segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...

More documents

Recommendations

Info

Közigazgatás-elmélet segédanyag DE-ÁJK Szerkesztés alatt álló munkaanyag Közigazgatási jogi Tanszék gyengítése érdekében osztotta meg a hatalmat, ugyanakkor nagy hangsúlyt helyezett az együttműködésre. Constant elméletének másik nagy újdonsága, hogy megkülönbözette a municipális hatalmat, amely eredője a mai helyi önkormányzatokat külön helyi értékkel kezelő felfogásnak. Rámutatott ugyanis, hogy az individuális érdekek mellett a községeknek és megyéknek is vannak érdekeik, amelyek csak rájuk vonatkoznak. A német gondolkodók ezzel szemben úgy érzékelték, hogy a hatalommegosztás elmélete veszélyt jelent a német egység gondolatára, így ilyen gondolatokkal csak elvétve találkozhatunk. Ez alól két kivétel van: az egyik Immanuel Kant, a másik pedig a közigazgatás elméletéről híres Lorenz von Stein (1815-1890), aki a hatalommegosztásos elméletében mintegy megszemélyesítette az államot. Stein szintén két részre osztotta a hatalmat, ugyanis művében az állami akaratot a törvényhozás képviseli, a cselekvés a végrehajtás, valamint az igazságszolgáltatás feladata, míg az állami ént az államfő képviseli. Ez az elmélet tehát az igazságszolgáltatást szintén végrehajtásként kezeli. 48 2. A hatalommegosztás a magyar közjogi gondolkodásban Magyarországon a 18. században az említett elméletek elsősorban a nemesség körében keltettek visszhangot, akik egyrészt saját önigazolásukat látták benne, másrészt a Habsburg monarchiával szembeni függetlenség igazolását. Az elmélet közvetítése kapcsán több magyar közjogász közül Concha Győzőt (1846-1933) érdemes kiemelni, aki annak ellenére Stein követőjének számít, hogy Stein Közigazgatástan című munkáját élesen bírálta könyvében. 49 Felfogásában az államot szintén a személy attribútumaival ruházta fel, ahol megkülönböztette az állam belső akaratát és a cselekvését. Annyiban is közös az elmélet, hogy a bíróságot nem tartotta külön hatalomnak, ám a végrehajtó hatalmat különböző mozzanatokra osztotta, mint ahogyan álláspontja szerint maga a szuverén hatalom is tárgy szerint csoportosítható pénzügyi, rendőri, igazságügyi stb. hatalomra. A másik kiemelendő gondolkodó Bibó István (1911-1979), aki a 20. század közepén aktualizálta a hatalommegosztásos elméletet. Bibó elméletében visszatért az eredeti koncepcióhoz, mely szerint a hatalommegosztás nem elsősorban kormányzati technikát jelent, hanem annak garantálását, hogy a hatalom ellenőrizetlenül ne legyen gyakorolható. A másik jelentős megállapítását az erős vagy gyenge hatalom szembeállításával kapcsolatos vitában tette. E szerint az erős hatalom jelenthet egy erőkoncentrációt, amelynél a kényszerítés eszköze elsődleges, illetve jelentheti az utat az eredményesség felé elsősorban gazdasági, valamint szociális téren. 3. A hatalommegosztás a magyar jogszabályokban A magyar jogszabályokat tekintve a következő állapítható meg. A történeti alkotmány időszakában a hatalommegosztásos eszmerendszer elsősorban az elmélet szintéjén létezett. 48 SÁRI, i. m. 30-72. 49 Lásd bővebben a magyar közigazgatás-elméletről szóló fejezetben! 42
Közigazgatás-elmélet segédanyag DE-ÁJK Szerkesztés alatt álló munkaanyag Közigazgatási jogi Tanszék Jogszabályi forrásként az 1848-as törvénycikkek, illetve az 1869. évi IV. tc. jelölhető meg, amely utóbbi nagy viták árán arról rendelkezett, hogy a közigazgatás szétválasztják a bíráskodástól. Ennek előzménye, hogy az osztrák alaptörvény már 1867-ben arról rendelkezett, hogy a két hatalmi ágat valamennyi fokon el kell választani egymástól. 50 Az akkori igazságügyi miniszter Csemegi Károly már korábban is a közigazgatás és az igazságszolgáltatás szétválasztása mellett szállt síkra, 51 mind a bírói függetlenség, mind a szervezeti elkülönítés vonatkozásában. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a polgárok jogai védelme érdekében biztosítani kell a két hatalmi ág között némi együttműködést, így a jogegyenlőség fenntartása érdekében javasolta a közigazgatás által hozott döntések bírói felülvizsgálatát. Mindez azért volt nagyon fontos, mert a hatalommegosztás elméletének, a bírói és végrehajtói hatalmi ág elhatárolásának kapcsán az egyik legtöbb kérdést felvető pontja a közigazgatás döntéseinek bírói ellenőrzése, amely miatt a teljes elkülönítés nem lehetséges. Ugyanakkor más kivételek is fennmaradtak. Így már a törvényjavaslat vitája során törekvések mutatkoztak a közigazgatási szervek bírói jogosítványainak megőrzésére. Tisza Kálmán egyenesen azt indítványozta, hogy már ebben a jogszabályban rögzítsék, hogy legalsó fokon a megyei hatáskört továbbra is fenn kell tartani. Bár az utóbbi javaslat akkor még nem emelkedett jogszabályi szintre, a teljes elhatárolás lehetetlensége egészen hamar és magától értetődően jelentkezett nemcsak a jogalkotás, hanem a jogtudomány terén is. Több közjogász - így például Nagy Ernő - amellett érvelt, hogy az államhatalom egysége miatt a hatalommegosztás elmélete túl mereven nem értelmezhető, hiszen ez az egyes funkciók mintegy „gépies” elválasztását jelentené, ezért szükség esetén - az állam érdekében - az egyes hatalmi ágak egymás tevékenységébe is avatkozhatnak. Hasonlóan vélekedett Kmety Károly, 52 Tomcsányi Móric vagy Csekey István is, akik általában célszerűségi okokra hivatkoztak az összefolyás megengedhetősége kapcsán. Ennek köszönhetően a közjogászok általában csupán néhány szó erejéig emlékeztek meg a bírói hatalom kapcsán arról, hogy egyes területeken a közigazgatási szervek is végeznek ítélkezési tevékenységet. Ez utóbbiak felsorolása általában nem is teljes körű, így adott esetben két-három kivételt említenek a munkákban. Az általában felmerülő területek között megtalálhatjuk a kihágási ügyeket, 53 a kisebb perértékű polgári peres ügyeket, 54 az iparos 55 és cselédügyeket, 56 valamint a fegyelmi 50 Mindez az osztrákok számára is kötelezettséget jelentett, hiszen a vegyes járási hivatalok megszüntetésével járt, lásd MÁTHÉ Gábor, Die Problematik der Gewaltentrennung, Gondolat, Budapest, 2004, 132. 51 CSEMEGI Károly, A büntető törvények és a bíróság. In: EDVI Illés Károly – GYOMAI Zsigmond (szerk.), Csemegi Károly művei, Franklin, Budapest, 1904, 5881. és CSEMEGI Károly, Közigazgatás és törvénykezés. In: EDVI Illés Károly – GYOMAI Zsigmond (szerk.) Csemegi Károly művei, Franklin, Budapest, 1904, 82101. 52 NAGY Ernő, Magyarország közjoga, államjog. Eggenberger, Budapest, 1897, 195. KMETY Károly, A magyar közigazgatási jog kézikönyve. Polizer, Budapest, 1905, VI. TOMCSÁNYI Móric, Magyarország közjoga. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1940, 15. CSEKEY István, Magyarország alkotmánya. Renaissance, Budapest 1943, 191-192. 53 NAGY, Magyarország közjoga, 292. CSEKEY, Magyarország alkotmánya, 191. KMETY, i.m. VI. és 723. MARTONYI János, A közigazgatás jogszerűsége a mai államban. MKI, Budapest, 1939, 19. 54 Lásd, mint előző jegyzet! 55 STIPTA István, A magyar bírósági rendszer története. Multiplex - Debrecen U. P. Debrecen 1997, 156, és KMETY, i.m. 722-723. 56 NAGY, i.m. 292. 43
Page 1 and 2: DEBRECENI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTU
Page 3 and 4: Közigazgatás-elmélet segédanyag
Page 41: Közigazgatás-elmélet segédanyag
Page 81 and 82: föderatív berendezkedés esetén
Page 83 and 84: A fentiek is rámutatnak arra, hogy
Page 85 and 86: szerv feladat- és hatáskörébe,
Page 87 and 88: a hierarchiában ezek alatt, de mé
Page 89 and 90: (19 db.), végül a Vízügyi Igazg
Page 91 and 92: közigazgatási szervek köre két
Page 93 and 94:
ájuk] vonatkozó szabályokat sark
Page 95 and 96:
és semmiképpen nem a helyi válas
Page 97 and 98:
3.5. A közigazgatási feladatot el
Page 99 and 100:
ugyanakkor több szerv is ekként m
show all

segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?