segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...

(településcentrikus) és fragmentált önkormányzati rendszer áll. 169 Az Mötv. rendelkezései
nyomán a helyi önkormányzatok rendszere erőteljesen differenciálódott. Korábban mind a
települési, mind a területi típus általános hatáskörrel bírt, 2013-tól azonban ez csak a
településekre igaz, tekintettel arra, hogy az új törvény a megyei önkormányzatok feladat- és
hatáskörét területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs
feladatokra szűkíti. 170
Az önkormányzatok, mint az államszervezet részei, az adott ország igazgatási rendszerében
kialakult munkamegosztás alapján változatos feladatokat látnak el, ami időszakonként változó
tartalommal bír. A megvalósítandó teendőknek (feladatok) és az ezek megvalósításához
szükséges jogi eszközöknek (hatáskörök) mégis kialakítható egy általános sémája,
tipológiája. 171 Eszerint a helyi önkormányzati feladat- és hatáskörök:
egyfelől a helyi sajátosságok és viszonyok ismeretében ellátandó saját feladatokból és
hatáskörökből, melyek:
o egy része valamennyi önkormányzat által jogszabály előírásánál fogva
kötelezően ellátandó (obligatórius) feladat,
o másik része viszont meghatározott keretek között, az önkormányzatok egyedi
viszonyaihoz igazodó, de az előbbieken felül szabadon felvállalható
(fakultatív) feladat,
másfelől az állam(igazgatás)tól átruházott teendőkből állnak. Utóbbi nemzetközileg
elterjed megoldás és igazgatás-racionalitási okokból jelenik meg a helyi
önkormányzatoknál. Oka, hogy mivel a centrumból megszerveződő államigazgatás
nem rendelkezik települési szintig kiépült szervezettel, így bizonyos, országosan
egységes intézést igénylő (államigazgatási) ügyeket átruházás nyomán az
önkormányzatok látnak el úgy, hogy az ügy államigazgatási jellege mindvégig
megmarad.
Az önkormányzatok feladatai befolyásolják azok belső struktúráját. Miután ez esetről-esetre
változhat, emiatt uniformizált modell nem írható elő, az önkormányzatok szervezete belülről
differenciált. 172 A belső felépítést meghatározó jogszabályok keretjelleggel rögzítik, hogy
mely egységeket kell, illetve lehet létrehozni: 173
a legfontosabb szervek testületi formában működnek (képviselő-testület, közgyűlés),
ezek tagjai a helyi közösség döntése, azaz választás nyomán nyerik el posztjukat és
ezek birtokolják a legfontosabb jogosítványokat (pl. jogalkotás, önfeloszlás
kimondása). További testületek is létrehozhatók, ezek azonban már a képviselőtestület/közgyűlés
szabad elhatározásán, esetleg jogszabály kötelező előírásán alapszik
169 A kérdéssel kapcsolatban lásd pl.: VEREBÉLYI Imre, Önkormányzati rendszerváltás és modernizáció, Magyar
Közigazgatás 2000/9-10, 521-528. és 577-587.
170 Mötv. 27. § (1) bek.
171 Lásd még ÁRVA – BALÁZS – BALLA – BARTA – VESZPRÉMI, Helyi önkormányzatok, Egyetemi segédanyag,
Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2012.
172 Lásd SZAMEL – BALÁZS – GAJDUSCHEK – KOI, Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása, Complex,
Budapest, 2011.
173 Vö. Alaptörvény 31-35. cikk, valamint 1990. évi LXV. törvény és a 2011. évi CLXXXIX törvény.
- 94 -