segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...

More documents

Recommendations

Info

Közigazgatás-elmélet segédanyag DE-ÁJK Szerkesztés alatt álló munkaanyag Közigazgatási jogi Tanszék A közigazgatási szervezet és funkciók eddig tárgyalt témakörei is alátámasztják, hogy a közigazgatás olyan állami tevékenység, melynek minden más tevékenységtől eltérő sajátosságai vannak. Ezeknek a sajátosságoknak a feltárása, jellemzése és magyarázata – melyekre már a közigazgatás fogalmának tárgyalásánál is történt utalás - szintén a közigazgatás-elmélet tárgya. A közigazgatás sajátosságai közül már korábban utalás történt arra, hogy a végrehajtó hatalmi ági funkciókat látja el, ami az állami döntések előkészítéséhez és végrehajtásához kapcsolódik, azaz az állam cselekvése. Ebben a felfogásban a közigazgatás végrehajtó hatalmi ági funkciója messze meghaladja a Montesqieu-i kereteket, mert az nem korlátozódik a törvényhozás döntéseinek előkészítésére és végrehajtására. Az államszervezet működését biztosító egyre összetettebb funkciója a gyakorlatban oda vezetett, hogy egyetlen más állami szerv működése sem nélkülözheti a közigazgatás közreműködését. Ez az aktív szerepkör azonban nem jelenti azt, hogy a közigazgatás megbontaná a hatalmi ágak egyensúlyát és a hatalommegosztás mechanizmusát. A plurális demokratikus jogállam eszközrendszerének bonyolult hálózata és különösen a közigazgatás irányítása és ellenőrzése garancia erre. Ebből további sajátosságok erednek, így mindenekelőtt az, hogy a közigazgatás a legitim politikának alárendelt tevékenység, mivel a népszuverenitást közvetetten megvalósító választásokon, vagy azok következtében létrejött testületek politikai többségének akaratát valósítják meg jogilag legalizált formában. A közigazgatás aktív szerepköre azt is jelenti, hogy tevékenysége a társadalmi életviszonyok legszélesebb körét fogja át, amihez igen széleskörű feladat és hatásköri rendszer és szervezet járul. A közigazgatás a legnagyobb állami szervezeti rendszer, melynek felépítése, irányítása és ellenőrzése az állam működésének központi eleme. A közigazgatás működése nem egyszerűen igazgatás, hanem a tevékenysége tárgykörei és funkciói által meghatározott szakmai sztenderdek alapján végzett szakigazgatás. A közigazgatás tevékenysége a közérdeket kifejező és szolgáló tevékenység, mely jelentős részéhez közhatalom járul. A közigazgatás felépítésére, működésére és személyzetére jogállami keretek közt a törvényeknek való alárendeltség és a közigazgatási döntések más államhatalmi ágak általi ellenőrzése, felülvizsgálata a jellemző. A közigazgatás e jognak való alárendeltsége alapvetően a közjogi jogi szabályozás keretein belül valósul meg. A közigazgatási jog a közjog része, de a közigazgatás más jogágak jogi normáit is alkalmazza. A közigazgatási jog és a közigazgatási jogviszony, csakúgy, mint a közigazgatás döntései és felelősségi rendszere ezért fontos tárgyai a közigazgatás-elméletnek. 2.5. A közigazgatási jogviszony, szankciórendszer, döntések A közigazgatási jogviszony sajátosságainak feltárása a közigazgatási jogi norma jellemzőinek számbavételét követően lehetséges. A közigazgatási jogi norma fajtáin belül a szervezeti normák azok, melyek nagy számuk és tartalmi sajátosságaik miatt kiemelt figyelmet érdemelnek, de ugyan ez rögzíthető a közigazgatási jogi norma szerkezetéről is. 8
Közigazgatás-elmélet segédanyag DE-ÁJK Szerkesztés alatt álló munkaanyag Közigazgatási jogi Tanszék A közigazgatás szankciórendszere és általában a közigazgatás felelősségi rendszere az elmúlt évek gyors változásai következtében a legérdekesebb közigazgatás-elméleti tárgykörök közé tartoznak. A közigazgatás döntéseinek jellege, tartalma, irányultsága és érvényesülési módja az állami szerepkörök, és ennek nyomán a közigazgatás változásainak eredményeként ugyancsak nagymértékben változott, differenciálódott az elmúlt években. Míg néhány évtizeddel ezelőtt a közigazgatási aktusok és aktustan jelentették a közigazgatási döntések központi elemét, addig mára sokan az aktustan létjogosultságát, középpontjában a hatósági aktusokkal is kétségbe vonják. Ez persze a liberális jogállam által kialakított új közigazgatási értékrend következménye, mely a közhatalmi aktusokat háttérbe tolva főként az együttműködési aktusokra, illetve a polgári jogi szerződéses kapcsolatokra helyezte a hangsúlyt. A közigazgatási szerződések új rendszerének kialakítása és alkalmazása a neoliberális államot felváltó új rendszer közigazgatásának egyik fő kihívása. Ezzel összefüggésben is vizsgálandók a közigazgatási jogviszonyok alanyai, a közigazgatás jogképessége, a jogi személyiség problematikája. Az új állam, új közigazgatásának értékrendje, tartalma még csak most van alakulóban, de annyi bizonyossá vált az állam válságkezelő fellépéseinek kényszerei közt, hogy a közhatalmi eszközök és így a hatósági aktusok ismét felértékelődnek, igaz a megváltozott körülményeknek megfelelő új tartalommal és formában. A közigazgatás-elméletnek tehát fontos tárgyköre kell, hogy maradjon a közigazgatási aktustan. A közigazgatás-elmélet fontos vizsgálódási köre a közhatalmi tevékenység fontos területei, a közigazgatás normatív aktusai és általában a közigazgatási jog és jogforrási rendszere. Az „Új Közmenedzsment” (NPM) e területen a deregulációt helyezte előtérbe az államtalanítás jegyében. A helyzetet csak rontotta az ún. „független szabályozási közhatóságok” által főleg a gazdasági-pénzügyi közigazgatás területén alkotott normái, melyek a hagyományos alkotmányos keretek közé alig, vagy egyáltalában nem voltak elhelyezhetők. A probléma megoldására kidolgozott globalizációt szolgáló programok a „szabályozási reform” keretében próbálták az új intézményeket integrálni a hagyományos rendszerkeretek közé, nem sok sikerrel. A kérdéskör behatóbb vizsgálata azonban nem a közigazgatási, hanem inkább az alkotmányjog tárgya. A közigazgatási aktusokkal és aktustannal való összefüggései miatt azonban legalább említést kellett a problematikáról tenni. 2.6. Jogállam és közigazgatás A jogállam és közigazgatás kapcsolatrendszere, annak tartalma és változásai a közigazgatás-elméleten belül kiemelt fontossággal bírnak. A már említett dereguláció alapvető célja az adminisztratív kötöttségek oldásával elsősorban a gazdaság versenyképességének növelése és az ügyféli poziciók megerősítése volt. Ez önmagában progresszív törekvés, mely a közigazgatás folyamatos változásával, új intézmények létrejöttével, a régiek elavulásával folyamatos öntisztulást igényel. Az is nyilvánvaló, hogy a közigazgatási feladatok sokszínűsége a feladatellátás módjainak, eszközeinek 9
Page 1 and 2: DEBRECENI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTU
Page 3 and 4: Közigazgatás-elmélet segédanyag
Page 7: Közigazgatás-elmélet segédanyag
Page 59 and 60:
Közigazgatás-elmélet segédanyag
Page 61 and 62:
Page 63 and 64:
Page 65 and 66:
Page 67 and 68:
Page 69 and 70:
Page 71 and 72:
Page 73 and 74:
Page 75 and 76:
Page 77 and 78:
Page 79 and 80:
Page 81 and 82:
föderatív berendezkedés esetén
Page 83 and 84:
A fentiek is rámutatnak arra, hogy
Page 85 and 86:
szerv feladat- és hatáskörébe,
Page 87 and 88:
a hierarchiában ezek alatt, de mé
Page 89 and 90:
(19 db.), végül a Vízügyi Igazg
Page 91 and 92:
közigazgatási szervek köre két
Page 93 and 94:
ájuk] vonatkozó szabályokat sark
Page 95 and 96:
és semmiképpen nem a helyi válas
Page 97 and 98:
3.5. A közigazgatási feladatot el
Page 99 and 100:
ugyanakkor több szerv is ekként m
show all

segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?