segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...

More documents

Recommendations

Info

Közigazgatás-elmélet segédanyag DE-ÁJK Szerkesztés alatt álló munkaanyag Közigazgatási jogi Tanszék megsemmisíthetik, megváltoztathatják, sőt egyes rendszerekben (így pl. a frankofon rendszerekben és a rendészeti közigazgatásban) még a döntési jogot is elvonhatják Az államigazgatási szervek persze nem csupán a közhatalmi feladatokat látnak el, hanem közszolgáltatásokat, szervező feladatokat is olyan területeken, ahol a közszolgáltatás megszervezése országos dimenzióban képzelhető el, vagy célszerű. Ugyanakkor a közszolgáltatások egy jelentős körénél, melyek a lakosságot nagy gyakorisággal és számban érintik, a központi szervezés és kezelés, a helyi viszonyok, és érdekek figyelmen kívül hagyása nem tenné lehetővé az eredményes és hatékony közigazgatás megvalósulását. A lakossági közszolgáltatások körének XIX. század közepétől való gyors bővülése ezért indokolttá tett egy, az államigazgatástól eltérő elvek mentén szervezett közigazgatási alrendszer kiépítését, mely a helyi viszonyok és érdekek megjelenítésére képes azokban a közigazgatási feladatokban, ahol ezt a célszerűség, ésszerűség, hatékonyság stb. megköveteli, így elsősorban a lakosság helyi közszolgáltatásokkal történő ellátásában. Ez a másik típusú közigazgatás sem előzmény nélküli, hiszen a települések lakói mindig rendelkeztek helyi igazgatási szervekkel, így a feudalizmusban a jobbágyközségek és a városok is. Ennek alapjai azonban elsősorban a közös használat, vagy a közös tulajdon intézményéhez kapcsolódtak és nem a nemzetállam közhatalmához. A közigazgatási feladatok differenciálódása keltette új közigazgatási szükségletek kielégítéséhez azonban ezek a helyi autonómiák rendelkezésre álltak és ezekből alakul ki a XIX. század végére fokozatosan az új közigazgatási alrendszer, a helyi önkormányzati közigazgatási szervek köre. A helyi önkormányzati rendszer azonban más közigazgatás szervezési elv alapján épül fel és működik, mint az államigazgatás. Ez az elv a decentralizáció. A decentralizáció tartalma a helyi önállóság, a decentralizált szervek saját ügyeikben önállóan szabályoznak és igazgatnak, ehhez a hatásköri önállósághoz pedig szervezeti, működési és költségvetési, pénzügyi önállóság járul. A decentralizált szervek közvetítik a helyi érdekeket és viszonyokat a közigazgatásban a helyi demokrácia közvetlen (helyi népszavazás, népi kezdeményezés) és közvetett érvényesülése (a helyi választópolgárok által megválasztott testület útján) útján. A decentralizált közigazgatási szerveket tehát a központi közigazgatási szervek nem irányítják, de a közigazgatás alrendszerei kapcsolódnak egymáshoz és összességében egységet alkotnak. A helyi önkormányzatok saját önálló feladat és hatásköreit, azokat a helyi közügyeket, melyek ellátásában őket az önállóság megilleti, a törvényhozó hatalmi ág állapítja meg törvényben és azokat más állami szerv - így az államigazgatás irányító szerve sem - nem vonhatja el, azok intézésébe nem avatkozhat bele. Ez a legfontosabb különbség a dekoncentrációval összefüggésben. 32
Közigazgatás-elmélet segédanyag DE-ÁJK Szerkesztés alatt álló munkaanyag Közigazgatási jogi Tanszék Az államigazgatás és a helyi önkormányzati közigazgatás közötti legfontosabb kapcsolódás a helyi önkormányzatok döntése feletti felügyelet, vagy ellenőrzés, mely az államigazgatás irányító szervét illeti. Ennek terjedelme és tartalma koronként és országonként (rendszerenként) változó. A helyi önkormányzati rendszer kialakulásának kezdetén a felügyelet tartalma törvényességi és célszerűségi szempontokra egyaránt kiterjedt és megsemmisítési és megváltoztatási jogot, illetve aktuspótlást egyaránt tartalmazott, sőt az előzetes vizsgálat és jóváhagyás sem volt ismeretlen. A mai modern polgári demokráciák közigazgatási rendszereiben a helyi önkormányzatok működése feletti állami ellenőrzés típusa utólagos, tartalma törvényességi és a felügyeleti jogok korlátozottak, általában csak a felfüggesztési jogot és kivételesen a kötelező közszolgáltatások teljesítésének elmaradása esetén a szolgáltatás költségére és veszélyére történő állami megszervezésében, pótlásában nyilvánul meg. Vannak már olyan rendszerek is, mint pl. a magyar, melyben a helyi önkormányzatok felett csupán törvényességi ellenőrzési jogkör illeti a Kormányt, a törvényességi észrevétel visszautasítása esetén a törvénysértő döntést csupán a bíróság (alkotmánybíróság) előtt lehet megtámadni és a döntési jog is ezt a hatalmi ágat és nem a végrehajtó hatalmi ág csúcsszervét illeti. A helyi önkormányzatokat az önállóság csak a törvényi kereteken belül illeti meg, ezért a törvényességi ellenőrzés, vagy felügyelet a rendszer kiemelt intézménye, terjedelme pedig attól függ, hogy az adott rendszerben hogyan szabályozzák a helyi önkormányzatok hatalmi ági helyzetét. A skála igen széles, mert van ahol a végrehajtó hatalmi ág részeként csak célhoz kötött, és relatív önállóságukat ismerik el (pl. a frankofón rendszerek), míg más rendszerekben önálló hatalmi ágnak tételezik őket (pl. angolszász rendszerek) rendszerekben. Ezekben a felfogásokban azonban közös, hogy a helyi önkormányzatok az állami szervezet részei, míg néhány szélsőséges nézet a helyi önkormányzatokat nem az állam részének, hanem sui generis intézményeknek tekinti. A törvényességi ellenőrzés egyébként nem csupán az egyetlen kapcsolódási pont az államigazgatás és a helyi önkormányzatok közt. A Kormány a legtöbb országban törvényi felhatalmazás alapján szabályozhatja a helyi közszolgáltatások ellátásának szakmai szabályait és a helyi közszolgálat képesítési előírásait az országos egységesség biztosítása érdekében. Ezen felül finanszírozási kapcsolat is van a helyi önkormányzatokat megillető állami támogatások folyósításában. A centralizáció, dekoncentráció és decentralizáció a világ nagy közigazgatási rendszereiben együtt van jelen és érvényesül. Egymáshoz viszonyított alkalmazási arányuk és a demokrácia érvényesülése közt van közvetlen összefüggés, de nem mechanikus. Vannak ugyanis olyan közigazgatási területek - így pl. a hatósági igazgatás- melyek esetében az ország közösségének érdekeit az szolgálja, ha a helyi érdekek nem hatnak a jogalkalmazásra, míg a lakosság helyi közszolgáltatásokkal való ellátása helyben intézhető feladat. Önmagában tehát egyik közigazgatás szervezési elv sem jelent értéket, vagy éppen hátrányt a demokrácia érvényesülése szempontjából. 33
Page 1 and 2: DEBRECENI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTU
Page 3 and 4: Közigazgatás-elmélet segédanyag
Page 31: Közigazgatás-elmélet segédanyag
Page 81 and 82: föderatív berendezkedés esetén
Page 83 and 84:
A fentiek is rámutatnak arra, hogy
Page 85 and 86:
szerv feladat- és hatáskörébe,
Page 87 and 88:
a hierarchiában ezek alatt, de mé
Page 89 and 90:
(19 db.), végül a Vízügyi Igazg
Page 91 and 92:
közigazgatási szervek köre két
Page 93 and 94:
ájuk] vonatkozó szabályokat sark
Page 95 and 96:
és semmiképpen nem a helyi válas
Page 97 and 98:
3.5. A közigazgatási feladatot el
Page 99 and 100:
ugyanakkor több szerv is ekként m
show all

segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?