segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...

Közigazgatás-elmélet segédanyag DE-ÁJK
Szerkesztés alatt álló munkaanyag Közigazgatási jogi Tanszék
BARTA ATTILA
A KÖZIGAZGATÁS SAJÁTOSSÁGAI
Az első három témakörből kiderült, hogy a közigazgatás egy olyan összetett jelenség,
amelynek körülírása, teljes megértése a vizsgálati eszközök széles körét, valamint a kutatási
módszerek sokszínűségét igényli. Amennyiben el kívánunk jutni a közigazgatás lényegéhez
(végső soron pedig definíciójához), fel kell tárnunk alapvető jellemzőit, sajátosságait. Ennek
legegyszerűbb útja az, ha összevetjük más jelenségekkel és rögzítjük a hasonlóságokat,
valamint az eltéréseket. Erre való tekintettel jelen témakörben előbb az igazgatástudomány
(vagy másképp nevezve szervezéstudomány) segítségével egy tágabb fogalom, az igazgatás
általános összefüggéseit írjuk le, és csak ezt követően mutatjuk be a közigazgatás, mint
sajátos tevékenység, egyedi karakterét. Miután pedig a közigazgatás felfogható egyfelől
sajátos szervezetrendszerként, másrészről sajátos tevékenységfajtaként, jellemzőinek
felkatalogizálását két részre osztva végezzük el az igazgatástudomány, valamint a
jogtudomány megállapításaira támaszkodva.
1. Igazgatás és közigazgatás kapcsolata
1.1. Az igazgatás jellemzői
Az igazgatástudomány irányából vizsgálva a közigazgatás sem más, mint igazgatás
(adminisztráció), tulajdonképpen annak egyik variánsa. A tudományos irányzat abból indul
ki, hogy az igazgatás célorientált, együttműködésen alapuló emberi cselekvés, ami a
legtöbbször járulékos tevékenységként jelenik meg, és a kitűzött cél, valamint az annak
elérésére irányuló főtevékenység közötti összhangot hivatott biztosítani. 67 De vajon mit takar
mindez pontosan? Ha közelebbről szemügyre vesszük az igazgatás fenti definícióját, akkor
látható, hogy négy elemből áll össze. Az igazgatásnak mindig van célja, alanya, tárgya és
tartalma, amiket részletesen meg kell, hogy vizsgáljunk.
Fontos, hogy az igazgatás sohasem öncélú tevékenység, finalitással bír. Mivel ebben a körben
nem csak a közösség igazgatásáról, hanem valamennyi igazgatási formációról beszélünk, így
mindegy, hogy a cél magánjellegű (pl. egy egyesület vagy gazdasági társaság célja), avagy
közérdekű (pl. közfeladat ellátása, közszolgáltatás megszervezése), hogy az eredményességre,
hatékonyságra, gazdaságosságra, vagy valamilyen szükséglet kielégítésére irányul, a lényeg
az, hogy emberek kollektív célja legyen.
Az előbbiekből következik, hogy a megvalósítás is több ember szisztematikus
együttműködését, munkájuk tudatos összehangolását, koordinálását igényli. Az igazgatásnak
szükségszerűen lesz alanya (aki igazgat) és tárgya (akit igazgatnak). Valójában mindkettő
67
Vö. WALDO, Dwight, Mi a közigazgatás? The Study of Public Administration, 1955, In: LŐRINCZ Lajos
(szerk.), Közigazgatás-tudományi antológia, HVG-Orac, Budapest, 2007. 135, FAZEKAS Marianna – FICZERE
Lajos, Magyar Közigazgatási Jog Általános Rész, Osiris, Budapest, 2004, 20, valamint KILÉNYI Géza (szerk.), A
Közigazgatási jog Nagy Kézikönyve, Complex, Budapest, 2008, 14.
53