segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...

More documents

Recommendations

Info

Közigazgatás-elmélet segédanyag DE-ÁJK Szerkesztés alatt álló munkaanyag Közigazgatási jogi Tanszék differenciálásához is vezet. Ezen belül a közhatalmi és így a jogi eszközök érvényesülési köre sem kizárólagos a más, főként szervezési és együttműködési eszközök mellett. A jogállami közigazgatás érvényesülése azonban feltételezi azt, hogy a nem közhatalmi, sőt a közigazgatáson kívüli eszközök alkalmazása se kerüljön ki a közigazgatás ellenőrzési mechanizmusa alól. Ellenkező esetben nem csupán a közigazgatás törvényessége és hatékonysága, szakszerűsége sérül, de erősödnek a korrupciós jelenségek is, mint ahogy ez történt az üzleti módszerek közigazgatási alkalmazásának erőltetett kiterjesztése nyomán a világ számos országában. 7 Mindez nem jelenti azt, hogy mechanikusan vissza lehetne és kellene térni a klasszikus jogállami közigazgatás érték és eszközrendszeréhez, helyette a közigazgatás megváltozott külső környezetéhez és feltételrendszeréhez kell igazítani azokat. A „regulatory governance” 8 irányzat új célkitűzései jól mutatják e törekvések fontosságát a közigazgatás számára is. 2.7. A közigazgatás személyi állománya, mint vizsgálati tárgy A közigazgatás személyzete a közigazgatás intézményrendszerének egyik meghatározó eleme, mely, mint „az emberi tényező „fontosságában növekvő, ezért a közigazgatás személyzeti rendszere a közszolgálat a közigazgatás-elméletnek szintén a tárgya. A közszolgálati rendszerek későbbiekben történő tárgyalásának alapja a rendszerek kategorizálása, mely a közszolgálat változásai nyomán maga is átalakult. A XX. század első felére az volt a jellemző, hogy az alkalmazott jogi szabályozás mikéntje szerint asszimilációs és differenciált rendszereket különböztettek meg. Az asszimilációs rendszerekben a közszektorban alkalmazottakra is a munkajogi általános szabályokat kellett alkalmazni. A differenciált rendszerekben az állami közhatalom gyakorlásában résztvevőkre sajátos közjogi szabályozást vezettek be, mintegy megkülönböztetve a munka világának más szereplőitől. A szabályozás tartalma szerinti további megkülönböztetés lehet az, hogy a köz szolgálatában milyen feltételekkel (politikai, vagy szakmai) lehetett bekerülni. Ezt alapul véve nyitott, illetve zárt rendszereket különböztethetünk meg. A nyitott rendszert sokáig azonosították az Egyesült Államokban alkalmazott „zsákmányrendszerrel”, míg a zárt rendszert a francia típusú szakmai alapok működő „karrierrendszerrel” A XX. század közepére a fejlett polgári demokráciákban, közszolgálati szabályozásban általánossá vált a differenciált, közjogias szabályozás, melyben a közszolgálat szakmai tudás birtokában végzett tevékenységgé vált, azaz (szakmai) érdemrendszerű megoldások alakultak ki. Ezt követően az egyes rendszerek közti megkülönböztetés alapja már nem a közszolgálatba való belépés „politikai zsákmány” és „szakmai érdem” alapú megkülönböztetése lett. A közszolgálati kategorizálás alapja a közszolgálati tevékenység élethivatásszerűen és teljes szakmai pályafutás idejére garantált módon történő végzése és más megoldások közti lett. Az előbbiből alakult ki a” zárt karrierrendszerű” megoldások 7 Government at a glance. OECD, Paris, 2011. 8 Lásd, mint előző jegyzet. 10
Közigazgatás-elmélet segédanyag DE-ÁJK Szerkesztés alatt álló munkaanyag Közigazgatási jogi Tanszék csoportja, míg a más megoldások közös jellemzője a versenyszférához közelebb álló „nyílt, vagy állásrendszerű” alkalmazás. A XX. század második felében általánossá vált osztályozás azonban mindig csupán elméleti jelentőségű volt, mert a maga tiszta formájában és kizárólagosan egyik rendszer sem érvényesült. Az egyes konkrétan alkalmazott megoldások igen nagymértékben különböztek és különböznek ma is egymástól a közszolgálat fogalmának meghatározásában és a jogi szabályozási gyakorlatában egyaránt. A differenciált rendszerek a gyakorlatban további jogállásbeli differenciáltságot is jelentenek az egyes állami szervekkel speciális tartalmú munkavégzésre irányuló közjogi szabályozásban. A közszektorban alkalmazottakra vonatkozó szerteágazó jogi szabályozás sehol nem azonos a közhatalmat gyakorló állam szervek, így különösen a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott- hazai fogalmaink szerinti köztisztviselői - szabályozással. Meg kell jegyezni azt is, hogy a zsákmányrendszer nyomai sem tűntek el végleg a modern közszolgálati szabályozásból, sőt még a zárt karrierrendszerből sem. A politikai változó és a szakmai állandó struktúra határán lévő vezető köztisztviselők esetében mindig is ismert volt - igaz szűk körben - a diszkrecionális jogkörben történő kinevezés és felmentés jogi intézménye és gyakorlata. Bár e gyakorlat nem jutott el a szakmai érdemeken alapuló alkalmazás elvének feladásáig, csak az azonos szakmai feltételekkel rendelkezők közt dönthet a politikai prioritás. Az „Új közmenedzsment” közigazgatás-fejlesztési koncepció érvényesülése azonban a közszolgálati rendszerekben mélyreható változásokat eredményezett, melyek az addig hagyományosnak mondott kategorizálást is kétségessé tették az ezredfordulóra. 9 A hagyományos kategorizálásnál a két leginkább alkalmazott rendszer a karrier és az állásrendszer, mely előnyeit és hátrányait a következők szerint szokták jellemezni. A karrierrendszerben nem egy konkrét állásra (munkakörre), hanem a közszolgálat meghatározott funkcionális kategóriájába és szakmai testületébe történik az alkalmazás, főszabályként formalizált toborzás versenyvizsgához kötött pályázatútján. Az állások betöltése jogszabályban előírt képzettséghez és végzettséghez kötött és feltétele a közszolgálati szakmai gyakorlat és vizsga. A közszolgálati alkalmazás élethivatásszerűen végzett, a pályaút jogszabályi védelem alatt áll, továbbá jogszabállyal garantált. Az illetmény, melynek meghatározó eleme a közszolgálatban töltött idő. Az előmeneteli rangfokozat és a konkrétan betöltött állás elválik egymástól. Az állásrendszerben (vagy munkaköralapú) a meghatározott állás (munkakör) betöltése jogszabályban formalizált eljárás nélkül történik. Az állások betöltésénél a gyakorlati készségek, képességek vannak előnyben és az állások betöltésénél a közszektoron kívül más szektorban szerzett gyakorlati idő is beszámít. A közszolgálati életpályának nincsen speciális jogi védelme. Az illetmény általában kollektív szerződésben rögzített és független az állást betöltő korától és közszolgálati gyakorlati idejétől. 9 BOSSAERT – DEMMKE – NOMDEN – POLET, La fonction publique dans l’Europe des Quinze. Nouvelles tendances et evolution. In:stitut Européen d’Administration Publique. Maastricht, 2001, 77-83. 11
Page 1 and 2: DEBRECENI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTU
Page 3 and 4: Közigazgatás-elmélet segédanyag
Page 9: Közigazgatás-elmélet segédanyag
Page 61 and 62:
Közigazgatás-elmélet segédanyag
Page 63 and 64:
Page 65 and 66:
Page 67 and 68:
Page 69 and 70:
Page 71 and 72:
Page 73 and 74:
Page 75 and 76:
Page 77 and 78:
Page 79 and 80:
Page 81 and 82:
föderatív berendezkedés esetén
Page 83 and 84:
A fentiek is rámutatnak arra, hogy
Page 85 and 86:
szerv feladat- és hatáskörébe,
Page 87 and 88:
a hierarchiában ezek alatt, de mé
Page 89 and 90:
(19 db.), végül a Vízügyi Igazg
Page 91 and 92:
közigazgatási szervek köre két
Page 93 and 94:
ájuk] vonatkozó szabályokat sark
Page 95 and 96:
és semmiképpen nem a helyi válas
Page 97 and 98:
3.5. A közigazgatási feladatot el
Page 99 and 100:
ugyanakkor több szerv is ekként m
show all

segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?