segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...

mellett tanúsítással, valamint felnőttképzéssel is foglalkozik, vagy az ún. hegyközségek. Ezek
olyan köztestületek, amelyek nem csupán a tagok (egy vagy több település szőlőtermelői és
felvásárlói) tevékenységének előmozdítását célozzák, hanem az általuk előállított termékek
minőségének, származásának és eredetétnek védelmét is. 181
Ugyancsak önálló kategóriát képeznek a nemzetiségi önkormányzatok, amelyek a törvényben
meghatározott nemzetiségi közszolgáltatási feladatokat ellátó, testületi formában működő,
jogi személyiséggel rendelkező, demokratikus választások útján e törvény alapján létrehozott
szervezet, amely a nemzetiségi közösséget megillető jogosultságok érvényesítésére, a
nemzetiségek érdekeinek védelmére és képviseletére, a feladat- és hatáskörébe tartozó
nemzetiségi közügyek települési, területi vagy országos szinten történő önálló intézésére jön
létre. 182
Bár a konkrét megoldások igen változatosak, összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy
valamennyi köztestület a tagság önkormányzata. A köztestületek önálló hatáskörrel és jogi
személyiséggel rendelkeznek, önállóan gazdálkodnak, valamint az állam fölöttük
törvényességi felügyeletet gyakorol. 183 A köztestületek által ellátott feladatok olyan
közfeladatok, amelyek egy része közhatalmi jogosítványok gyakorlását igényli (pl. tagok
felvétele/kizárása).
A fentiektől elkülönült, önálló kategóriát képeznek a közcélú (másképp közhasznú)
alapítványok, melyek az alapítványok speciális fajtáját jelentik. A non-profit szféra ezen
változatának prototípusát a Ptk. közalapítványi konstrukciója képezte, amit 2006-ban vezettek
ki a jogrendszerből. Közalapítványt vagy önkéntes alapon az Országgyűlés, a Kormány, a
helyi önkormányzatok, illetve kisebbségi önkormányzatok alapíthattak tartós közérdekű célra,
vagy törvény kötelezése nyomán hoztak létre ilyet. Jellegüket tekintve a közalapítványok
közérdekű célok megvalósítását szolgáló vagyontömegek voltak, amelyek jogi
személyiséggel rendelkeztek, finanszírozásukat elsősorban a központi, másodsorban
önkormányzati költségvetés biztosította. Napjainkban is közalapítványként működik pl. a
Magyar Televízió Közalapítvány.
Mivel 2006 óta újabb közalapítványok létesítésére nincs mód, a közfeladatok profitérdekeltségtől
mentes ellátására közhasznú szervezeti megoldások állnak rendelkezésre. A
vonatkozó közjogi szabályozás értelmében 184 több más szervezeti forma mellett közhasznú
minősítést kaphatnak az alapítványok, amennyiben a társadalom és az egyén közös
érdekeinek kielégítésére irányuló tevékenységet (pl. műemlék-, természet-, vagy
fogyasztóvédelem) fejtenek ki profit-érdekeltség nélkül. Az alapítványi forma különösen
akkor hasznos, amikor a közfeladat finanszírozása, szervezése tulajdonosi, vagyonkezelői
pozícióból eredményesebben végezhető. Az alapítványokhoz kötődő formációk
(közalapítvány, közhasznú alapítvány) a közintézetekkel és köztestületekkel ellentétben
közhatalmi jogosítványokat nem gyakorolhatnak. 185
Tekintettel arra, hogy a XXI. századi állam teendőinek jelentős része gazdasági irányultságú,
a fenti megoldásokon túl léteznie kell olyan formának, amely ehhez igazodik. A paraetatikus
megoldások között az ún. közvállalati modell elégíti ki az ilyen irányú elvárásokat. A fejlett
polgári demokráciákban széles körben elterjedt megoldás, hogy a központi bankok, állami
vállalatok, illetve más pénzintézetek vállalati formában, de a közösség érdekében működnek.
A magyar közjogi szabályozás ezidáig nem alakította ki ezt az intézményt, a gyakorlatban
181
A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény 3. § (1) bekezdése.
182
2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól 2. § 2. pont.
183
Vö. LŐRINCZ, i.m. 266.
184
1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről.
185
Vö. FAZEKAS – FICZERE, i.m. 113.
- 98 -