segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...

Közigazgatás-elmélet segédanyag DE-ÁJK
Szerkesztés alatt álló munkaanyag Közigazgatási jogi Tanszék
vagy delegáláson alapuló testületek létrejötte (pl. megyei területfejlesztési konzultációs
fórum).
Tekintettel arra, hogy a társadalmi-gazdasági jelenségeket a jog némi fáziskéséssel ugyan, de
mindig követi, a demokratizmus kiteljesedése és a kooperáció kiszélesedése mellett a
jogfejlődés is önálló intézményformáló tényező. Mivel a közigazgatás kereteit az
alkotmányjog adja meg, az alkotmányos jogok garantálása nem hagyható figyelmen kívül.
Számos példát lehetne említeni az oktatáshoz való jogtól (egyetemek szabályozása), a
közművelődésen át (közgyűjtemények működtetése) a szólásszabadságon keresztül (pl.
médiahatóság felállítása) a testi integritáshoz való jogig (egészségügyi igazgatás, vagy
rendészeti szervek kényszerintézkedései).
A fentieken túl a jogszabályok betartása/betartatása, azok érvényesülésének a biztosítása
legalább olyan jelentős feladat, ami bizonyos esetekben a korábbiaktól eltérő, újszerű
(atipikus) megoldásokat kíván. Az ún. autonóm államigazgatási szervek (pl. Egyenlő
Bánásmód Hatóság) elszaporodását és az önálló szabályozó szervek (pl. NMHH)
megjelenését is részben a jogszerűség biztosítása indokolta.
Az intézményrendszer formálásában a következő fontos tényező a depolitizáltság
követelménye. A közigazgatás sajátosságait taglaló témakörben már utaltunk erre, azonban az
intézményrendszerre gyakorolt hatásait akkor nem fejtettük ki. Tudjuk, hogy a teljes
depolitizáltság nem érhető el, azonban a napi folyamatok politika-mentesítésére több
megoldás is lehetséges. Az egyik a fentebb már ismertetett autonóm államigazgatási szervek
széleskörű alkalmazása. Ezek a szervek a Kormánytól független pozícióra tesznek szert azzal,
hogy kiemelést nyernek az államigazgatási hierarchiából (pl. Nemzeti Adatvédelmi és
Információszabadság Hatóság). 104 A másik megoldás a rendszerváltást követően kialakított
közalapítványi modell, amit napjainkban közcélú (közhasznú) alapítványok látnak el, jogi
státuszukat tekintve ugyancsak önállóak, emiatt kiválóan alkalmasak javak elosztására, avagy
mecénási feladatok politikasemleges ellátására (pl. Magyar Mozgókép Közalapítvány).
Bár folytathatnánk még a felsorolást, utolsóként a szakmai, technikai követelményeket
említjük, mint az intézményrendszert érdemben befolyásolni képes tényezőt. Bizonyos
esetekben ugyanis a klasszikus hivatali forma és munkamódszerek nem alkalmasak az
adminisztratív teendők felgyorsult elvégzésére. A rugalmasság, gazdaságosság és
teljesítménykényszer mind olyan elvárások, amik újfajta megoldásokat igényelnek a
szervezet, illetve eljárás oldaláról. Előbbire hozhatjuk példaként az integrált
ügyfélszolgálatokat (kormányablakok), utóbbira az elektronikus közigazgatás újfajta
megoldásait, pl. ügyfélkapu.
1.3. Az intézményrendszer differenciáltsága, dinamikája és pluralizálódása
104
Vö. BALÁZS István, Paraállami formák a mai magyar közigazgatásban, Állam- és Jogtudományi
Enciklopédia, Akadémiai Kiadó, 1990, 244–260. BERÉNYI Sándor, Az Európai közigazgatási rendszerek
intézményei; Autonómiák és önkormányzatok, Rejtjel, Budapest, 2003, 243 és 246, 301-302, 396–403. oldalak,
valamint BARTA Attila, Autonóm struktúrák a polgári közigazgatásban, Jogi Fórum 2008/9,
http://www.jogiforum.hu/publikaciok/315.
74