segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...

Közigazgatás-elmélet segédanyag DE-ÁJK
Szerkesztés alatt álló munkaanyag Közigazgatási jogi Tanszék
Más a helyzet a szövetségi államokban, ahol a szövetségi rendszerből adódó sajátosságok
miatt a törvényhozó hatalom második kamarája valódi ellensúlyt képezhet, mint ahogyan a
szövetségi államok eltérő politikai összetétele miatt is jelentős képezhetnek a helyi hatalmak a
centrummal szemben.
Önálló hatalmi tényezőként fogható fel a fentieken felül a közigazgatási bíróság, amely a
közigazgatás jogszerű működését ellenőrzi. E körben érdemes megjegyezni, hogy 1949 után
Magyarországon elkülönült közigazgatási bíróság nem létezetett, hanem a megyei bíróságok
közigazgatási ügyszakos bírái ítélkeztek ezekben a kérdésekben, míg az új Alaptörvény
elfogadása után felmerült a közigazgatási bíróságok különbíróságként történő létrehozása,
amelyet a bírósági szervezeti törvény végül a munkaügyi bíróságokkal együtt közigazgatási és
munkaügyi bíróságokként integrált a bírósági szervezetbe mint quasi különbíróságot. Ezek
várhatóan 2013-tól kezdik meg a működésüket. Alkotmányjogászok között szintén felmerült
az ombudsmanok önálló hatalomként értelmezése elsősorban ellenőrző szerepük miatt. E
körben azonban érdemes megjegyezni, hogy az ombudsmanok valójában az országgyűlés
ellenőrző szervei, így bár azok valóban nem utasíthatóak és függetlenek a klasszikus felosztás
szerint a törvényhozáshoz tartoznak. Némiképpen eltérő a helyzet a népszavazás esetén,
ugyanis alkotmányjogi munkák ezt is önálló hatalmi ágként jelölik meg, mint a közvetlen
hatalomgyakorlás formáját. Ez utóbbi persze némiképpen eltérő megítélés alá esik az
előbbiekhez képest, hiszen míg az előbbiek esetén valamely állami intézményről beszéltünk,
amelyek részei voltak az államszervezetnek, itt egy olyan jogintézményről van szó, amely a
törvényhozó hatalom egyik alternatívája és a hazai Alkotmánybíróság döntése szerint egy
különleges hatalomgyakorlási forma, amely éppen ebben a kivételességében meg is előzi az
országgyűlést. 61
A fentiek alapján úgy vélhetjük, hogy a hatalommegosztás egy új eszméje helyett inkább
további hatalmi csomópontok jönnek létre a modern államban, amelyek megléte azonban
semmiképpen sem módosít a klasszikus hatalommegosztási triászon. Az egész
államszervezetre és a csomópontokra sokkal inkább hatással vannak a politikai erők, így
egyes politológiai nézetek azt is megkockáztatják, hogy maguk a pártok is külön hatalmi ágat
képezhetnek. A közigazgatási irodalom azonban bár ismeri a fenti elméleteket, a
hatalommegosztás klasszikus eszmerendszerét tekinti kiindulópontnak, mivel az új alakulatok
álláspontunk szerint maradéktalanul beilleszthetők a klasszikus koncepcióba.
5. A közigazgatás a hatalommegosztásos rendszerben
Jelen témakör azzal foglalkozik, hogy a közigazgatás egésze hogyan helyezhető el
hatalommegosztás rendszerében. Ennek kapcsán a fentiek alapján a hatalommegosztás
klasszikus modelljéből indulunk ki, ahol a közigazgatás és a törvényhozás, illetve az
igazságszolgáltatás, valamint az államfő kapcsolatát vizsgáljuk. Ez utóbbit ugyanis szintén a
fentiekben már részletezett módon a magyar alkotmányos, illetve közigazgatási irodalom nem
tekinti egyik hatalmi ágba sem sorolhatónak, hanem egy hatalmi ágakon kívül álló sajátos
tényezőnek. A többségi álláspont szerint a felsorolt szervek bár valóban új típusai az
61 52/1997. ABH.
47