segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...
segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...
segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Közigazgatás-<strong>elmélet</strong> <strong>segédanyag</strong> DE-ÁJK<br />
Szerkesztés alatt álló munkaanyag Közigazgatási jogi Tanszék<br />
megállapodást kötnek a közszolgáltatás közös ellátására. Elterjedt továbbá a megbízási<br />
szerződés útján történő feladatellátás.<br />
Ehelyütt mi csak az első lehetőséggel foglalkozunk részletesebben, amikor ún. közintézeteket<br />
(pl. iskolák, kórházak), illetve közvállalatokat (lényegében gazdasági társaság formájában<br />
működő, de közösségi érdekeket szolgáló vállalatok, pl. tömegközlekedési vállalat) hoznak<br />
létre a közszolgáltatás nyújtására. Annak ellenére, hogy mindkét formáció a társadalmi<br />
termelés munkaszerveként aposztrofálható, az alapvető különbség közöttük az, hogy amíg a<br />
közintézetek humánszolgáltatást nyújtó költségvetési szervek, amelyek a gazdaságosság<br />
mellett az elosztás követelményeit is figyelembe veszik, addig a közvállalatok tisztán termelő<br />
tevékenységet folytatnak. Éppen emiatt a jellemzőjük miatt bírnak a közvállalatok a<br />
közintézetekhez képest nagyobb fokú autonómiával. 97<br />
3.4. Belső igazgatás és gazdálkodás<br />
Valamennyi szervezet végez belső igazgatást, így ez a <strong>közigazgatás</strong>i szervekre is igaz. A belső<br />
igazgatás lényegében nem más, mint a belső szervezet és működés kialakítása, valamint<br />
annak folyamatos fenntartása . Erre már csak amiatt is szükség van, mert a legnagyobb<br />
méretű állami szervezetek a <strong>közigazgatás</strong>ban vannak. (Érdekességként említjük meg, hogy<br />
egy minisztérium dolgozóinak az átlagos létszáma háttérintézmények nélkül a jelenlegi nyolcminisztériumos<br />
struktúrában 750 fő. A 2011. 01. 01. óta működő szervezetileg egybefogott<br />
megyei (fővárosi) kormányhivatalok átlagos létszáma törzshivatallal, valamint ágazati<br />
szakigazgatási szervekkel együtt 1100 fő). A szervezet belső igazgatását a jogszabályok közül<br />
a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályok, valamint az irányítási normák határozzák<br />
meg.<br />
A belső igazgatással összefüggő ügyeket két csoportba osztjuk, úgymint szervi, valamint<br />
szakmai ügyek. Habár előbbi alapvetően befelé, utóbbi kifelé irányul, a két csoport szorosan<br />
összefügg. A belső szervezettség kellő hatékonysága, a szervi ügyek (pl. a működéshez<br />
szükséges tárgyi, technikai valamint személyi feltételek) eredményes megoldása nélkül nem<br />
biztosítható a szervezetre bízott szakmai feladatok sikeres kivitelezése. Mindez persze<br />
visszafelé is igaz, hiszen rendes körülmények között pont a <strong>közigazgatás</strong> kifelé ható<br />
tevékenysége, feladatai kell, hogy meghatározzák belső felépítését (pl. milyen szervi, illetve<br />
funkcionális egységek alakuljanak ki), valamint a szervezeten belüli viszonyokat (belső<br />
vezetési viszonyokat), nem pedig a szervezeti önérdek.<br />
Tekintettel arra, hogy a belső igazgatás az igazgatás valamennyi variánsában (<strong>közigazgatás</strong>,<br />
magánigazgatás, önigazgatás stb.) azonos logika mentén alakul (hiszen a minél hatékonyabb<br />
működést célozza) az igazgatástudomány, valamint a modern menedzserialista<br />
megközelítések megállapításait és a korszerű technika vívmányait leginkább ebben a körben<br />
lehet hasznosítani. Ez persze nem jelenti azt, hogy valamennyi <strong>közigazgatás</strong>i szerv<br />
ugyanolyan módszerekkel vezethető, valamint igazgatható, azt viszont igen, hogy belső<br />
hatékonyságuk javítható, eredményességük fokozható! A szervek mérete (pl. megyei/fővárosi<br />
97 Uo. 188.<br />
69
Change language