07.06.2013 Views

segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...

segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...

segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

Közigazgatás-<strong>elmélet</strong> <strong>segédanyag</strong> DE-ÁJK<br />

Szerkesztés alatt álló munkaanyag Közigazgatási jogi Tanszék<br />

amelyek az államhoz, mint sajátos alakulathoz való kötődéséből fakadnak. Magyary a<br />

<strong>közigazgatás</strong>t az állam szervezetének tekinti, amely közfeladatokat valósít meg, mindezt a<br />

jogrend keretében sajátos módszerrel teszi az eredményesség érdekében. 90<br />

Megfogalmazásában tehát a <strong>közigazgatás</strong> nem más, mint az állam cselekvése.<br />

Habár a fentieken túl más megközelítések is ismeretesek, pl. organikus (ami a <strong>közigazgatás</strong><br />

szervezetét és személyzetét veszi alapul), vagy funkcionális (ami az emberi tevékenységekre,<br />

különösen pedig a döntésekre helyezi a hangsúlyt), összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy a<br />

pozitív iskola keretében kimunkált számos <strong>közigazgatás</strong> definíció közös nevezőnek tekinti a<br />

<strong>közigazgatás</strong> végrehajtó hatalomba tartozását, valamint azt, hogy fő feladata a közfeladatok<br />

ellátása.<br />

Bár a pozitív megközelítés nem rendelkezik egységes fogalommal, ha összevetjük a<br />

kimunkált definíciókat, legalább három közös elemet találunk bennük. Egyfelől a<br />

<strong>közigazgatás</strong>t elkülönült szervezeti rendszernek tekintik, másfelől a <strong>közigazgatás</strong><br />

döntésorientált tevékenységi formaként jelenik meg bennük, végezetül valamennyi definíció<br />

szerint a <strong>közigazgatás</strong> meghatározható elkülönült személyzete útján. 91<br />

2.3. Komplex fogalom<br />

Mindaz, amit a <strong>közigazgatás</strong>ról eddig leírtunk jól példázza, hogy a jelenséget pusztán egy<br />

tudomány szemszögéből sikeresen definiálni nem lehet. A leíró fogalmak jelentőségét nem<br />

vitatva ugyan, de már az 1950-es évektől kezdve több gondolkodó úgy foglalt állást, hogy az<br />

egy mondatba sűrített definíciók helyett a minél részletesebb körülírásra kell a hangsúlyt<br />

helyezni. 92 A korábbi nézetek szintézisére volt szükség, ami amellett, hogy figyelembe veszi a<br />

<strong>közigazgatás</strong>nak, mint igazgatásnak a lényegi elemeit, tekintettel van arra, hogy a<br />

<strong>közigazgatás</strong> egyúttal állami tevékenység. A komplex megközelítés egyaránt felhasználja az<br />

alanyi és a materiális definíciók elemeit.<br />

Mindezek alapján a <strong>közigazgatás</strong> komplex definíciója akképpen adható meg, hogy:<br />

a <strong>közigazgatás</strong> az állam feladatainak tényleges megvalósítása, ahogy Magyary<br />

megfogalmazta, az állam cselekvése,<br />

nem pusztán végrehajtó és döntés-előkészítő, hanem közszolgáltató tevékenység is,<br />

mely tevékenységének egy részéhez (a jogalkotáshoz és jogalkalmazáshoz)<br />

közhatalmat gyakorol,<br />

a <strong>közigazgatás</strong> a jogállamban törvényeknek alávetett tevékenység,<br />

feladatai ellátásához elkülönült szervezeti rendszert hoz létre, mely belülről tagolt és<br />

differenciált, különböző alrendszerekre oszlik,<br />

90<br />

Lásd: KALAS, i.m. 26.<br />

91<br />

Vö. FÁBIÁN, i.m. 21.<br />

92<br />

Vö. WALDO, i.m. 131, valamint FORSTHOFF, Ernst, Lehrbuch des Verwaltungsrechts, 1961, 1.<br />

65

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!