segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...

More documents

Recommendations

Info

Közigazgatás-elmélet segédanyag DE-ÁJK Szerkesztés alatt álló munkaanyag Közigazgatási jogi Tanszék A karrierrendszer előnyei a magas szintű speciális szaktudás a közszolgálatban, továbbá a kiszámíthatóság és stabilitás. Jellemzője még a folyamatosság és a kollektív emlékezet megléte, az állami és szolgálati érdekek fokozott védelme, valamint a politikai semlegesség a közfeladatok ellátásában. Hátrányai e rendszernek a merevség és rugalmatlanság, az egyéni és a szervezeti teljesítmény háttérbeszorulása. Jellemző még a költségvetési hatékonyság iránti érdekeltség hiánya és a motiváció hiánya az egyes köztisztviselő szintjén. A jogszabályban rögzített és a költségvetési restrikciók által folyamatosan csökkentett illetmény és juttatási rendszer nem tudja tartani a közszektor versenyképességét a munkaerőpiacon és jellemző ezért a köztisztviselői kar elöregedése és elnőiesedése. A nyíltrendszer előnyei a rugalmasság és a feladatorientált munkakörök kialakításának lehetősége. E rendszerben jobban érvényesül a teljesítmény, minőség és a hatékonyság. Jellemző a rendszerre az egyéni motiváció és a versenyszellem érvényesülése a munkavégzés során. A rugalmas rendszer gyors adaptációs lehetőséget nyújt az új feladatokhoz. A közszolgálati munkaviszony viszonylag egyszerű megszüntetési lehetősége miatt általában azt szokták állítani e rendszerről, hogy olcsóbb, mint a zárt, karrierrendszer. Ez azonban nem mindig támasztható alá tényadatokkal. Hátrányai viszont e rendszernek a kiszámíthatatlanság és a speciális közszolgálati tudás háttérbeszorulása. A versenyszellem, a teljesítmény és a minőség egyoldalú hajszolása megelőzheti a közérdekűséget. Tetten érhető továbbá a közszolgálati ethosz és a kollektív emlékezet hiánya. A nyitott, állásrendszerben fokozottabban van jelen a zsákmányrendszer és a korrupció érvényesülésének veszélye. Az elmúlt évtizedben bekövetkezett változások tovább bonyolították az egyes konkrét rendszerek kategorizálását és aszerint, hogy milyen megközelítést és módszert választunk, jutunk más és más eredményre. 10 A változásokat szem előtt tartva mégis azt gondoljuk, hogy használhatók a korábbi kategóriák, mint viszonyítási pontok. Erre azért is mód van, mert az „Új közmenedzsment” legradikálisabb megnyilvánulásaként találkozhatunk olyan megoldással is, mely visszatér az egységes munkajogi szabályozás eredeti kiindulópontjához a korábbi közszolgálat egésze, de legalább is egy része vonatkozásában. A közjogias típusú szabályozást fel nem adó rendszerekre pedig szinte napjainkig jellemző a zárt karrierrendszer további eróziója és az állásrendszerű szabályozás további térnyerése. 11 Az elmúlt évek pénzügyi-gazdasági világválsága és a természeti katasztrófák hatására azonban kezdenek az állam és annak cselekvését megvalósító közigazgatás szerepével kapcsolatos álláspontok is változni, amit az „Új közmenedzsment” liberális állam és közigazgatás-felfogásának gyakorlati kudarca csak tovább erősít. 10 DEMKE, Christoph – MOILANEN, Timo, Civil Service in the EU of 27. Reform Outcomes and the Future of the Civil Services. LANG, Peter, Frankfurt am MaIn: 2010. 11 Panorama des administrations publiques. OECD, Paris, 2009. 12
Közigazgatás-elmélet segédanyag DE-ÁJK Szerkesztés alatt álló munkaanyag Közigazgatási jogi Tanszék Bár messze vagyunk még attól, hogy a változásokat egyértelműen egy új domináns irányzathoz, nevezetesen egy esetleges, az államot és a közigazgatást a hagyományos közhatalmi eszközökkel visszaerősítő „neoweberi” irányvonalat preferáljunk, de az állami szerepkörök megerősítésének folyamatát a gyakorlatban ma már nem lehet kétségbe vonni. 12 Ezekre a fontos kérdésekre a későbbiek során térünk ki részletesen. 2.8. A közigazgatással foglalkozó tudományos nézetek A világ közigazgatásának változásai hatással vannak a közigazgatás működésének elveire is. Az „Új közmenedzsment” (NPM) több évtizedes érvényesülése ezen a téren is nagy változásokat hozott, mert olyan – korábban is ismert, de kevésbé fontosnak tartott- elveket helyezett előtérbe, mint a hatékonyság, eredményesség, átláthatóság, elszámoltathatóság, míg más klasszikus elvek, mint pl. a törvényesség, szakszerűség, pártatlanság háttérbe kerültek. 13 A közigazgatás működési elveinek e változásai és a jövő tendenciái, irányai kihatnak a közigazgatás-elmélet minden területére. Ezek határozzák meg a közigazgatás intézményrendszere változásának részleteit is, melyek globális reformprogramokon keresztül valósulhatnak meg. A reformok előkészítése gondos és mindenre kiterjedő olyan munkát igényel, melyben figyelembe veszik a közigazgatás-tudomány eredményeit, új tendenciáit egyaránt. Ezért fontos, hogy a közigazgatás-elmélet tárgya legyen a közigazgatás-tudomány, sőt a közigazgatással foglalkozó más tudományágak eredményeinek áttekintése is. Ez- a témakörben született tudományos szakirodalom áttekintésén túl- feltételezi azt is, hogy a közigazgatás-tudomány nemzetközi és hazai helyzete, intézményrendszere egyaránt szerepeljenek a vizsgált tárgykörök közt. A közigazgatás-tudomány nagy irányzatai mindig is hatottak a világ és az egyes országok közigazgatásának konkrét fejlődésére még akkor is, ha a közigazgatás nemzeti meghatározottsága, annak mély társadalmi és történelmi beágyazódása miatt, alapvetően ellen tudott állni az elmúlt évtizedek erőltetett globalizációjának. A különböző „közigazgatási térség” elméletek még regionálisan sem egységesítették az egyes országok közigazgatását. 14 Hatásuk azonban mégsem lebecsülendő! Elég csak arra emlékeztetni, hogy az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozó volt szocialista országok az OECD és az EU által közösen finanszírozott SIGMA programon keresztül kényszerültek az eredetileg számukra kidolgozott „Európai Közigazgatási Tér” követelményeinek átvételére. A követelmények pedig a klasszikus polgári demokráciák állami és közigazgatási működési elvein túl, főként az NPM elveinek alkalmazását erőltette. Az egymással ellentétes elvek gyakorlati megvalósítása azonban inkább hátráltatta, mint segítette a polgári demokratikus 12 G. FODOR Gábor - STUMPF István, Neoweberi állam és jó kormányzás. Nemzeti Érdek 2008/2. 13 Lásd Government at a glance. OECD, Paris, 2009. 14 TIMSIT – KTISTAKI, Qu’est-ce-que l’espace administratif? Concept et applications: le cas européen. Congrés In:ternational de l’IISA. Lausanne, 2011. www.iias-congress2011.org. 13
Page 1 and 2: DEBRECENI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTU
Page 3 and 4: Közigazgatás-elmélet segédanyag
Page 11: Közigazgatás-elmélet segédanyag
Page 63 and 64:
Közigazgatás-elmélet segédanyag
Page 65 and 66:
Page 67 and 68:
Page 69 and 70:
Page 71 and 72:
Page 73 and 74:
Page 75 and 76:
Page 77 and 78:
Page 79 and 80:
Page 81 and 82:
föderatív berendezkedés esetén
Page 83 and 84:
A fentiek is rámutatnak arra, hogy
Page 85 and 86:
szerv feladat- és hatáskörébe,
Page 87 and 88:
a hierarchiában ezek alatt, de mé
Page 89 and 90:
(19 db.), végül a Vízügyi Igazg
Page 91 and 92:
közigazgatási szervek köre két
Page 93 and 94:
ájuk] vonatkozó szabályokat sark
Page 95 and 96:
és semmiképpen nem a helyi válas
Page 97 and 98:
3.5. A közigazgatási feladatot el
Page 99 and 100:
ugyanakkor több szerv is ekként m
show all

segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?