segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...

Közigazgatás-elmélet segédanyag DE-ÁJK
Szerkesztés alatt álló munkaanyag Közigazgatási jogi Tanszék
történő bevonása is. Miután ennek részletezése a következő témakör témája, ezen a helyen
annyit rögzítünk csupán, hogy a paraetatizmus (mint a közigazgatási feladatok nem
közigazgatási szervek általi ellátása) megjelenése az állam és közigazgatás fejlődésének egy
szükségszerű mozzanata, ami azonban csak a klasszikus közigazgatási megoldásokkal együtt,
és nem azok helyett, azokat felváltva képes a közfeladatok eredményes ellátására.
A második eltérés az előbbiből fakad. A közigazgatási szervek nem járulékos jelleggel,
hanem alapfeladatként, főtevékenységként végzik az igazgatást, hiszen emiatt hozták őket
létre. Ne tévesszen meg bennünket, hogy ennek során a közigazgatás funkciójának (a
végrehajtásnak, tehát döntések előkészítésének és azok végrehajtásának) megvalósítása
érdekében differenciált viszonyrendszert alakít ki a társadalom egyes szereplőivel.
Valamennyi esetben igazgat, azonban a cél eléréséhez eltérő eszközöket vesz igénybe. Van,
amikor közvetlenül (hatósági eszközökkel) avatkozik be az életviszonyokba és van, amikor
csak áttételesen (pl. támogatásokkal).
A harmadik elhatároló ismérv, hogy a közigazgatás tevékenységének egy részében (de
korántsem minden elemében) közhatalmat gyakorol, azaz jogot alkot, kötelező érvényű
egyedi hatósági döntéseket hoz, valamint a jogszabályok megtartása érdekében kényszert
alkalmaz. 73 Bár lentebb részletesen kifejtjük, mégis hangsúlyozni kívánjuk, hogy a
közhatalom amiatt válik közösségivé, mert mindenkire kiterjed, az alól senki nem vonhatja ki
magát. Pontosan emiatt van szükség arra, hogy a közigazgatás jogilag körülírt, előre
lefektetett szabályok szerint működjön. 74 Ez az utolsó sajátosság jogtudományi kategória, ami
indokolttá teszi számunkra, hogy a közigazgatást a későbbiekben ebből az irányból is
vizsgáljuk.
1.2. A közigazgatási tevékenység sajátosságai
Az igazgatástudomány közigazgatásra vonatkozó, fentebb részletezett megállapításai
helytállóak, ugyanakkor szükségképpen egyoldalúak. Az igazgatástudomány ugyanis a
közigazgatást kizárólag, mint szervezetrendszert vizsgálja és nincs tekintettel a jogi elemekre.
Nincs tekintettel arra, hogy a közigazgatás az állam integrált szakigazgatási rendszere és
tartalmi szempontból más igazgatási rendszerekhez képest megkülönböztető ismérvek
jellemzik. 75 Az alábbiakban a közigazgatást a szervezetrendszer által kifejtett
tevékenységként közelítjük meg állam- és jogtudományi megállapításokat figyelembe véve. 76
Amennyiben a közigazgatás, mint tevékenység sajátosságait kívánjuk felderíteni,
mindenképpen figyelemmel kell lennünk hatalmi ági hovatartozására. Az előző témakörben
már érintettük a kérdést, konklúziónk akkor az volt, hogy a közigazgatás egy elkülönült
hatalmi ágat, a végrehajtó ágat reprezentálja. Állam- és jogtudományi optikán keresztül
vizsgálva a kérdést ehhez igazodik funkciója, ami nem más, mint a végrehajtás. Ezt azonban
tágan kell értelmeznünk. A közigazgatás ugyanis a már meghozott döntések kivitelezése (pl.
73
Vö. KILÉNYI, i.m. 16.
74
Vö. LŐRINCZ Lajos – TAKÁCS Albert, A közigazgatás-tudomány alapjai, Rejtjel, Budapest, 2001, 160.
75
FAZEKAS – FICZERE, i.m. 34.
76
Az ezzel egyező gondolatmenetet lásd: KALAS, i.m. 24.
56