segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...

More documents

Recommendations

Info

Közigazgatás-elmélet segédanyag DE-ÁJK Szerkesztés alatt álló munkaanyag Közigazgatási jogi Tanszék tudományokhoz képest. A két fajta közigazgatást összekötő fogalom az „igazgatásrendészet”. Ennek létjogosultságát az adja, hogy az államilag szervezett társadalomban az egyének cselekedeteinek a közhatalom szükségképpen határokat szab a közérdekében. Igazgatásrendészet alatt így a közigazgatás beavatkozásainak összességét értjük az egyének szabad cselekedeteibe a társadalmi közösségben éléshez szükséges előírások kikényszerítése érdekében. 32 A közigazgatás ilyen jellegű beavatkozását fő szabályként a rendészeti szervek végzik, de nem kizárólagosan. Ugyanakkor az igazgatásrendészet nem azonos fogalom a rendvédelmi tevékenységgel, mely ennél szélesebb kört fog át. Mindezekre tekintettel a védelmi funkcióhoz sorolt igazgatásrendészetet és a közigazgatás biztonsági funkciójához sorolt hatósági igazgatási tevékenységet is megkülönbözteti a közigazgatás-elmélet. E tevékenység célja ugyanis nem az egyén cselekedeteinek közérdekű korlátozása, hanem az egyén és csoportjai életének, egészségének, anyagi javainak stb., tehát biztonságának megteremtése, védelme egy adott társadalmi tevékenység biztonságos gyakorlásának szabályozásával. Így pl. az építési tevékenység szabályozásának egyik célja, hogy biztonságos építmények létesülhessenek, a közegészségügyi szabályok célja az egészség védelme, a munkavédelmi szabályozás célja a biztonságos munkavégzés feltételeinek kialakítása stb. A védelmi és biztonsági funkció összefüggései persze nyilvánvalóak nem csak fogalmilag, de szervezeti és eljárási oldalról is. Szélesebb értelemben mindkettő a közigazgatás által biztosított közszolgáltatás („service public”) része. A közigazgatás eme közszolgáltatása legtágabb értelemben azt jelenti, hogy a „közigazgatás olyan tevékenysége, mellyel egy közigazgatási szerv közérdekű közszükségletet elégít ki”. Ha ezt vesszük alapul, akkor minden közigazgatási funkció keretében végzett tevékenység közszolgáltatásnak minősül, így a korábbiakban tárgyalt védelmi és biztonsági kertében végzett közhatalmi tevékenység az igazgatásrendészet és a hatósági tevékenység is. A XX. század első harmadában kialakított „service public” elmélet 33 azonban elválasztja a közhatalmi tevékenységet a közigazgatás által biztosított, vagy szervezett materiális és humán közszolgáltatásoktól, tehát a szűk értelmezést támogatta. A XX. század közigazgatásának fejlődése azonban ezt a teóriát a gyakorlatban és a jogi szabályozásban is meghaladta, 34 mert a közigazgatási feladatok ellátásába nem közigazgatási szerveket is nagymértékben bevont. Ez azonban még önmagában nem jelentett gondot, mert a feladatellátás átadása pl. köztestületeknek, közintézeteknek, vagy a kiszerződések rendszere stb. még nem eredményezték az állam felelősségének megszűnését az adott közszolgáltatás biztosításáért. Az NPM érvényesülése azonban a „service public” elméletének egészét megkérdőjelezte azzal, hogy a közszolgáltatások biztosításában- egyszerű közszolgáltatásnak feltételezve az igazgatásrendészetet és a hatósági tevékenységet, mint közhatalmi 32 RIVERO, Jean, Droit administratif, Edition Dalloz, Paris, 1990., 538-552. 33 DUGUIT, Leon, Traité de droit constitutionnel, 3. ed. 1928, T, 59. 34 LACHUME, Jean-Francois, La notion de service public. In: Droit Public, Edition Economica, sd. Jean-Marie Auby, Paris 1985, 785-814. 24
Közigazgatás-elmélet segédanyag DE-ÁJK Szerkesztés alatt álló munkaanyag Közigazgatási jogi Tanszék tevékenységet egyaránt- az államot és a civilszférát azonos, sőt versenyhelyzetbe próbálta állítani. A közigazgatást szolgáltatónak tételezte, az ügyfeleket pedig szolgáltatásokat igénybe vevő fogyasztóknak a közigazgatási tevékenység minden területén. Az NPM és a neoliberális állam-és közigazgatás felfogás érvényesülésének mérsékelt eredményessége és az új államfelfogás kényszerű keresése azonban a „service public” felfogás megújítását is igényli. A közigazgatás fontos funkciója a nemzetközi funkció, mely eredetileg az egyes országok egymás közti kapcsolatainak igazgatását jelentette, de mára ezek a klasszikus diplomáciai tevékenységek a nagy nemzetközi integrációkhoz (ENSZ, NATO, EU stb.) való kapcsolódást is jelenti. A közigazgatás gazdasági funkciói alapvetően az állam működésének anyagi feltételeit biztosítják. Ez a funkció azonban lényegesen szélesebb az állami költségvetés bevételi oldalának kezelésénél, az állami bevételek fajtáinak és mértékének meghatározása és azok bevétele. Az állami vagyonkezeléssel és gazdálkodással az állam a közigazgatáson keresztül, mint tulajdonos is részt vesz a gazdasági folyamatokban, miközben, mint közhatalom meghatározza a gazdaság működésének jogi kereteit is. Az állam a közigazgatás aktív közreműködésével érvényesíti gazdaságpolitikáját a nemzetgazdaság növekedése érdekében. Az állami vállalatok és közüzemek jelentős közszolgáltatásokat biztosítanak, de ezen a területen már nincs állami monopólium, hanem különböző mértékű felelősség a szolgáltatások biztosításáért. Ez azonban már átvisz bennünk egy másik jelentős funkcióra, a közigazgatás közszolgáltatásokat szervező, biztosító funkciójára. Az állam alapvető célja a társadalom számára mindenki számára elérhető közszolgáltatások biztosítása. Ezt megteheti saját intézményrendszerrel, de megteheti a civilszféra, sőt a versenyszféra bevonásával egyaránt. A közszolgáltatások (a „service public”) fogalmáról és annak változásairól a korábbiakban már esett szó. Amint láthattuk, a folyamatos változásban lévő fogalom konstans eleme az, hogy e tevékenység az állami feladatok közt jelenik meg, állami felelősséggel és helyenként a közszolgáltatások igénybevételének közhatalmi kikényszerítésének eszközével (pl. tankötelezettség, kötelező gyógykezelés igénybevétele fertőző betegség esetén stb.). Ugyanakkor a közszolgáltatások túlnyomó többsége olyan jellegű, mely biztosítása az állam részéről (ide értve a helyi önkormányzatokat is, melyek létének alapja a lakossági közszolgáltatások biztosítása) kötelezettség, de az igénybevevők oldaláról csupán lehetőség (pl. az egészséges ivóvíz biztosítása, közművelődési szolgáltatások megszervezése, stb.). A humán közszolgáltatások nagy részének a biztosítása a legtöbb országban, az alkotmányban rögzített alapvető jogok megvalósítását szolgálja (pl. az egészséghez való jog, a közművelődéshez való jog, a szociális biztonsághoz való jog stb., míg a reál közszolgáltatások esetében ilyen közvetlen összefüggés csak ritkán mutatható ki, inkább a Kormánynak a társadalmi, gazdasági fejlődésért megállapított általános felelőssége keretébe tartozó kérdésként kezelhető. A közszolgáltatások biztosításának azonban fontos kritériuma a mindenki számára való elérhetőség és a folyamatosság. A mindenki számára való elérhetőség tiszta formájában az ingyenesen biztosított közszolgáltatásokat jelenti, de ez csak az alapvető közszolgáltatások 25
Page 1 and 2: DEBRECENI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTU
Page 3 and 4: Közigazgatás-elmélet segédanyag
Page 23: Közigazgatás-elmélet segédanyag
Page 75 and 76:
Közigazgatás-elmélet segédanyag
Page 77 and 78:
Page 79 and 80:
Page 81 and 82:
föderatív berendezkedés esetén
Page 83 and 84:
A fentiek is rámutatnak arra, hogy
Page 85 and 86:
szerv feladat- és hatáskörébe,
Page 87 and 88:
a hierarchiában ezek alatt, de mé
Page 89 and 90:
(19 db.), végül a Vízügyi Igazg
Page 91 and 92:
közigazgatási szervek köre két
Page 93 and 94:
ájuk] vonatkozó szabályokat sark
Page 95 and 96:
és semmiképpen nem a helyi válas
Page 97 and 98:
3.5. A közigazgatási feladatot el
Page 99 and 100:
ugyanakkor több szerv is ekként m
show all

segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?