segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...

ugyanakkor több szerv is ekként minősíthető. A hatályos szabályozás szerint ilyen többek
között a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ZRt., az Államadósságkezelő Központ ZRt.,
valamint a Magyar Nemzeti Bank ZRt. Valamennyinek közös jellemzője, hogy bár gazdasági
társaságként jelennek meg, zártan működnek, a Magyar Állam által alapított egyszemélyes
részvénytársaságként, ahol az államot a feladatkörében érintett miniszter képviseli, a
részvényesi jogokat az állam nevében kizárólag ő gyakorolja.
Végezetül ugyancsak a paraetatizmus körében tárgyalandó az a speciális megoldás, amikor
közigazgatási feladatokkal, jogosítványokkal természetes személyeket hatalmaznak fel.
Ilyenkor az átruházás alapját jellemzően a természetes személyek meghatározott jogi státusza
(repülőgép parancsnoka, hajóskapitány), avagy hivatása (állatorvosi tevékenység) képezi, ami
azonban mindig csak meghatározott hatósági intézkedések kibocsátását teszi lehetővé.
Amennyiben áttekintjük a fenti megoldásokat, a paraetatizmusnak több előnyét és hátrányát is
meg tudjuk fogalmazni, melyek érvként, illetve ellenérvként sorakoztathatók fel a
paraetatizmus kapcsán. Kétségtelen előnye, hogy nagyobb rugalmasságot, több flexibilitást
kölcsönöz a közigazgatás számára. Nagyobb költségvetési szabadságot biztosít, (névleg)
csökkentve a költségvetésre nehezedő nyomást. Ténylegesen megvalósítható a
politikamentesség, fokozza a közigazgatás hatékonyságát. A széles körben alkalmazott
testületi forma lehetőséget teremt a tagok megválasztása útján a képviselők eredményesebb
kontrolljára. Ugyanakkor a paraetatikus formák ellen szóló érvek, hogy könnyen az igazgatás
átláthatatlanságához vezethetnek, előbb–utóbb óhatatlanul feladat- és hatáskörbeli
átfedésekhez idéznek elő, tevékenységük kapcsán nem állapítható meg egyértelműen
költségcsökkenés, vagy a hatékonyság növekedése, leszűkül az állampolgárok jogorvoslati
lehetősége, valamint a fejletlen, hiányos döntéshozatali mechanizmusok könnyen
korrupcióhoz vezethetnek.
4. A közigazgatási szerv
A korábbiakban a közigazgatás szűkebb és tágabb intézményrendszerével egyaránt
foglalkoztunk, áttekintettük a főbb csoportokat. A szűk értelemben vett intézményrendszer -
mint közigazgatási szervek összessége - tekintetében láttuk, hogy államigazgatási, autonóm
államigazgatási (és önálló szabályozó) szervekből, helyi önkormányzatokból, valamint
rendvédelmi (másképp rendészeti) szervekből épül fel.
Az egyes típusok különbségeinek kihangsúlyozása megtörtént fentebb, jelen pont alatt a
közigazgatási szerv, mint a legkisebb építőelem, legkisebb önálló egység általános
jellemzésére kerítünk sort. Amennyiben definiálni kívánjuk a közigazgatási szervet,
feltétlenül abból kell kiindulnunk, hogy valamennyi közigazgatási szerv rendelkezik
elkülönült szervezettel, önálló feladat- és hatáskörrel, bizonyos terjedelmű gazdasági
autonómiával, illetve rendelkezhetnek (de nem szükségszerű, hogy rendelkezzenek is) jogi
személyiséggel. 186
Feltétlenül tisztázni kell a jogképesség, valamint a jogi személyiség egymáshoz való
viszonyát. A két kifejezés nem szinonimája egymásnak. Vizsgáljuk meg először a
jogképesség kérdését! Míg jogképességgel (tehát a jogviszonyokban jogok szerzésének,
illetve kötelezettségek vállalásának lehetőségével) valamennyi közigazgatási szerv
rendelkezik, addig közjogi jogi személyiséggel korántsem biztos, hogy mindegyik bír. A
közigazgatási szerv jogképes akkor, ha az előírt jogrendben hozták létre (tehát az arra
186 Lásd FÁBIÁN, i.m. 93.
- 99 -