segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...

More documents

Recommendations

Info

Közigazgatás-elmélet segédanyag DE-ÁJK Szerkesztés alatt álló munkaanyag Közigazgatási jogi Tanszék tananyag erre tekintettel és fontosságukat nem vitatva sem tudományelméleti, sem pedig dogmatikai viták részleteibe nem bocsátkozik. A közigazgatás-elmélet tárgyalása feltételezi a közigazgatás alapfogalmainak ismeretét és értelmezését egyaránt. Ebben a tekintetben is célszerű a közigazgatási intézményrendszer elemeiből kiindulni. 2.1. A közigazgatás fogalma, mint vizsgálati tárgy A közigazgatás-elmélet tárgyaként mindenekelőtt rögzíteni szükséges azt, hogy mit értünk közigazgatás alatt? E tekintetben sokféle megfogalmazás közül választhatunk attól függően, hogy a negatív, vagy a pozitív irányzat alanyi, vagy materiális megközelítését, illetve valamelyik vegyes, komplex módszert alkalmazzuk továbbá, hogy államtudományi, jogtudományi, igazgatástudományi szociológiai, politológiai stb. megközelítést alkalmazunk. Ezek lényegi elemeit részletesen a közigazgatás-tudomány irányzatait tárgyaló részben találhatjuk. A sokféleség azonban nem menthet fel bennünk az értékválasztás kényszer alól, így legalább is e jegyzet értelmezéséhez egy konvencionális fogalmat szükséges adni. Választásunk - nem véletlenül - a magyar közigazgatás legnagyobb, ma is ható tudósa, Magyary Zoltán által adott meghatározást követi. Eszerint „A közigazgatás az állam adminisztrációja. Mivel azonban az állam különleges társadalmi alakulat, a közigazgatást csak úgy határozhatjuk meg, ha kimutatjuk, hogy melyek azok, az állami sajátosságokból származó különleges vonásai, melyek által különbözik az egyszerű adminisztrációtól. Ezeknek a vonásoknak a figyelembevételével a közigazgatást úgy határozhatjuk meg, hogy az az állam szervezete, a közfeladatoknak ezek természete által megszabott módszerrel a jogrend keretében való eredményes megoldása.” 1 A Magyary féle fogalom-meghatározás azonban csak akkor értelmezhető, ha annak elemeit külön vizsgáljuk részleteiben. Ahogy az idézett munka teszi, úgy jegyzetünk további részei is a közigazgatás szervezetének, működésének és személyzetének sajátosságait tárgyalja, mely összessége vezethet a közigazgatás fogalmának értelmezéséhez. Választásunk mégis azért esett erre a fogalmi kiindulásra, mert az; komplex fogalom, egyesítve kora közigazgatás-tudományi irányzatainak megközelítését, mely máig aktuális személetet takar, dinamikus, változó tartalmat foglal magába, ami az állam folytonosan változó szerepköreinek megfelelő közigazgatást feltételez, benne a változó szervezettel, módszerrel (működéssel) és társadalmi rendeltetéssel. A közigazgatás szervezetének e felfogásban központi szerepe van még akkor is, ha tudjuk, hogy nem minden feladat számít közigazgatási feladatnak, amit e szervek ellátnak és közigazgatási feladatot sem csupán közigazgatási szervek, látnak el. 1 MAGYARY Zoltán, Magyar Közigazgatás, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1942, 39. 4
Közigazgatás-elmélet segédanyag DE-ÁJK Szerkesztés alatt álló munkaanyag Közigazgatási jogi Tanszék 2.2. A közigazgatási szervezet és intézményrendszer, mint vizsgálati tárgy A közigazgatás-elmélet tárgya a közigazgatási szervezet, mely tekintetében a különböző tudományági (politikatudományi, jogtudományi, igazgatástudományi, szociológiai stb.) és szempontokat alkalmazó megközelítések különböző eredményekre vezetnek. 2 Álláspontunk szerint makro-megközelítésben különbséget kell tenni a szűk értelemben vett közigazgatási szervek és a közvetett közigazgatás szervei közt. A szűk értelemben vett közigazgatási szervek azok, melyeket a jogszabályban arra felhatalmazott állami szerv szabályos jogrendben, mint közigazgatási szervet hozott létre. A közigazgatási szervek fajtáit és létrejöttük, létrehozásuk módját jogállamban az alkotmányok, vagy organikus (sarkalatos) törvények határozzák meg. Ebben a vonatkozásban megkülönböztethetünk civil közigazgatást és rendészeti közigazgatást. A civil közigazgatás két nagy alrendszere az államigazgatás és a helyi önkormányzati közigazgatás. A XX. század második felének közigazgatás-fejlődése kialakította továbbá az autonóm közigazgatási szervek körét, mely mára már egyes országokban önálló alrendszert képez. A közvetett közigazgatás a XX. század utolsó évtizedeiben kialakuló neoliberális állam és közigazgatás keretében képződött fogalom, 3 mely maga is nagy változásokon esett át napjainkra. 4 Alkalmazásunkban a közvetett közigazgatási szervek körébe a közigazgatási feladatot ellátó nem közigazgatási szervek tartoznak. Ezek köre és alkalmazási területe közigazgatási rendszerenként más és más. Az elmúlt évekig érvényesülő neoliberális államfelfogást érvényesítő „Új közmenedzsment” az NPM irányvonal egyik jellemzője volt a közigazgatási feladatok egy részének „kiszerződése” a versenyszféra, de legalább is a civilszféra felé. Az addig is létező, de nem meghatározó részvétele a nem közigazgatási szerveknek a közigazgatási feladatok ellátásában e kurzus keretében minőségi változáson ment át. Az alkalmazás szinte erőltetett mértéke elmosta a közigazgatás belső határait és olyan „szürke zónát” hozott létre, mely világos működési elvek és megfelelő ellenőrzés nélkül sokat ártott a közigazgatás hagyományos értékrendjének, eredményességének, hatékonyságának, jogszerűségének és tisztaságának egyaránt. Ugyanakkor a kormányzati irányítástól függetlenebb autonóm közigazgatási szervek fejlődése világos jogi alapokat kapott de mégis a közigazgatási intézményrendszeren belül maradt. E szervek jogállása és működése a mindenkori legális politikai befolyást korlátozza a közigazgatásnak egyes, főként a gazdasági közigazgatást és a médiaigazgatást érintő területein. A fejlődés itt sem lezárt és nagy közigazgatási rendszerenként eltérő. 2 Lásd LŐRINCZ Lajos, A közigazgatás alapintézményei, II/1 fejezet. HVG ORAC, Budapest, 2010. 3 Lásd MODEEN, Tore – ROSAS, Allan, In:direct public administration in fourteen countries. Academy Press, Abo, 1988. 4 Így pl. eredetileg e körbe tartoztak az autonóm közigazgatási szervek is, melyek azonban mára már önálló alrendszert képeznek a közigazgatási szervek közt. Ezzel szemben a közvetett közigazgatás a közigazgatási feladatot ellátó nem közigazgatási szervek gyűjtőfogalma lett. Lásd bővebben BALÁZS István: A közvetett közigazgatás és az autonóm struktúrák a polgári államok közigazgatásában (kandidátusi értekezés), Budapest, 1989, 204. 5
Page 1 and 2: DEBRECENI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTU
Page 3: Közigazgatás-elmélet segédanyag
Page 7 and 8: Közigazgatás-elmélet segédanyag
Page 55 and 56:
Közigazgatás-elmélet segédanyag
Page 57 and 58:
Page 59 and 60:
Page 61 and 62:
Page 63 and 64:
Page 65 and 66:
Page 67 and 68:
Page 69 and 70:
Page 71 and 72:
Page 73 and 74:
Page 75 and 76:
Page 77 and 78:
Page 79 and 80:
Page 81 and 82:
föderatív berendezkedés esetén
Page 83 and 84:
A fentiek is rámutatnak arra, hogy
Page 85 and 86:
szerv feladat- és hatáskörébe,
Page 87 and 88:
a hierarchiában ezek alatt, de mé
Page 89 and 90:
(19 db.), végül a Vízügyi Igazg
Page 91 and 92:
közigazgatási szervek köre két
Page 93 and 94:
ájuk] vonatkozó szabályokat sark
Page 95 and 96:
és semmiképpen nem a helyi válas
Page 97 and 98:
3.5. A közigazgatási feladatot el
Page 99 and 100:
ugyanakkor több szerv is ekként m
show all

segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?