segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...
segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...
segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Közigazgatás-<strong>elmélet</strong> <strong>segédanyag</strong> DE-ÁJK<br />
Szerkesztés alatt álló munkaanyag Közigazgatási jogi Tanszék<br />
jogszabályban foglalt kötelezettségek érvényre juttatása) mellett részt vesz azok<br />
előkészítésében (információgyűjtéssel, koncepciók készítésével, vagy a többi kivitelezést<br />
szolgáló igazgatási elemmel) is.<br />
Napjainkra a <strong>közigazgatás</strong> funkciói bőven meghaladják a klasszikus montesquieu-i kereteket.<br />
Bizonyos értelemben azt mondhatjuk, hogy a <strong>közigazgatás</strong> körülöleli, aktivizálja a többi<br />
hatalmi ágat, nélkülözhetetlen azok rendeltetésszerű működéséhez. Ha néhány példával<br />
szemléltetni kívánjuk megállapításunkat, célszerű a következőket megjegyeznünk. Hiába<br />
születik meg egy bírói döntés, hogyha a kötelezett azt önként nem teljesíti. Ilyenkor végső<br />
soron a <strong>közigazgatás</strong> lesz az, amelyik – ha az más módon nem biztosítható – pl. rendészeti<br />
szervei útján gondoskodik a döntés kényszer útján történő érvényesítéséről. A törvényhozás<br />
tekintetében pedig nem szabad elfelejtenünk, hogy a törvényjavaslatok több mint felét<br />
előterjesztő aktor idehaza ezidáig mindig a Kormány volt.<br />
Ez a fajta produktivitás azzal magyarázható, hogy a Kormány számára a teljes <strong>közigazgatás</strong>i<br />
apparátus rendelkezésre áll jogalkotással összefüggő feladatainak maradéktalan<br />
kiszolgálására. A <strong>közigazgatás</strong> tehát ún. végrehajtó tevékenység, amely közreműködik a többi<br />
állami szerv működésében is, mivel az Országgyűlésnek, a Köztársasági Elnöknek, valamint<br />
az Alkotmánybíróságnak is szüksége van egy olyan hivatali szervre, amely működését<br />
kiszolgálja, döntéseit előkészíti, valamint azokat végrehajtja. Ezekben a hivatalokban viszont<br />
a <strong>közigazgatás</strong> személyi állománya dolgozik.<br />
Második fontos sajátosság, hogy a <strong>közigazgatás</strong> specializált szakigazgatási tevékenység. Ez<br />
következik az állami feladatok tárgykörének kiterjedtségéből, amit a <strong>közigazgatás</strong><br />
főtevékenységként lát el, professzionális személyzettel, előre rögzített szakmai sztenderdek<br />
alapján. Elég, ha csak az öt tradicionális igazgatási területet emeljük ki, úgymint belügy,<br />
külügy, hadügy, pénzügy, valamint igazságügy és máris látható, hogy ezek mindegyike más<br />
módon nem helyettesíthető, speciális szakismeretet igénylő terrénuma az állami működésnek.<br />
A <strong>közigazgatás</strong> az állam kiemelt igazgatási rendszere, „legnagyobb üzeme”, amely a<br />
közérdeket fejezi ki és szolgálja, valamint elkülönült szervezeti rendszerrel bír, amely kiterjed<br />
az egész társadalomra. A <strong>közigazgatás</strong> és a magánigazgatás tehát leginkább abban tér el<br />
egymástól, hogy a <strong>közigazgatás</strong> nem a magánszemélyek egymás közti viszonyát szabályozza,<br />
hanem szakigazgatási jellege folytán az állampolgároknak a <strong>közigazgatás</strong>hoz való viszonyát,<br />
valamint a <strong>közigazgatás</strong>i szervek felépítését és működését. Tagoltságát, valamint<br />
kiépültségének átfogó jellegét jól példázza, hogy a <strong>közigazgatás</strong>i feladatok differenciáltsága<br />
és a <strong>közigazgatás</strong>i szervezet struktúrája messze meghaladja a többi állami szervezetrendszer<br />
(pl. bíróságok, ügyészségek), de a magánszféra tagozódását is.<br />
A <strong>közigazgatás</strong> szervezete feladatait tekintve horizontálisan (igazgatási ágazatok szerint),<br />
működési területét tekintve pedig vertikálisan (<strong>közigazgatás</strong>i szintek szerint) tagolt. A modern<br />
államok polgári <strong>közigazgatás</strong>a szervezetét tekintve civil és rendészeti igazgatásra osztható,<br />
ahol előbbi két nagy alrendszerből, az államigazgatásból és a helyi önkormányzati<br />
alrendszerből épül fel (lásd V. témakör). Amennyiben csak ezt a két alrendszert vesszük<br />
számba, akkor Magyarországon mintegy 3800 elkülönült szervezeti egységről beszélünk, ami<br />
önmagában több mint tízszer annyi szervet jelent, mint amennyi pl. az igazságszolgáltató<br />
hatalmi ágban található.<br />
57
Change language