÁBIÁN, i.m. 29.
61