segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...

More documents

Recommendations

Info

Közigazgatás-elmélet segédanyag DE-ÁJK Szerkesztés alatt álló munkaanyag Közigazgatási jogi Tanszék jogállami közigazgatás klasszikus elemeinek kialakítását és megfelelő működtetését, mintegy értékzavart okozva a működésben. 15 Ahogy az már korábban megállapításra került, a közigazgatás-elmélet felfogásunkban nem azonosítható sem a közigazgatás-tudománnyal, sem annak két fő ágával, a közigazgatástannal és a közigazgatási jogtudománnyal sem. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a közigazgatás-elméletnek ne lenne tárgya a közigazgatás-tudomány. Meg kell azonban különböztetni a közigazgatás-tudományt és a közigazgatással foglalkozó más tudományágakat egymástól. A jegyzet elsősorban a közigazgatás-tudományra koncentrál azzal, hogy az egyes tudományágak ráhatásai, vagy sajátos megállapításai is feldolgozásra kerülnek. A modern polgári közigazgatás-tudomány kialakulása 16 az abszolutizmus utolsó időszakában kifejlődő kameralisztikához, és a rendészettudományhoz kapcsolható. A közigazgatás-tudományon belül kialakuló első fő irányzat a közigazgatási-jogtudomány jogi pozitivista irányzata volt, ami illeszkedett a XIX. század első felében érvényesülő államjogi felfogásához. Vizsgálati tárgya az alkotmányon kívül a közigazgatásra vonatkozó minden tételes anyagi, szervezeti és eljárási jogszabály. Jellemezte az egész közigazgatási jogra általánosítható tudományos tézisek, dogmák (általános rész) hiánya. Katedra tudomány volt, mely eredményei elsősorban segédanyagek formájában manifesztálódtak. A XIX. század vége felé kifejlődő másik közigazgatási jogtudományi irányzat a közigazgatási jogi dogmatika volt, mely a közigazgatási jogviszonyt és annak elemeit (a közigazgatás alanyai, a közigazgatási alanyi jogok, a közigazgatási aktustan, jogvédelem, felelősségi rendszer stb.) vizsgálta és jutott átfogó közigazgatási jogi elmélet kidolgozásáig. A XX. század közepétől megújuló közigazgatási jogi dogmatika pedig már a közigazgatás belső viszonyait is vizsgálja komplex módon, történeti és nemzetközi összehasonlító módszereket alkalmazva. A közigazgatás-tudomány másik nagy irányzata a XIX. század második felétől érvényesülő közigazgatás-tan volt, mely alaptétele szerint nem elég a közigazgatás tudományos igényű tanulmányozásához csak a közigazgatásra vonatkozó joganyag vizsgálata. A klasszikus közigazgatás-tan szerint a közigazgatás megismeréséhez több tudományág komplex megközelítését alkalmazva, fel kell tárni a közigazgatás tárgyát képező életviszonyokat, és általános törvényszerűségeket kell megállapítani egyebek közt az összehasonlítás módszereivel. A modern közigazgatás-tan a XX. század első felében még ezen is továbbmegy és alapállása az igazgatási tevékenység elsődlegessé válása. Ennek megfelelően rögzíti, hogy a közigazgatást átfogóan kell vizsgálni és egyes jelenségeinek az alapjait kell feltárni, célrendszerét vizsgálni. Leíró tudomány, mely léttudomány a normatív jellegű tudományokhoz képest. A XX. század meghatározó irányzatává vált a modern közigazgatástan, mely belülről is különböző irányzatokra oszlott aszerint, hogy a közigazgatás jelenségeit vizsgáló tudományágak melyike dominált. 15 BALÁZS István, A XXI. század közigazgatásának kihívásai. Magyar közigazgatás 2000/6. 16 Állam-és Jogtudományi Enciklopédia. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980. 14
Közigazgatás-elmélet segédanyag DE-ÁJK Szerkesztés alatt álló munkaanyag Közigazgatási jogi Tanszék Ennek megfelelően beszélhetünk a közigazgatás-politikát vizsgáló irányról, a közigazgatásszociológiáról, a tudományos üzemszervezési, vagy igazgatástudományi irányzatról, közigazgatási döntéselméletről stb. Az alkalmazott módszerek tekintetében az angol-szász irányzatokra jellemző a ténymegállapító, feltáró (fact-finding) induktív módszer alkalmazása, míg a francia-német kontinentális megközelítés a deduktív, spekulatív módszer. A modern közigazgatástan fejlődésének XX. század végén érvényesülő irányzatává vált az „Új közmenedzsment” utalva és egyszerre el is határolódva eredetétől, a század első felében érvényesülő üzemszervezési irányzatoktól. A magyar közigazgatás-tudományban a XX. század első harmadáig a közigazgatási jogtudomány és annak különböző irányzatai voltak a meghatározók. A modern közigazgatástani irányzaton belül az amerikai szervezés és vezetéselmélet Európai és magyarországi meghonosításában és önálló irányzat, iskola kidolgozásával Magyary Zoltán járt elől. A jogállamiság, gazdaságosság és a hatékonyság összehangolásával, a közigazgatás-tudomány elméleti megállapításainak és a gyakorlat empirikus tapasztalatainak összhangjával új, nemzetközileg is jegyzett közigazgatás-tudományi koncepciót alkotott. A II. világháborút követő időszakban a korábban kialakult irányzatok jeles képviselői háttérbe szorultak és a szocializmus adta keretek közt élt tovább a magyar közigazgatás-tudomány. Mégis sikerrel vitte tovább napjainkig a magyar közigazgatás-tudomány haladó hagyományait nemzetközileg is elismert szinten, új értéket teremtve. Napjaink közigazgatás-fejlődésének tendenciái, az ezeket megalapozó közigazgatástudományi irányzatok nehezen beazonosíthatók és kategorizálhatók. Lényegében csak egy biztos pont látszik, ez pedig az „Új közmenedzsment” irányvonal meghaladása és ebben a poszt-NPM időszakban új megoldások keresése. A Nemzetközi Közigazgatás-tudományi Intézet legutóbbi világkonferenciájának igen sokszínű és differenciált anyagaiból 17 már látszanak a jövő közigazgatásának új vonásai, de nem tisztultak még le az új irányzatokkal kapcsolatos tudományos nézetek, melyek a „neoweberi” államtól és közigazgatástól egy esetleges „új közigazgatásig” (New public administration) igen széles skálán mozognak. A közigazgatás-elmélet kapcsán nem csak az a fontos, hogy megismerjük a tudományos irányzatokat, hanem az is, hogy megfelelő képpel rendelkezzünk a kutatások hazai és nemzetközi intézményrendszeréről és magukról a kutatókról is. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy bárki megfelelő elméleti felkészüléssel nyúljon bármely közigazgatási témakör feldolgozásához, illetve ahhoz megfelelő forrásokat találjon. 17 www.iias-congress2011.org 15
Page 1 and 2: DEBRECENI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTU
Page 3 and 4: Közigazgatás-elmélet segédanyag
Page 13: Közigazgatás-elmélet segédanyag
Page 65 and 66:
Közigazgatás-elmélet segédanyag
Page 67 and 68:
Page 69 and 70:
Page 71 and 72:
Page 73 and 74:
Page 75 and 76:
Page 77 and 78:
Page 79 and 80:
Page 81 and 82:
föderatív berendezkedés esetén
Page 83 and 84:
A fentiek is rámutatnak arra, hogy
Page 85 and 86:
szerv feladat- és hatáskörébe,
Page 87 and 88:
a hierarchiában ezek alatt, de mé
Page 89 and 90:
(19 db.), végül a Vízügyi Igazg
Page 91 and 92:
közigazgatási szervek köre két
Page 93 and 94:
ájuk] vonatkozó szabályokat sark
Page 95 and 96:
és semmiképpen nem a helyi válas
Page 97 and 98:
3.5. A közigazgatási feladatot el
Page 99 and 100:
ugyanakkor több szerv is ekként m
show all

segédanyag közigazgatás-elmélet tárgyhoz - Debreceni Egyetem ...

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?