segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...

és semmiképpen nem a helyi választópolgárok akaratától függ (pl. bizottság,
részönkormányzat),
az időszakos működéssel bíró testületek mellett szükség van a napi ügyek vitelére
alkalmasabb operatív szervekre, amelyek indokolt esetben két testületi ülés között is
képesek az önkormányzati érdekek képviseletére. Ezt egyszemélyi tisztviselők látják
el, akik közül némelyik közvetlen választás nyomán nyeri el posztját [ilyen pl. a
(fő)polgármesteri poszt], mások közvetett módon (pl. megyei közgyűlési elnökök).
2012 végéig önálló kategóriát képezett a jegyző, nem tekintettük az önkormányzat
szervének, 2013-tól azonban őt is a tisztviselők közé soroljuk, igaz jogviszonya nem
választással, hanem kinevezéssel jön létre,
miután minden testületi formában működő szervnek szüksége van egy hivatali
formában működő szervre, amely professzionális módon előkészíti és végrehajtja
döntéseit, az önkormányzatok önállóan, vagy többen közösen működtetnek ilyen
hivatali formában működő szervet (pl. polgármesteri hivatal, vagy közös
önkormányzati hivatal).
3.4. Rendvédelmi (másképp rendészeti) szervek
Sajátos közigazgatási szervtípusnak tekinthetők, amelyek léte az állam - második
témakörnél már részletezett - védelmi funkciójából vezethető le és a polgári államok
korlátok közé szorított, azaz alkotmányos alapokra helyezett rendészeti tevékenységére épül.
Hazánkban a tételes jog napjainkban ebbe a körbe sorolja a rendőrséget, a büntetésvégrehajtási
szervezetet, a hivatásos katasztrófavédelmi szervet, valamint a polgári
nemzetbiztonsági szolgálatokat. 174 Ebbe a kategóriába nem azonos jogállású szervek
tartoznak, emiatt a hatályos joganyag a puszta felsoroláson túl további eligazítást nem ad.
A rendvédelmi szervek körétől elkülönül a fegyveres szervek köre, amelyek a honvédelmi
igazgatáshoz tartoznak (pl. hadkiegészítő parancsnokságok). Ezeken túl azonban számos
más szerv is ellát rendészeti (jellegű) feladatokat, gondoljunk csak az építésügyi,
munkaügyi, közegészségügyi, járványügyi, avagy közlekedési igazgatásra. 175
A rendvédelmi (rendészeti) szervek tevékenysége a közbiztonság és a belső rend
megzavarásának megakadályozására, esetenként megelőzésére, valamint a megzavart rend
helyreállítására irányul, azaz fellépésükre mindig valamilyen veszélyhelyzet ad alapot,
amiben benne rejlik a legitim erőszak alkalmazásának lehetősége. 176 A rendvédelmi szervek
(amilyen pl. a rendőrség) tevékenységének legfontosabb jellemzői, hogy feladatukat szigorú
hierarchiában fejtik ki, külön szolgálati törvények alapján. A veszélyek megelőzése, illetve
elhárítása miatt számos szabadságjog korlátozható, ún. titkos eszközök, valamint
kényszerintézkedések alkalmazhatóak, és ezen a területen megtalálhatjuk az emberi élet
kioltásának jogszerű lehetőségét is.
174
Kszt. 1. § (5) bek.
175
Lásd KILÉNYI, i.m. 1623.
176
Vö. FAZEKAS Marianna (szerk.), Közigazgatási Jog Különös Rész, Osiris, Budapest, 2011, 320.
- 95 -