segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...
segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...
segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Közigazgatás-<strong>elmélet</strong> <strong>segédanyag</strong> DE-ÁJK<br />
Szerkesztés alatt álló munkaanyag Közigazgatási jogi Tanszék<br />
felfogás még Montesquieu-nél is visszaköszön. Külön hatalmi ágként tüntette fel viszont az<br />
ún. föderatív hatalmat, amely az államok közötti együttműködést, kapcsolattartást jelenti. Az<br />
angol King in Parliament elvből kiindulva, amely alapján az uralkodót vétójog illeti meg, és a<br />
király egyfajta ellensúlyt képez a parlamenttel szemben, az uralkodót is különválasztotta. A<br />
Kormány esetében pedig azt ismerte fel, hogy a végrehajtó hatalom tevékenysége nem merül<br />
ki abban, hogy általános szabályokat egyedi esetekre alkalmazzon.<br />
Locke <strong>elmélet</strong>e azért kiemelkedő, mivel már megfogalmazza a fékek és ellensúlyok máig ható<br />
<strong>elmélet</strong>ét, amely szerint nem elég hatalom megosztása, hanem valamennyi hatalmi ág számára<br />
kellő ellensúlyt kell képezni.<br />
A hatalommegosztás klasszikus <strong>elmélet</strong>e kétség kívül Charles Montesquieu (1689-1755)<br />
nevéhez kötődik, aki A törvények szelleméről írt munkájának Anglia alkotmányáráról szóló<br />
fejezetében fejtette ki máig ható tanait, mely szerint törvényhozó, végrehajtó és<br />
igazságszolgáltató hatalmat különböztethetünk meg. Ugyanakkor a bírói hatalmat bizonyos<br />
értelemben még Montesquieu sem tartotta rendes hatalomnak, hanem szintén úgy vélte, hogy<br />
inkább a végrehajtó hatalomhoz köthető. Bár könyvének fejezetcíme szerint az angol<br />
viszonyokból indult ki, egyes vélemények szerint művében keverednek az angol és francia<br />
hatások, amelynek köszönhetően arra is nagy hangsúlyt fektetett, hogy az egyes hatalmi ágak<br />
képviselői milyen társadalmi bázisból kerülnek ki. Az általa hozott példa a velencei<br />
köztársaság berendezkedése, amelyben a törvényhozó hatalmat a Nagy Tanács gyakorolja, a<br />
végrehajtót a pregadik, míg a bírói hatalom a negyventagú tanácshoz köthető. Művében<br />
részletesen kitér arra is, hogy milyen következményekkel jár, ha az egyes hatalmi ágak<br />
összefonódnak. Művének legnagyobb hatású felismerése, hogy a hatalom megosztásával az<br />
államhatalom kölcsönösen ellenőrzötté válik, amely rendszerben az emberi szabadságjogok is<br />
jobban biztosítottak. Mindez mintát adott a fékek és ellensúlyok rendszerének<br />
kidolgozásához, amelyet több későbbi alkotmány igyekezett a gyakorlatban is megvalósítani.<br />
A leghíresebb és máig érvényesülő példa az USA alkotmánya. Az elv gyakorlati átültetésére<br />
történő törekvéssel azonban némiképpen megváltozott az elv alapvető rendeltetése is, hiszen<br />
míg eredetileg egy általános orientációnak tekintett rendező elv volt, addig a gyakorlatban<br />
több esetben mindenek felett álló és kivételt nem, vagy alig tűrő elvként kezdték számon<br />
kérni, kényesen ügyelve arra, hogy a funkcionális és szervezeti felosztás teljes legyen, holott<br />
ez az államszervezet egészét tekintve csaknem lehetetlen vállalkozás.<br />
A hatalommegosztásos <strong>elmélet</strong>nek több más követője, továbbgondolója akadt mind<br />
nemzetközileg, mind hazánkban. Ezek az <strong>elmélet</strong>ek többnyire az eredeti koncepciót csak<br />
kiegészítették néhány jellemvonással, de alapjaiban nem változtatták azt meg. Így a másik<br />
nagy francia gondolkodó, Rousseau a hatalom társadalmi ellenőrzésének igényét fogalmazta<br />
meg amellett, hogy rámutatott, hogy a végrehajtó hatalom a törvényhozó alá van rendelve,<br />
hiszen feladata a képviselők által alkotott törvények végrehajtása.<br />
Benjamin Constant (1767-1830) az egységes és a megosztott hatalom <strong>elmélet</strong>ét igyekezett<br />
összeegyeztetni. Álláspontja szerint a törvényhozó hatalmat a képviselők gyűlése gyakorolja,<br />
a végrehajtó hatalmat a miniszterek, a bíróit pedig a törvényszékek. A király szerepét abban<br />
látta, hogy a hatalmi ágak között egyensúlyoz, ugyanakkor egyik hatalmi ághoz sem tartozik,<br />
hanem egy neutrális, közvetítő hatalom. Ez a koncepció tehát a hatalom koncentráltságának<br />
41