segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...
segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...
segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Közigazgatás-<strong>elmélet</strong> <strong>segédanyag</strong> DE-ÁJK<br />
Szerkesztés alatt álló munkaanyag Közigazgatási jogi Tanszék<br />
amelyek az államhoz, mint sajátos alakulathoz való kötődéséből fakadnak. Magyary a<br />
<strong>közigazgatás</strong>t az állam szervezetének tekinti, amely közfeladatokat valósít meg, mindezt a<br />
jogrend keretében sajátos módszerrel teszi az eredményesség érdekében. 90<br />
Megfogalmazásában tehát a <strong>közigazgatás</strong> nem más, mint az állam cselekvése.<br />
Habár a fentieken túl más megközelítések is ismeretesek, pl. organikus (ami a <strong>közigazgatás</strong><br />
szervezetét és személyzetét veszi alapul), vagy funkcionális (ami az emberi tevékenységekre,<br />
különösen pedig a döntésekre helyezi a hangsúlyt), összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy a<br />
pozitív iskola keretében kimunkált számos <strong>közigazgatás</strong> definíció közös nevezőnek tekinti a<br />
<strong>közigazgatás</strong> végrehajtó hatalomba tartozását, valamint azt, hogy fő feladata a közfeladatok<br />
ellátása.<br />
Bár a pozitív megközelítés nem rendelkezik egységes fogalommal, ha összevetjük a<br />
kimunkált definíciókat, legalább három közös elemet találunk bennük. Egyfelől a<br />
<strong>közigazgatás</strong>t elkülönült szervezeti rendszernek tekintik, másfelől a <strong>közigazgatás</strong><br />
döntésorientált tevékenységi formaként jelenik meg bennük, végezetül valamennyi definíció<br />
szerint a <strong>közigazgatás</strong> meghatározható elkülönült személyzete útján. 91<br />
2.3. Komplex fogalom<br />
Mindaz, amit a <strong>közigazgatás</strong>ról eddig leírtunk jól példázza, hogy a jelenséget pusztán egy<br />
tudomány szemszögéből sikeresen definiálni nem lehet. A leíró fogalmak jelentőségét nem<br />
vitatva ugyan, de már az 1950-es évektől kezdve több gondolkodó úgy foglalt állást, hogy az<br />
egy mondatba sűrített definíciók helyett a minél részletesebb körülírásra kell a hangsúlyt<br />
helyezni. 92 A korábbi nézetek szintézisére volt szükség, ami amellett, hogy figyelembe veszi a<br />
<strong>közigazgatás</strong>nak, mint igazgatásnak a lényegi elemeit, tekintettel van arra, hogy a<br />
<strong>közigazgatás</strong> egyúttal állami tevékenység. A komplex megközelítés egyaránt felhasználja az<br />
alanyi és a materiális definíciók elemeit.<br />
Mindezek alapján a <strong>közigazgatás</strong> komplex definíciója akképpen adható meg, hogy:<br />
a <strong>közigazgatás</strong> az állam feladatainak tényleges megvalósítása, ahogy Magyary<br />
megfogalmazta, az állam cselekvése,<br />
nem pusztán végrehajtó és döntés-előkészítő, hanem közszolgáltató tevékenység is,<br />
mely tevékenységének egy részéhez (a jogalkotáshoz és jogalkalmazáshoz)<br />
közhatalmat gyakorol,<br />
a <strong>közigazgatás</strong> a jogállamban törvényeknek alávetett tevékenység,<br />
feladatai ellátásához elkülönült szervezeti rendszert hoz létre, mely belülről tagolt és<br />
differenciált, különböző alrendszerekre oszlik,<br />
90<br />
Lásd: KALAS, i.m. 26.<br />
91<br />
Vö. FÁBIÁN, i.m. 21.<br />
92<br />
Vö. WALDO, i.m. 131, valamint FORSTHOFF, Ernst, Lehrbuch des Verwaltungsrechts, 1961, 1.<br />
65