segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...

Közigazgatás-elmélet segédanyag DE-ÁJK
Szerkesztés alatt álló munkaanyag Közigazgatási jogi Tanszék
tudományokhoz képest. A két fajta közigazgatást összekötő fogalom az „igazgatásrendészet”.
Ennek létjogosultságát az adja, hogy az államilag szervezett társadalomban az egyének
cselekedeteinek a közhatalom szükségképpen határokat szab a közérdekében.
Igazgatásrendészet alatt így a közigazgatás beavatkozásainak összességét értjük az egyének
szabad cselekedeteibe a társadalmi közösségben éléshez szükséges előírások kikényszerítése
érdekében. 32
A közigazgatás ilyen jellegű beavatkozását fő szabályként a rendészeti szervek végzik, de
nem kizárólagosan. Ugyanakkor az igazgatásrendészet nem azonos fogalom a rendvédelmi
tevékenységgel, mely ennél szélesebb kört fog át.
Mindezekre tekintettel a védelmi funkcióhoz sorolt igazgatásrendészetet és a közigazgatás
biztonsági funkciójához sorolt hatósági igazgatási tevékenységet is megkülönbözteti a
közigazgatás-elmélet. E tevékenység célja ugyanis nem az egyén cselekedeteinek közérdekű
korlátozása, hanem az egyén és csoportjai életének, egészségének, anyagi javainak stb., tehát
biztonságának megteremtése, védelme egy adott társadalmi tevékenység biztonságos
gyakorlásának szabályozásával. Így pl. az építési tevékenység szabályozásának egyik célja,
hogy biztonságos építmények létesülhessenek, a közegészségügyi szabályok célja az egészség
védelme, a munkavédelmi szabályozás célja a biztonságos munkavégzés feltételeinek
kialakítása stb.
A védelmi és biztonsági funkció összefüggései persze nyilvánvalóak nem csak fogalmilag, de
szervezeti és eljárási oldalról is. Szélesebb értelemben mindkettő a közigazgatás által
biztosított közszolgáltatás („service public”) része. A közigazgatás eme közszolgáltatása
legtágabb értelemben azt jelenti, hogy a „közigazgatás olyan tevékenysége, mellyel egy
közigazgatási szerv közérdekű közszükségletet elégít ki”.
Ha ezt vesszük alapul, akkor minden közigazgatási funkció keretében végzett tevékenység
közszolgáltatásnak minősül, így a korábbiakban tárgyalt védelmi és biztonsági kertében
végzett közhatalmi tevékenység az igazgatásrendészet és a hatósági tevékenység is.
A XX. század első harmadában kialakított „service public” elmélet 33 azonban elválasztja a
közhatalmi tevékenységet a közigazgatás által biztosított, vagy szervezett materiális és humán
közszolgáltatásoktól, tehát a szűk értelmezést támogatta.
A XX. század közigazgatásának fejlődése azonban ezt a teóriát a gyakorlatban és a jogi
szabályozásban is meghaladta, 34 mert a közigazgatási feladatok ellátásába nem közigazgatási
szerveket is nagymértékben bevont. Ez azonban még önmagában nem jelentett gondot, mert a
feladatellátás átadása pl. köztestületeknek, közintézeteknek, vagy a kiszerződések rendszere
stb. még nem eredményezték az állam felelősségének megszűnését az adott közszolgáltatás
biztosításáért. Az NPM érvényesülése azonban a „service public” elméletének egészét
megkérdőjelezte azzal, hogy a közszolgáltatások biztosításában- egyszerű közszolgáltatásnak
feltételezve az igazgatásrendészetet és a hatósági tevékenységet, mint közhatalmi
32 RIVERO, Jean, Droit administratif, Edition Dalloz, Paris, 1990., 538-552.
33 DUGUIT, Leon, Traité de droit constitutionnel, 3. ed. 1928, T, 59.
34 LACHUME, Jean-Francois, La notion de service public. In: Droit Public, Edition Economica, sd. Jean-Marie
Auby, Paris 1985, 785-814.
24