segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...

Közigazgatás-elmélet segédanyag DE-ÁJK
Szerkesztés alatt álló munkaanyag Közigazgatási jogi Tanszék
1.2. Az intézményrendszert meghatározó főbb tényezők
Bár a közigazgatást többen, többféleképpen körülírták már, az esetek többségében mindenki
figyelembe vette, hogy a társadalom legkiterjedtebb szakigazgatási rendszeréről, legnagyobb
„üzeméről” van szó. A közigazgatás napi kapcsolatban van az állampolgárokkal, olyan
mélyen be van ágyazva a társadalom szövetébe, hogy az állami lét válságos időszakaiban (pl.
háborúban) az állami szervek közül működőképességüket ezek őrzik meg legtovább (lásd
honvédelmi, rendészeti igazgatás). Emiatt az aktív kapcsolat miatt az intézményrendszer nem
statikus, hanem számos tényező által formált dinamikus közeg. Bár a fejlett államok
adminisztratív rendszerei sok hasonló megoldást vonultatnak fel, a közigazgatáson belüli
arányok ettől függetlenül még változhatnak és amint arra az első fejezet végén elhelyezett
összegző gondolatok rámutatnak, a legutóbbi pénzügyi-gazdasági válság óta változnak is. 100
Az intézményrendszert alakító legfőbb tényezők mindig valamilyen társadalmi-gazdasági,
tudományos-technikai folyamatra vezethetők vissza és az intézményrendszert néhol újabb
elemekkel egészítik ki, máshol korábban kialakult megoldásokat számolnak fel. 101 Az
alábbiakban csak azokat a tényezőket vesszük sorra, amelyek a közigazgatás külső
környezetéből fakadnak.
Első helyen a demokratizmus kiteljesedését, fejlődését kell megemlítenünk. A
demokratizmust, amennyiben azt a többségi elv érvényesülésével azonosítjuk, csak szűk
körben fedezhetjük fel a közigazgatásban. 102 Ez nem meglepő, ha tekintetbe vesszük, hogy a
professzionális közigazgatás az abszolút monarchiák időszakában alakult ki, legfontosabb
szervező elvei pedig a centralizáció, a hierarchia és az egyszemélyi vezetés volt. A
demokratizálódás a polgári forradalmak vívmánya. Ezt követően vált mindinkább
megismerhetővé, kiszámíthatóbbá az állampolgárok számára a közigazgatás és működése. A
közigazgatás demokratizmusa lényegében annak korlátok közé szorítását jelenti, azaz a
közigazgatás ellenőrzöttségét feltételezi. 103
A demokratizmus kiszélesedésével a közigazgatás intézményrendszere jelentősen átalakult. A
fejlett polgári állam számos közigazgatási feladatot az érdekeltekre bízott (pl. köztestületek
létesítésével). Ezzel párhuzamosan az autonómia kisebb, vagy nagyobb fokára tettek szert a
közigazgatás egyes aktorai, kiteljesedett az önkormányzatiság (pl. települési
önkormányzatok). Tekintettel arra, hogy a demokratikus döntéshozatalnak alapvetően a
testületi forma felel meg, széles körben elterjedtek a bizottságok, tanácsok, érdekegyeztető
fórumok (pl. képviselő-testület, érdekegyeztető tanács, lakossági fórum).
A másik fontos jelenség a kooperáció, ami az érintettek, érdekeltek bevonását,
közreműködését jelenti az ügyek intézésébe. Legáltalánosabban olyan együttműködést értünk
alatta, amelyben az állam és azon érdekeltek vesznek részt, akikre az érintett kérdés
közvetlenül hatást gyakorol. Az eredményes kooperációhoz ugyancsak a testületi forma a
legmegfelelőbb. Napjaink közigazgatásában gyakori a paritásos alapon felépülő, választáson,
100 http://iias-congress2011.org
101 A tipizálás alapját lásd: FAZEKAS – FICZERE, i.m. 84.
102 LŐRINCZ Lajos, A közigazgatás alapintézményei, HVG-Orac, Budapest, 2007, 77.
103 Vö. LŐRINCZ, i.m. 77.
73