segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...

More documents

Recommendations

Info

Közigazgatás-elmélet segédanyag DE-ÁJK Szerkesztés alatt álló munkaanyag Közigazgatási jogi Tanszék ÁRVA ZSUZSANNA KÖZIGAZGATÁS AZ ÁLLAMHATALMI ÁGAK ÉS FUNKCIÓK RENDSZERÉBEN A hatalommegosztás az egyik legalapvetőbb államszervezési elv a közjogi gondolkodásban, amellyel egyaránt foglalkozik az alkotmányjog, a közigazgatási jog vagy akár a jogbölcselet is, ennek megfelelően rendkívül sokrétű fogalom. Maga az elv hosszú tudományos múltra tekint vissza és a mai közjogi irodalom is az egyik legnagyobb hatású elvként kezeli. Ezt a komplexitást tükrözi, hogy az elvnek többféle értelmezését is megkülönböztethetjük. Az egyik legrégebbi és máig ható felfogás a politikai vagy jogelméleti értelem, amely azt hivatott kifejezni, hogy az emberek hatalomnak való alávetését a jog, mint objektív eszköz közvetítse. Ebben az értelemben a hatalommegosztáshoz szorosan kapcsolódnak olyan más alkotmányos alapelvekhez is, mint a törvényeknek való alárendeltség, a nullum crimen sine lege, a nulla poena sine lege vagy a jogalkotás és jogalkalmazás szétválasztása. A 17. századtól a hatalommegosztás új tartalommal bővült, nevezetesen az angol jogfejlődésnek köszönhetően az állami intézményrendszer, illetve a kormányzat megszervezésének alapvető rendező elvévé vált. Ez tehát az előbbi értéket terjesztette ki a teljes államberendezkedésre azt szem előtt tartva, hogy ne az egyéni érdekek érvényesüljenek a közérdekkel szemben, hiszen ez esetben egyenes út vezethetne a hatalommal való visszaéléshez. A szervezetrendszer tekintetében ismét kettős hatású az elv: az egyik az állami funkciók szerinti elkülönítés, tehát a törvényhozás, a végrehajtás és az igazságszolgáltatás megkülönböztetése, míg a másik a személyek szerint történő elhatárolás, azaz hogy ne ugyanazon kézben összpontosuljon a hatalom. A harmadik igen tág értelmű felfogás szerint az elv társadalmi-politikai jellegű, amely a hatalmak társadalmi rétegek közötti felosztására utal. Ez az eszme értelemszerűen a polgári forradalmak utáni időszakban nyert teret azt célozva, hogy valamennyi rend részesüljön a hatalomból. A modern demokráciák időszakában ezen értelmezés már inkább meghaladottá vált. Jelen tanulmányban a hatalommegosztás második, azaz az intézményi rendszer kialakítására vonatkozó felfogását alkalmazzuk a továbbiakban. 47 1. A hatalommegosztás hagyományos elméletei Bár a hatalommegosztás elmélete kapcsán Montesquieu-t szokás emlegetni, az első tényleges megfogalmazójaként valójában John Locke (1632-1704) említhető, aki az angol viszonyokat vizsgálva II. Orániai Vilmos idejében fogalmazta meg az elméletét a Két értekezés a polgári kormányzatról című művében. Kiindulópontja az volt, az emberi szabadság megóvása érdekében a szervezeti és funkcionális megosztottságot kell megvalósítani a törvényhozás és a végrehajtás között. Locke azonban csupán két – illetve az alábbiak szerint négy - hatalmi ágat különböztetett meg, mivel elméletében az igazságszolgáltatást végrehajtásként kezelte, amely 47 SÁRI János, A hatalommegosztás történelmi dimenziói és mai értelme, avagy Az alkotmányos rendszerek belső logikája, Osiris, Budapest, 1995, 9-15. 40
Közigazgatás-elmélet segédanyag DE-ÁJK Szerkesztés alatt álló munkaanyag Közigazgatási jogi Tanszék felfogás még Montesquieu-nél is visszaköszön. Külön hatalmi ágként tüntette fel viszont az ún. föderatív hatalmat, amely az államok közötti együttműködést, kapcsolattartást jelenti. Az angol King in Parliament elvből kiindulva, amely alapján az uralkodót vétójog illeti meg, és a király egyfajta ellensúlyt képez a parlamenttel szemben, az uralkodót is különválasztotta. A Kormány esetében pedig azt ismerte fel, hogy a végrehajtó hatalom tevékenysége nem merül ki abban, hogy általános szabályokat egyedi esetekre alkalmazzon. Locke elmélete azért kiemelkedő, mivel már megfogalmazza a fékek és ellensúlyok máig ható elméletét, amely szerint nem elég hatalom megosztása, hanem valamennyi hatalmi ág számára kellő ellensúlyt kell képezni. A hatalommegosztás klasszikus elmélete kétség kívül Charles Montesquieu (1689-1755) nevéhez kötődik, aki A törvények szelleméről írt munkájának Anglia alkotmányáráról szóló fejezetében fejtette ki máig ható tanait, mely szerint törvényhozó, végrehajtó és igazságszolgáltató hatalmat különböztethetünk meg. Ugyanakkor a bírói hatalmat bizonyos értelemben még Montesquieu sem tartotta rendes hatalomnak, hanem szintén úgy vélte, hogy inkább a végrehajtó hatalomhoz köthető. Bár könyvének fejezetcíme szerint az angol viszonyokból indult ki, egyes vélemények szerint művében keverednek az angol és francia hatások, amelynek köszönhetően arra is nagy hangsúlyt fektetett, hogy az egyes hatalmi ágak képviselői milyen társadalmi bázisból kerülnek ki. Az általa hozott példa a velencei köztársaság berendezkedése, amelyben a törvényhozó hatalmat a Nagy Tanács gyakorolja, a végrehajtót a pregadik, míg a bírói hatalom a negyventagú tanácshoz köthető. Művében részletesen kitér arra is, hogy milyen következményekkel jár, ha az egyes hatalmi ágak összefonódnak. Művének legnagyobb hatású felismerése, hogy a hatalom megosztásával az államhatalom kölcsönösen ellenőrzötté válik, amely rendszerben az emberi szabadságjogok is jobban biztosítottak. Mindez mintát adott a fékek és ellensúlyok rendszerének kidolgozásához, amelyet több későbbi alkotmány igyekezett a gyakorlatban is megvalósítani. A leghíresebb és máig érvényesülő példa az USA alkotmánya. Az elv gyakorlati átültetésére történő törekvéssel azonban némiképpen megváltozott az elv alapvető rendeltetése is, hiszen míg eredetileg egy általános orientációnak tekintett rendező elv volt, addig a gyakorlatban több esetben mindenek felett álló és kivételt nem, vagy alig tűrő elvként kezdték számon kérni, kényesen ügyelve arra, hogy a funkcionális és szervezeti felosztás teljes legyen, holott ez az államszervezet egészét tekintve csaknem lehetetlen vállalkozás. A hatalommegosztásos elméletnek több más követője, továbbgondolója akadt mind nemzetközileg, mind hazánkban. Ezek az elméletek többnyire az eredeti koncepciót csak kiegészítették néhány jellemvonással, de alapjaiban nem változtatták azt meg. Így a másik nagy francia gondolkodó, Rousseau a hatalom társadalmi ellenőrzésének igényét fogalmazta meg amellett, hogy rámutatott, hogy a végrehajtó hatalom a törvényhozó alá van rendelve, hiszen feladata a képviselők által alkotott törvények végrehajtása. Benjamin Constant (1767-1830) az egységes és a megosztott hatalom elméletét igyekezett összeegyeztetni. Álláspontja szerint a törvényhozó hatalmat a képviselők gyűlése gyakorolja, a végrehajtó hatalmat a miniszterek, a bíróit pedig a törvényszékek. A király szerepét abban látta, hogy a hatalmi ágak között egyensúlyoz, ugyanakkor egyik hatalmi ághoz sem tartozik, hanem egy neutrális, közvetítő hatalom. Ez a koncepció tehát a hatalom koncentráltságának 41
Page 1 and 2: DEBRECENI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTU
Page 3 and 4: Közigazgatás-elmélet segédanyag
Page 39: Közigazgatás-elmélet segédanyag
Page 81 and 82: föderatív berendezkedés esetén
Page 83 and 84: A fentiek is rámutatnak arra, hogy
Page 85 and 86: szerv feladat- és hatáskörébe,
Page 87 and 88: a hierarchiában ezek alatt, de mé
Page 89 and 90: (19 db.), végül a Vízügyi Igazg
Page 91 and 92:
közigazgatási szervek köre két
Page 93 and 94:
ájuk] vonatkozó szabályokat sark
Page 95 and 96:
és semmiképpen nem a helyi válas
Page 97 and 98:
3.5. A közigazgatási feladatot el
Page 99 and 100:
ugyanakkor több szerv is ekként m
show all

segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?