segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...

More documents

Recommendations

Info

Közigazgatás-elmélet segédanyag DE-ÁJK Szerkesztés alatt álló munkaanyag Közigazgatási jogi Tanszék érvényre juttatása. Ehhez lehetővé kell tennie a hatályos joganyag megismerését, egyedi döntéseit pedig az alkalmazott jogszabályokra való utalással indokolni kell. A törvényesség azt is jelenti, hogy a jogsértő állapot megszüntetése érdekében a közigazgatásnak fel kell lépnie. Ebből fakad a közigazgatás azon kötelezettsége is, hogy kötelessége ügyelni arra, hogy az igazgatottak, ügyfelek ne kerüljenek jogsértő helyzetbe. Végül pedig a közigazgatás feladata a jogszabályok érvényesülésének, vagy érvényesítésének a feltételeit megteremteni. A törvényesség elve érvényesülésének is vannak azonban korlátai a közigazgatásban. Az első ilyen lehetőség a közigazgatás diszkrecionális jogkörben hozott döntései. Ennek is két alapesete lehetséges. Az egyik, amikor egy adott tényállásra a jogszabály nem tartalmaz rendelkezést, a másik pedig, amikor maga a jogszabály ad arra lehetőséget, hogy a közigazgatás szabad belátása szerint döntsön. Ez utóbbi esetben - ami rendszerint katasztrófa, vagy vészhelyzetekhez kötődik - nem beszélhetünk a jogszerűség sérelméről, hiszen maga a jogalkotó adja a választási lehetőséget a közigazgatásnak. A másik esetben azonban csak a konkrét döntés bírósági felülvizsgálata adhat választ arra, hogy hatáskör hiányában hozott semmis döntésről van szó, vagy az adott tényállásra jogértelmezéssel hozott olyan döntést, mely célja nem jogellenes (nem jelenti a hatalommal való visszaélést), a döntés indokolása valós és nem ütközik jogszabályba, a közigazgatás döntésénél nem volt nyilvánvaló tévedésben. 41 A másik lehetőség a közigazgatás nem végrehajtó hatalmi ági döntéseinek köre. Mint ismeretes a kormányzás és a közigazgatás nem azonos fogalmak. A közigazgatás csúcsszerve a parlamentáris köztársaságokban a Kormány, vagy más különböző kormányformák esetében a kormányzati hatalmat gyakorló személy. A polgári demokráciák alkotmányainak egy része a Kormánynak nem csak a végrehajtó hatalmi ági funkciójához kapcsoltan ad jogalkotói jogkört, hanem saját feladatkörében eredeti jogalkotói jogkörrel is felruházza. A törvényesség elve azonban ez esetben sem sérül, mert maga az alaptörvény adja ezt a lehetőséget, vagy korlátozza magát a kizárólagos törvényalkotói jogkör meghatározásával. A harmadik eset a rendkívüli esetekben hozott döntések köre, amire azonban rendszerint alkotmányos szabályozás van, tehát szintén törvény határozza meg a rendkívüli jogrendet és annak feltételeit. A jogállami közigazgatáshoz tartozó fontos kérdés maga a közigazgatási jog létjogosultsága. Másképpen fogalmazva a kérdést a közigazgatás jognak való alárendeltsége ugyanazt a jogot jelenti-e, mint a természetes és jogi személyek esetében? Az angol-szász jogrendszerekben a kérdésre a XIX. század végén adott válasz a „rule of law” jegyében igenlő volt, 42 míg a kontinentális, így különösen a frankofón rendszerekben az elkülönült szabályozás mellett döntöttek és alkalmazzák. Ez azt jelenti, hogy a közigazgatásra alkalmazott jog kettős, duális jellegű. Egyrészt a közigazgatásra is vonatkozik a mindenkire kötelező közös jog. Másrészt viszont a 41 Forrás, mint előző jegyzet. 42 Lásd bővebben VENN DICEY, Albert, Introduction to the Study of the Law of the Constitution, (LF ed.), 1915. 36
Közigazgatás-elmélet segédanyag DE-ÁJK Szerkesztés alatt álló munkaanyag Közigazgatási jogi Tanszék közigazgatásra alkalmazandó a közös jogot meghaladó (régles exorbitantes) sajátos közjogi szabályozás. Elméletileg ennek több oka is kimutatható. Ezek közül kiemelhető az, hogy a magánjogi szabályázás elve az autonóm akaratnyilvánításra épül, a jogalanyok szabadon cselekednek, saját felelősségükre a jogszabályok, a jó erkölcs és a közrend keretei közt. A magánjogi jogalanyok saját érdekükben cselekednek, joggyakorlásuk alanyi jogi, szubjektív jellegű. A közigazgatásban ez nem így van, a joggyakorlás nem épülhet csak a közrend fenntartására és a jó erkölcsre, a közigazgatás akaratnyilvánítása nem szabad belátás függvénye. A közigazgatási jogalkalmazás célja a közérdek érvényre juttatása, melynek feltételeit a törvények határozzák meg. Ha a közigazgatás rendelkezik is kivételesen szabad, diszkrecionális jogkörrel, az, mint láttuk a valóságban szintén jogilag kötött. A magánjogi jogalanyok alanyi joga helyett a közigazgatási szervek közigazgatási feladatainak ellátása során hatáskörrel és illetékességgel rendelkeznek. A közigazgatási jog elkülönülésének a közjogon belüli fő oka az, hogy a közigazgatás működése során egyoldalú jogviszonyokat keletkeztet, mind az egyedi egyoldalú aktusaival, mind pedig a közigazgatási szerződéseivel. A közigazgatás e kivételes, fölérendelt szerepkörével valósítja meg az állami feladatokat. A korántsem teljes okfejtés egy kicsit magyarázatot adhat arra is, hogy az NPM közigazgatási irányzat mért az angol-szász országokban érvényesült elsősorban. A közjog-magánjog elkülönülése és a közigazgatási jog önállósága mögött ugyanis alapvetően más államfelfogás húzódik meg. 7. A közigazgatási eljárás A közigazgatás működésének kiemelt fontosságú, és jogállamban jogilag szabályozott területe a közigazgatási eljárás. A közigazgatási eljárás fogalmát több megközelítési módot alkalmazva határozhatjuk meg más és más eredményre jutva. Tág értelemben közigazgatási eljáráson a közigazgatás, mint szervezet működésének cselekvési rendjét értjük 43 . A közigazgatási eljárás jogtudományi fogalma a közigazgatási anyagi jogi normák érvényesülési módját jelenti. A közigazgatási eljárás közigazgatási jogi tág fogalma szerint a konkrét közigazgatási aktusok kibocsátásának rendjét értjük alatta. Közigazgatási jogi szűk fogalom szerint a közigazgatási eljárás a hatósági aktusok kibocsátásának rendje. 44 A közigazgatás-tudományban kialakult konvencionális fogalma a közigazgatási eljárásnak a közigazgatási szervek hatósági eljárására vonatkozó általános és speciális eljárási jogszabályok összessége. A közigazgatási hatósági eljárás szakaszait alapeljárásra, 43 SZONTÁGH Vilmos, A közigazgatási jogtudomány segédanyage, Debrecen, 1948. 44 Vö. MAGYARY, Magyar közigazgatás, valamint TOLDI Ferenc, Az államigazgatási eljárás fogalma. In: Államés jogtudományi enciklopédia I, Budapest, 1980, és KILÉNYI Géza, Az államigazgatási eljárás alapelvei, Budapest, 1970. 37
Page 1 and 2: DEBRECENI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTU
Page 3 and 4: Közigazgatás-elmélet segédanyag
Page 35: Közigazgatás-elmélet segédanyag
Page 81 and 82: föderatív berendezkedés esetén
Page 83 and 84: A fentiek is rámutatnak arra, hogy
Page 85 and 86: szerv feladat- és hatáskörébe,
Page 87 and 88:
a hierarchiában ezek alatt, de mé
Page 89 and 90:
(19 db.), végül a Vízügyi Igazg
Page 91 and 92:
közigazgatási szervek köre két
Page 93 and 94:
ájuk] vonatkozó szabályokat sark
Page 95 and 96:
és semmiképpen nem a helyi válas
Page 97 and 98:
3.5. A közigazgatási feladatot el
Page 99 and 100:
ugyanakkor több szerv is ekként m
show all

segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?