segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...
segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...
segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Közigazgatás-<strong>elmélet</strong> <strong>segédanyag</strong> DE-ÁJK<br />
Szerkesztés alatt álló munkaanyag Közigazgatási jogi Tanszék<br />
a <strong>közigazgatás</strong>i feladatokat speciális szakmai tudás birtokában lévő, azokat<br />
élethivatásszerűen végző professzionális személyi állomány, vagyis a köztisztviselők<br />
látják el,<br />
a <strong>közigazgatás</strong>i tevékenység irányultsága szerint differenciált, egyrészről közvetlen<br />
(azaz belső), másrészről szervezeten kívülre ható tevékenységet jelent,<br />
a <strong>közigazgatás</strong>i feladatokat elsősorban a <strong>közigazgatás</strong>i szervek látják el, kivételesen<br />
azonban megvalósításukban nem <strong>közigazgatás</strong>i szervek (esetleg magánszemélyek) is<br />
közreműködhetnek.<br />
3. A <strong>közigazgatás</strong> tartalma<br />
A fejezet <strong>közigazgatás</strong>i tevékenység sajátosságait ismertető, valamint a fogalmakat taglaló<br />
részeiben már utaltunk arra, hogy a <strong>közigazgatás</strong> sokféle feladatot lát el, amelyek egy<br />
részének a kivitelezéséhez a <strong>közigazgatás</strong> közhatalmat vesz igénybe (ilyen lesz a jogalkotás,<br />
valamint az ún. hatósági jogalkalmazó tevékenység), másik része viszont ezt nem indokolja,<br />
ún. közvetlen igazgatási tevékenység (amikor közszolgáltatások szervezésére kerül sor, illetve<br />
a <strong>közigazgatás</strong> belső igazgatást gyakorol, valamint gazdálkodik). Az alábbiakban a<br />
<strong>közigazgatás</strong> tartalmát, az általa ellátott egyes tevékenységfajtákat tekintjük át részletesen. 93<br />
3.1. Jogalkotás<br />
A modern polgári államok egyik jellegzetessége az, hogy nem csak a törvényhozó hatalom<br />
alkothat jogot, hanem a közhatalom birtokában a végrehajtó hatalom is. Ez elhatárolási<br />
problémákat vet fel, hiszen a montesquieu-i hatalmi triász vegytiszta rendszerében a<br />
végrehajtás névleg csak a döntések kivitelezésével foglalkozhat. A törvényhozó, valamint a<br />
végrehajtó hatalom jogalkotása közötti különbségtételt elősegíti, ha számba vesszük, hogy a<br />
<strong>közigazgatás</strong>i jogalkotásnak milyen korlátai vannak:<br />
az első ilyen korlát az, hogy az Alkotmányt (Alaptörvényt) és a törvényeket kizárólag<br />
a legfőbb népképviseleti szerv, az Országgyűlés alkothatja meg. Bár az európai<br />
rendszerekben a <strong>közigazgatás</strong> jogalkotó hatáskörének többféle változata ismert<br />
(<strong>elmélet</strong>ileg a két szélső eset a sui generis, valamint a kizárólag felhatalmazáson<br />
alapuló jogalkotás), a <strong>közigazgatás</strong> egyikben sem alkothat törvényt, csak rendeletet.<br />
Ez lehet eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott, vagy felhatalmazáson alapuló, ún.<br />
végrehajtási rendelet,<br />
másfelől a <strong>közigazgatás</strong>ban sohasem egyetlen szerv rendelkezik jogalkotási jogkörrel.<br />
A Kormány mellett jellemzően a miniszterek, valamint a helyi önkormányzatok és<br />
bizonyos esetekben sajátos jogállású <strong>közigazgatás</strong>i szervek (pl. a fentebb már említett<br />
autonóm államigazgatási szervek) azok, amelyek jogszabályt alkothatnak. Lásd a<br />
<strong>közigazgatás</strong>i joggal foglalkozó témakörben írtakat. Erre való tekintettel nem<br />
93 Vö. FAZEKAS – FICZERE, i.m. 44-50.<br />
66
Change language