segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...

Közigazgatás-elmélet segédanyag DE-ÁJK
Szerkesztés alatt álló munkaanyag Közigazgatási jogi Tanszék
államszervezetnek, mégis azok kétségtelenül állami szervek, és mint ilyenek betagozhatók a
hármas rendszerbe. Szintén nem fogadható el a Kormány politikai és közigazgatási
szerepének a szétválasztása, hiszen ebben az esetben ugyanazon szerv kettős szerepéről van
szó.
A közigazgatás egésze a végrehajtó hatalomhoz sorolható. Az államigazgatás esetében ez az
összefüggés nyilvánvaló, hiszen az államigazgatás élén elhelyezkedő Kormány egyben a
végrehajtó hatalom feje. A helyi önkormányzatok, mint a közigazgatási szervezet másik nagy
alrendszere esetében pedig bár azok önállósága és Kormánytól való függetlensége
egyértelmű, azok mégis a végrehajtó hatalomhoz sorolandók, mivel a civil közigazgatás részét
képezik. E körben érdemes megjegyezni azt is, hogy az új Alaptörvény a Kormány és a helyi
önkormányzatok kapcsolatát az eddigieknél szorosabbra vonja, hiszen törvényességi
ellenőrzés helyett ezentúl törvényességi felügyelet gyakorlására van lehetőség.
A közigazgatás egészét illetően egyes közigazgatási szerzők egyenesen akként fogalmaznak,
hogy a hatalommegosztás harmadik szegmense az eddigi végrehajtás helyett a „közigazgatás,
mint integrált szakigazgatási rendszer” 62 létrehozása. Ez magába foglalja az elkülönült
igazgatási szervezetek, a hivatásos közszolgálat, valamint az olyan új típusú szerveket is, mint
az autonóm jogállású szervek. A hatalommegosztás által megteremtett fékek és ellensúlyok
rendszere nem csupán a rendszer egésze kapcsán érvényesül, hanem a közigazgatáson belül
is, mivel ezen alakulatok egyik szerepe, hogy a hatalom koncentrációját megakadályozza.
5.1. A közigazgatás és a törvényhozás kapcsolata
A közigazgatás és a törvényhozás viszonyát vizsgálva elsőként azt állapíthatjuk meg, hogy a
két szervezet bár nem áll egymással hierarchikus viszonyban, nem tagadható a közigazgatás
bizonyos függősége a törvényhozástól. Mindez elsősorban a Kormány esetében érhető tetten
igen sok ponton. A közigazgatás egészére jellemző azonban az, hogy a parlament a törvények
által kötelezi a közigazgatás egészét, amelyeket azoknak végre kell hajtaniuk a törvényes
működés keretében. Ezt közvetíti a népszuverenitás elve is, amely választott népképviseleti
szervek létrehozását követeli meg és a törvények primátusának elismerését.
A Kormány és a parlament közötti függő viszony legjellemzőbb területe a kormányfő
tisztsége. A megbízatás a köztársasági elnök jelölésével és a parlament többségi döntése által
keletkezik, amely döntés egyben a Kormányprogram elfogadását is jelenti anélkül, hogy arról
külön szavazást tartanának. A köztársasági elnököt a javaslattétel során sem az 1949-es
alkotmány, sem az új 2012-ben hatályba lépett Alaptörvény esetében nem köti jogi előírás,
így lényegében szabad belátására van bízva az előterjesztés. Mégis a hagyományok és a józan
megfontolás alapján a többségi párt jelöltjét javasolja, hiszen a szavazáshoz mindenképpen a
képviselők többségének támogatása szükséges. Más jelölt megnevezése egyszerűen azt
eredményezné, hogy a jelöltetet nem választják meg, illetve megválasztják ugyan, de
konstruktív bizalmatlansági indítvány által hamarosan „leváltják”. Már ebből is kitűnik, hogy
a parlamentnek nemcsak a tisztség keletkezésére, hanem a megszűnésére is komoly befolyása
62
FAZEKAS - FICZERE, Magyar közigazgatási jog. Általános rész, 37.
48