segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...
segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...
segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Közigazgatás-<strong>elmélet</strong> <strong>segédanyag</strong> DE-ÁJK<br />
Szerkesztés alatt álló munkaanyag Közigazgatási jogi Tanszék<br />
A funkcionális munkamegosztás másik aspektusa a <strong>közigazgatás</strong> alapfunkcióiból indul ki és<br />
feltételezi azt, hogy minden <strong>közigazgatás</strong>i funkció ellátásának ügyfelekhez közeli területi<br />
megszervezésére nincsen is szükség. A <strong>közigazgatás</strong> nemzetközi funkcióit ellátó<br />
intézményrendszert biztos, hogy nem települési alapon kell megszervezni, míg a<br />
közszolgáltatások megszervezésének van egy specifikus területe, az alapvető lakossági<br />
közszolgáltatások biztosítása, mely viszonyítási pontja értelemszerűen a település lehet.<br />
Éppen ezért ezt az elemet korrigálni kell még további szempontokkal, így különösen a<br />
szakszerűség, ésszerűség és hatékonyság szempontjaival akkor, amikor egy adott<br />
<strong>közigazgatás</strong>i feladat ellátásának területi dimenzióját meghatározzák.<br />
Mindezekből az következik, hogy a <strong>közigazgatás</strong>i feladatellátás megszervezésénél további<br />
olyan állam és <strong>közigazgatás</strong> szervezési fogalmakat kell áttekintenünk, mint a centralizáció,<br />
dekoncentráció és decentralizáció.<br />
A centralizáció <strong>közigazgatás</strong>i fogalma azt jelenti, hogy a <strong>közigazgatás</strong>i feladatok egy<br />
központból, országos szintről szervezettek. Ide összpontosulnak az irányítási és döntési<br />
kompetenciák, a helyi viszonyok és érdekek pedig a <strong>közigazgatás</strong>i döntésekben nem játszanak<br />
szerepet. A centralizáció érvényesülése mellett is szükségesek azonban helyi <strong>közigazgatás</strong>i<br />
szervek, melyek az ügyfelekhez közelebbi szinten részt vesznek a feladatellátásban.<br />
Ez a részvétel igen széles skálán mozog, az egyszerű technikai közreműködéstől egészen<br />
addig terjedhet, hogy a központi irányító szerveik feladatkörében eljárva még döntési jogkört<br />
is kaphatnak. Amennyiben ilyen megoldás érvényesül, akkor a <strong>közigazgatás</strong>i értelemben<br />
dekoncentrációnak nevezzük, ami a feladatok központi szervektől történő „szétpontosítását”<br />
jelenti. A centralizáció és a dekoncentráció a <strong>közigazgatás</strong>i feladatellátás minden területén (pl.<br />
közhatalmi feladatok, közszolgáltatások szervezése stb.) indokolt lehet, de jellemzően ott<br />
érvényesül, ahol az országos feladatokat helyi befolyásolástól mentesen kell intézni.<br />
A polgári nemzetállam kialakulása nyomán a jogrendszer is egységesül, a nemzeti<br />
jogszabályokat pedig az egész ország területén egységesen, a helyi viszonyok, és érdekek<br />
figyelembe vétele nélkül kell alkalmazni, érvényesíteni. Ehhez olyan <strong>közigazgatás</strong>ra van<br />
szükség, mely központilag szervezett és irányított és semmilyen módon nem függ a helyi<br />
viszonyoktól. Ez a <strong>közigazgatás</strong> az államigazgatás, mely a végrehajtó hatalmi ági funkciókat<br />
valósítja meg és a végrehajtó hatalmi ág csúcsszerve- rendszerint a Kormány - irányítása alatt<br />
áll. A modern polgári <strong>közigazgatás</strong> alapjai a feudalizmus utolsó stádiumában, az<br />
abszolutizmusban jönnek létre, az uralkodó teljhatalmának fenntartásához szükséges olyan<br />
igazgatási területeken, mint a kincstárügyi igazgatás (kameralisztika) és a rendészet (police).<br />
Jellemzője ezen igazgatásnak a szakértelem birtokában végzett szakigazgatás, a szakmai<br />
munkamegosztásra és a hierarchiára épülő szervezet és működés, valamint a helyi<br />
viszonyoktól történő teljes függetlenség. A polgári átalakulás folyamatában ezekre, az<br />
alapokra épülve jön létre a teljes államigazgatás, mely fő feladata a közhatalmi feladatok<br />
ellátása, azaz a jogalkotás és a jogalkalmazás. Ebben a rendszerben a központi <strong>közigazgatás</strong>i<br />
szervek feladata az irányítás, felügyelet ellenőrzés, a végrehajtási jogszabályok megalkotása,<br />
míg a központi szervek helyi ún. dekoncentrált szervei konkrét ügyekben eljárva és a nemzeti<br />
jogszabályokat alkalmazva egyedi döntéseket hoznak. A dekoncentrált szervek tevékenységét<br />
azonban a központi szerveik irányítják, döntéseiket felülvizsgálhatják, és azokat<br />
31